Épülettervek/Középület

Tér-tetris a Belvárosban

1/24

helyszínrajz - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András

?>
helyszínrajz - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
orientáló metszet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
-5. pinceszint, vízgépészet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
-4. pinceszint, öltözők, wellness - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
-3. pinceszint, vízgépészet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
-2. pinceszint, medencetér - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
-1. pinceszint, medencetér - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
földszint, bejárati szint - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
1. emelet, öltözők, gyakorlótermek - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
2. emelet, tornaterem - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
3. emelet, tornatermi galéria - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
4. emelet, fitnesz, gépészet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tetőterasz - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
A-A é B-B keresztmetszet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
C-C hosszmetszet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett utcakép a Báthory utca felől - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett utcakép a Nagysándor József utca felől - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
tervezett utcakép - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
?>
lead
1/24

helyszínrajz - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András

Tér-tetris a Belvárosban
Épülettervek/Középület

Tér-tetris a Belvárosban

2017.05.24. 12:58

Projektinfó

Szerzők:
Finta József

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Skardelli György, Borbély András

Vélemények:
1

Belvárosi Sportcsarnok

URL:
Közti Zrt.

Tervezés éve:
2017

Bruttó szintterület:
3866 m2

Stáblista

vezető építész tervezők: Skardelli György, Borbély András

építész munkatársak:
koncepcióterv: Kelemen Bálint, Petri Dávid, Varga Éva Sára (Közti Zrt)
kiviteli terv: Palotás Artúr, Zimay Balázs, Déri Dániel (BIMsolution)

belsőépítészet: Barna Gyula (INTERIOOR Kft.)
épületszerkezetek: Becker Gábor, Kakasy László (BME)
statika: Gurubi Imre, Közti Zrt, Hegedűs Péter (HEMI Kft.)
mélyépítés: Sztancsik László (Petik Kft.)
metróvédelem: Juhász Imre (UVATERV Zrt.)
gépészet: Szakál Szilárd (Közti Zrt.)
elektromos: Kajtán László, Máramarosi András, Ritzl András (Közti Zrt.)
közmű: Bíró Attila (KÉSZ tervező Kft.)
sporttechnológia: Judik Zoltán
uszoda technológia: Nyeste Zoltán (ecosysplan Kft.)
tűzvédelem: V. Rauscher Judit (Flamella Kft), Takács Lajos (TETRA Kft.)
sprinkler: Szakos Balázs (Ventor Kft.)
akadálymentesítés: Babits Bernadett (Bauonline Kft.)
környezetvédelem, akusztika: Kutas József (Oxinit 2 Kft.), Holéczy Gézáné (H&Z&G Bt.), Kotschy András (Kotschy és Társai Kft.)
felvonó: Pölöskei Tamás (Makrolian Kft.)
konyhatechnológia: Gauland András (Teco-Gastro Kft.)
közlekedés: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
költségvetés: Várnagy Éva (Várbau Bt.)

Letölthető dokumentumok:

Mi minden fér el egy apró belvárosi telken? Ha Skardelli György tervezi, akkor - alulról felfelé haladva - wellness-részleg, négypályás úszómedence és egy kisebb a tanulóknak, átalakítható rendezvénytér, összenyitható tornatermek, öltözőblokkok, kosárlabdaterem erőfejlesztő galériával, tetőteraszos konditerem és a szinteket átfogó fényudvar mászófallal. Fölösleges négyzetméterek száma: 0.

A belvárosi városszövetben egy, több mint száz év során megfáradt, életveszélyessé vált lakóház helyén egy valódi közösségi épület születik. Az épületben helyet kapó funkciók a környék lakóit – a legfiatalabbaktól az egészen idősekig -, a környék iskolásait és az ott dolgozókat szolgálják. A közösségi rendezvények színterei mellett helyet kapnak a vizes és a száraz sportokat kiszolgáló helyiségek.


helyszínrajz - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
1/24
helyszínrajz - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András



Lehet tartani kulturális eseményeket, amelyek tartalmuktól függően kihúzódhatnak az épület előtti utcaszakaszra is, becsalogatva az utcán sétálókat, kisugározva a külsőbe a belső terekben pezsgő életet. Kisebb koncertek, kiállítások, irodalmi események mellett szűkebb közösségek igényét is kielégíthetik az épület földszintjén található helyiségek - szalagavató bál, nyugdíjas találkozó és akár esküvő is tartható az összenyitható terekben.


tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
19/24
tervezett homlokzat - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András



A vizes sportokat kedvelők számára két medence található az épületben. A négypályás úszómedence a biztos úszóknak készül, a galériásan kialakított medencetérben a fenti részen egy 80 cm mély medence segíti az úszni nem tudók oktatását. Az úszás mellett egy wellness rész várja a relaxálni vágyókat, szaunával, sókamrával, jakuzzival és termálmedencével. Kisebb-nagyobb terek biztosítanak a lehetőséget a teremsportok művelésére. A teljes szintet elfoglaló kosárlabdaterem mellett két összenyitható kisebb teremben lehet jógázni, aerobik és táncórákat tartani. A kosárlabdaterem és erőfejlesztő galériája tág lehetőséget kínál a sportolni vágyóknak, mindemellett kiválóan alkalmas testnevelés órák tartására is. Az épület legfelső szintjén a edzőtermek látogatóit várják a különböző izomzatokat megmozgató speciális gépek, berendezések. A terem egy nyitott belső udvarra néz, ahonnan egy lépcsővel a tetőteraszra is fel lehet jutni, gyönyörködni a panorámában, élvezni a belvárosi tetők barátságos hangulatát egy frissítő elfogyasztása mellett.


orientáló metszet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András
2/24
orientáló metszet - Belvárosi Sportcsarnok - építészek: Skardelli György, Borbély András



Az épületet egy valódi friss, „zöld" sziget a Belváros sűrű szövetében. A már több mint száz éves lakóházak, a néhány évtizede épület irodaházak mellett egy valódi közösség építő, új létesítmény valósul meg. Külső megjelenésével is ezt a különleges funkciót sugározza - kettős homlokzatával lehetőséget teremt a természetes fény minél erőteljesebb bevitelére az amúgy szűk utcában. A grafikázott üveg homlokzat még a pinceszintre is lejuttatja a napsugarakat, és a mögötte húzódó ornamentális, hullámzó szerkezeti fallal karakteres megjelenést kölcsönöznek az egyedi rendeltetésű épületnek. A két homlokzati réteg közötti mászófal erősíti az épület sajátos megjelenését, és a falra kapaszkodó sportolók látványával együtt jó hírvivője a most születő új létesítménynek, amely igazi látványossága lehet a megújuló Vadász utcának.

Skardelli György



Dr. Finta József opponensi véleménye

Nem tudhatjuk, hogy néhány évtized múlva milyen típusú élete lesz Budapest belterületeinek, jelesül a Belvárosnak, s hogy a még eklektikus–szecessziós, sűrű beépítésű, középudvaros struktúra milyen életmegtartó erővel fog rendelkezni. De jómagam biztosan hiszem, hogy nagyon lényeges funkcionális, formai, térképző változások, változtatások híján ez a mai városi élet aligha maradhat meg. Ez a terv, melyről itt, ma szó van, e változtatások egyik első elemeként értékelhető. Ezért olyan fontos cselekedet, hogy egy ilyen sűrűségű városrészbe igen induktív kulturális, sport, közösségi funkciót helyeznek el. Etalon-értékű lehet ez a mozdulat, nem csupán a Belváros egyéb területei, de egész Budapestre nézve is, ahol ennyire sűrű a beépítés, ennyire „tömören" él a lakosság, s ennyire vágynak kultúrára, sportra, szellemi és fizikai mozgásra, magyarán életre.

Persze, a mozdulat akkor értékteremtő, akkor érvényes igazságú, ha úgy sikerül, mint itt, a Vadász utcában, és ha az annyira élőre fogalmazott programot olyan építész kezébe sikerült adni, mint Skardelli György. A valójában kis háznak egyetlen felesleges m2-e sincs, de ez a funkcionális kérdőjeleket is folyamatosan felvető program igazi házzá képes alakulni. A „teremtéshez" messze nem csak mérnöki tudás kell (az is, persze) – de igazi tehetség – és hitem szerint nagy játékos kedv is. Az alaprajzok, a terek és a formák ilyenfajta kirakós játéka, ez a különleges optimalizációs folyamat akkor sikeres, ha a számára meghatározott komplex térben képes maradéktalanul egyesülni. Skardelli György igazsága épp abban van, hogy ebből a „funkcionális masszából" „alkotássá" egyesülő építményt teremt.

Az utcára néző fényudvar kitűnő ötlet, összetartja az egész építményt, a fényt onnan lopja be a terekbe, ahonnan egyébként is szervesen jönne, de különleges, egészen mai karaktert ad a háznak, önmaga jelévé képes válni. Ezért is tud az építmény úgy ikonná formálódni beszorított helyzetében, hogy szerves részét képezi a jobbára eklektikus környezetnek is. S persze, az épület lényege is az, hogy tereit kifelé is megmutatja, önmagát kínálja fel a hozzá érkezőknek, s ezáltal tágítani is képes a bejárat előtt a szűk, szinte sikátor utcát. Az egymásra rétegződő funkcionális terek – a legalsó pinceszint wellness-szintje, a medencetér, a bejárati előcsarnok és multifunkcionális tér, az öltözők terei, majd a tornaterem (kosárlabdára is alkalmas), s legfelül a kis nyitott zöld udvar, a fitness-funkciókkal – így együtt kitűnő sorolást nyújtanak, összefűzve a két felvonó és a lépcső, s persze, vizuális értelemben is a mászófalakat is elrejtő (megmutató) ceramic-friedes játékú üveghomlokzat által.

Gratulálok az Önkormányzatnak ezért a teremtő gondolatáért, s azért, hogy elszántan meg akarja valósítani ezt a művet. És gratulálok Skardelli György építésznek, hogy ilyen szinten tudja belehelyezni életművébe ezt a méretében kicsi – ám de bravúrosan megoldott munkát. Ez a cselekedet (a tervező és megrendelő közös „játéka") talán máshol, a város más területein is megmozgatja az agyakat! S azoknak, akik most izgatottak lettek a ház üveghomlokzatától, transzparenciájától, óriás tükrétől, azt javaslom, hogy várják ki az építés végét. Meg fognak nyugodni!

Finta József

 

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2017.05.26.
21:03

Finta József: „A „teremtéshez” messze nem csak mérnöki tudás kell (az is, persze)”

A telek beépítésének feltételei

33. §101 (1) Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el,

a) amelynek megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított,

b) ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított,

c) ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,

d) ahol a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint

e) amelyhez a gépjárművek elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerinti biztosítható.

42. § (1)145 Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani….

(2)146 Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken… a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

                IV. sz. mellékelet szerint: 8. sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után,

                és ha jól számoltam az emeleti öltözők cca. 100 férőhelyesek, és ebben sem a wellness, sem az uszoda befogadó képessége nincs benne

(11)154 Ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

Ryhe

Ui. igaz még nincs semmi kifutva, két hét elegendő ahhoz, hogy kifundáljanak egy kormányrendeletet, amely majd „közérdekből” felülírja az OTÉK-et.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk