Közélet, hírek

Presszó meg bisztró a hatvanas évekből - egy hévízi Gulyás Zoltán mű

1/9

fotó: Mikó László

?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
?>
fotó: Mikó László
1/9

fotó: Mikó László

Presszó meg bisztró a hatvanas évekből - egy hévízi Gulyás Zoltán mű
Közélet, hírek

Presszó meg bisztró a hatvanas évekből - egy hévízi Gulyás Zoltán mű

2008.01.08. 11:35

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Gulyás Zoltán

Földrajzi hely:
Hévíz, Magyarország

Vélemények:
1

a fényképek 2007 nyarán készültek.

Mikó László fotói 2007 nyaráról...

Rózsakert eszpresszó-bisztró, Hévíz
Gróf Festetics György tér
Építész: Gulyás Zoltán
Építész munkatársak: Lázár Antal, Patonai Dénes, Reimholz Péter
Statikus: Pálya Antal
Tervezés 1966-tól, kivitelezés: 1968-1969
Átépítették 1988-ban Végh Aladár és Gulyás Zoltán tervei szerint

 

fotó: Mikó László
1/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
2/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
9/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
3/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
4/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
5/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
6/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
7/9
fotó: Mikó László

fotó: Mikó László
8/9
fotó: Mikó László

 

 
"A bisztró a hatvanas évek gyorsétkezdéje volt. A szó Franciaországból érkezett hozzánk, ahol kisvendéglőt, kiskocsmát jelent, de szláv eredetű (jelentése: gyorsan), orosz emigránsok honosíthatták meg Párizsban. A hévizi épület földszintje bisztróként üzemelt: a kisebb körben asztalok mellett állva (lásd: talponálló), a nagyobb körben asztal mellett ülve lehetett enni-inni. A fogyasztótér a kör alakú udvarokon kívül folytatódott. A presszó árnyékában, a gyógyfürdő parkjára néző teraszon kellemesen lehetett üldögélni. Az épület ötletes és szép szerkezete még ma is - az alkotást jellegéből kiforgató szörnyű átalakítás után is - jól látható. A kerek udvarokat körülvevő vasbeton falra támaszkodik a presszó szögletes tömege. Befelé kis konzolgyűrű tartja az udvar hengeres üvegfalát, kifelé vasbeton bordák organikus hálózata támasztja alá a presszó konzolos, egykor lamellás dobozát." (F.A.)
A rajz és a szövegidézet forrása: Gulyás Zoltán építészete

Vélemények (1)
rokon
2008.01.08.
21:22

A rend és gondosság építészeGulyás Zoltán életművét a minőség, az egyenletes színvonalú, gondos munka, a kompozíciótól a részletképzésig terjedő, átfogó igényesség jellemezte: minden terve és minden megvalósult alkotása bizonyítja ezt, miközben a huszadik század második felének időszakából a legtisztábban képviseli a „hatvanas évek magyar architektúráját.Gulyás Zoltán 1930-ban született, Budapesten. Egész élete fővárosunkhoz kötődött, itt járta iskoláit, itt szerzett, 1952-‧ben a Műegyetemen építészmérnöki oklevelet, legfontosabb alkotásai is a fővárosban valósultak meg. Pályafutása elején rövid ideig a KÖZTI vári irodájában dolgozott Janáky István mellett, de rövidesen átváltott a Lakótervre, ahol Németh Pál mellé szegődhetett, aki – ugyancsak rövid ideig – mestere lett. Miután Németh Pál elhagyta az országot és Svájcban telepedett le, Gulyás az Ipartervnél vállalt munkát. Életművének jelentős része ennek az irodának a keretei között valósult meg.Amikor a koreai háborút követően az újjáépítéshez a Magyar Népköztársaság építészeti segítséget is nyújtott, Gulyás Zoltán is közel egy évet Phenjanban dolgozott, tervei alapján több, az egészségügyet szolgáló épület valósult meg, köztük egy nagy kórház is. Az Ipartervben is a lakás- és a középülettervezés maradt meghatározó „műfaja". Részlet Kubinszky Mihály írásából, mely a Magyar Szemlében jelent meg 2005 decemberében (Gulyás Zoltán emlékezete).

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk