Helyek/Köztér

Térrehabilitáció történelmi alapokon: az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására

1/16

Mór, archív fotó. Forrás: Fortepan

?>
Mór, archív fotó. Forrás: Fortepan
?>
Mór belvárosa, drónfelvétel. Fotó: MG Építész Kft.
?>
Mór, istálló. Fotó: MG Építész Kft.
?>
Mór, istálló. Fotó: MG Építész Kft.
?>
Mór, istálló. Fotó: MG Építész Kft.
?>
Mór, Lánczos kastély. Fotó: MG Építész Kft.
?>
Mór, Lánczos kastély. Fotó: MG Építész Kft.
?>
Közlekedési vizsgálat – terv: MG Építész Kft.
?>
Meglévő helyszínrajz – MG Építész Kft.
?>
Felülnézeti terv – MG Építész kft.
?>
Mór, Zöld város, Deák Ferenc utca látványterv – MG Építész Kft.
?>
Mór, Zöld város, piac látványterv – MG Építész Kft.
?>
Mór, Zöld város, piac látványterv – MG Építész Kft.
?>
Mór, Zöld város, látványterv – MG Építész Kft.
?>
Irodaépület homlokzata – terv: MG Építész Kft.
?>
Piac homlokzat – terv: MG Építész Kft.
1/16

Mór, archív fotó. Forrás: Fortepan

Térrehabilitáció történelmi alapokon: az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására
Helyek/Köztér

Térrehabilitáció történelmi alapokon: az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására

2021.04.09. 07:53

Projektinfó

Mór városközpont rehabilitációja

URL:
MG Építész Kft.

Tervezés éve:
2019-2020

Stáblista

Építészet: MG Építész Kft.

Vezető tervező: dr. Márkus Gábor, Simon-Nagy Ágnes

Építész munkatársak: Müller Ákos, Szathmári Bernadett

Tájépítészet: Nádai Brigitta, Rácz Bálint

Szakágak

Gépész tervező: Kocsis János

Úttervező: Nagy Katalin

Statikus tervező: Sámson Gábor

Elektromos tervező: Csányi István  

Megrendelő: Mór Városi Önkormányzat

A fejlesztés a MÓR VÁROS „Zöldfelület, dísztér és mélygarázs beruházás”, valamint a „Barnamezős területek rehabilitációja Mór Városában” (TOP-2.1.1-15-FE1-2016-00004), „Helyi gazdaságfejlesztés Mór városban” (TOP-1.1.3-15-FE1-2016-00006) projekt keretében jön létre.

A városfejlesztési elképzelésekkel összhangban született, az MG Építész Kft. által készített terveknek köszönhetően a Mór belvárosában kijelölt helyszín egy multifunkciós, nagyobb rendezvények megtartására is alkalmas köztérként, új városi központként születhet újjá. Mindez úgy, hogy az európai uniós forrásból zajló fejlesztés során párhuzamosan történik a gazdasági funkciók fejlesztése és az épített környezet 21. századi színvonalra emelése, megőrizve és felújítva mindeközben az itt található műemlék istállóépületet is.

Fejér megye harmadik legnagyobb városa, a Móri Borvidék központja, több évezredes múltra visszatekintő település, hajdani mezőváros. Mór napjainkban egy hangulatos, az elmúlt évszázadok emlékeit megőrző kis-középváros, amely számos műemlékkel és a magyar barokk kastélyépítészet egyik legnagyszerűbb képviselőjével büszkélkedhet. A történeti épületekben gazdag településen egy elhelyezkedését tekintve rendkívül jó adottságú, ugyanakkor alulhasznosított városi tér megújítására született példaértékű elképzelés. A feladat komplex: a Belvárosban, a műemléki védettségű Városháza szomszédságában található, megújulásra kijelölt terület jelenleg elaprózott, építészetileg elavult elemekkel teli, remek adottságai egyáltalán nincsenek kihasználva. Pedig egy rejtett építészeti érték is található itt: egy a 19. század derekán épült, mára teljesen leromlott állapotú istállóépület.

Mezővárostól az iparfejlesztésig

Mór városa a Vértes és a Bakony között elterülő völgyben fekszik. A móri járás székhelye 14 000 lakosával nemcsak közigazgatási, hanem gazdasági, kereskedelmi és kulturális központ is. A település térsége több évezredes múltra tekint vissza, a Móri-árkon már a római korban is nagy jelentőségű útvonal vezetett át. A terület a magyar államalapítás korában is lakott volt, régi templomát I. István király építtette. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd azt követően német lakosság telepedett be – ők hozták létre a móri szőlő- és borkultúrát. Mária Terézia 1758-ban mezővárosi rangra emelte. A szocializmus időszakára, az 1950-es, 60-as évekre az erőteljes iparfejlesztés volt a jellemző, fejlesztették a szén- és bauxitbányászat, valamint jármű- és fémipar (Ikarus, Csepel Művek, Budalakk) telepedett meg a környéken. 1984-től rendelkezik városi ranggal, akkor a 100. magyar város volt.

Mór, archív fotó. Forrás: Fortepan
1/16
Mór, archív fotó. Forrás: Fortepan

Évszázadok lenyomatai: a város építészeti karaktere

A török hódoltság után a városnak szinte a semmiből kellett újjáépülnie. A történelmi jelentőségű épületek a mai belvárosban, a halmaztelepülések formáját mutató egykori településmagban találhatók. Ezek egészültek ki a későbbi korokban további fontos középületekkel (hivatalok, iskolák, egyéb intézmények). Mór városában jelenleg a háromszáz éves parasztházaktól a modernizáló lakótelepekig az építészeti korszakok teljes skálája képviselteti magát, szükségessé téve az egyes fejlesztések során az adott településrész karakteréhez való finom illeszkedést. A város településképét a Belváros határozza meg, amely a legsűrűbben beépült terület, településközponti vegyes területhasználattal. Itt találhatók a város egészét kiszolgáló közintézmények, kulturális és kereskedelmi épületek, amelyek lakóházakkal vegyesen helyezkednek el. Jórészt itt találhatók a történeti örökség épületei, a műemlékek és helyi védettségű épületek is, amelyeket jellemzően közösségi célokra használnak.  

A tervezési terület

A Belvárosban található a jelenleg a Polgármesteri Hivatalnak otthont adó Hochburg–Luzsénszky–Trauttenberg-kastély, röviden csak Lánczos kastély, amelyet 1790 körül építtetett a Luzsénszky család késő barokk stílusban. Nevét az előtte, alacsony pillérek között húzódó láncról kapta. A kastély mögött található terület lett kijelölve az új városi központ kialakítására. A körülbelül 8600 m2 méretű, értékes tervezési területet a piacteret körülvevő támfalak, a Deák Ferenc utca és a Városház köz határolják. Jelenleg szolgáltatói, kereskedelmi és raktár funkciók, valamint parkolók találhatók itt. Kiemelt jelentőségét az adja, hogy a kijelölt tervezési terület méreténél és elhelyezkedésénél fogva is kiválóan alkalmas arra, hogy ott nagyobb rendezvények megtartására alkalmas tér jöjjön létre, ami a városban hiánypótló lesz. Jelenleg itt tartják meg a pénteki piacnapokon a vásárt, amelyen nemcsak helyi, de a környékbeli településekről érkező árusok is részt vesznek.

Mór belvárosa, drónfelvétel. Fotó: MG Építész Kft.
2/16
Mór belvárosa, drónfelvétel. Fotó: MG Építész Kft.

A téren mostani állapotában elaprózott funkciók, építészeti szempontból rossz minőségű épületek találhatók. Hiányzik az egységes arculat, rendezetlen a burkolat és kevés a zöldfelület. A funkciók nem különülnek el, ami zavart okoz a térhasználatban. A parkolás sem megoldott, bár parkoló autók sokfelé találhatók. Kiesik a város életéből, gyalogosok csak akkor látogatnak el ide, amikor kifejezetten itt akad dolguk.

Új városi tér születik

Mór városfejlesztési célkitűzései között prioritást élvez a városközpont rendbetétele. Ide sorolható a városképileg fontos épületek felújítása, a városközpont szolgáltató jellegének erősítése, illetve nagy kiterjedésű parkjának közösségi célú rehabilitációja, amelynek nagy része 2015-ben, a Városközpont rehabilitációja pályázat keretében elkészült. A városvezetés reményei szerint ennek eredményeként a város arculata jelentős javuláson esik át, és új kereskedelmi funkció is megjelenik a városközpontban, aminek gazdaságélénkítő hatása lesz.

Ebbe a koncepcióba illeszkedik a kijelölt tervezési terület rekonstrukciója. Ennek során feladatként lett megjelölve, hogy a térrendezést és az épületeket egységként kell kezelni, jól tagolva, mégis egységbe foglalva a különböző funkciókat. A cél egy olyan multifunkcionális városi tér megteremtése, amely amellett, hogy egységes és rendezett környezetet teremt, alkalmas nagyobb rendezvények és vásárok megtartására is.

Meglévő helyszínrajz – MG Építész Kft.
9/16
Meglévő helyszínrajz – MG Építész Kft.

Az értéktelen épületek bontása után egy egybefüggő városi tér jön létre, amely szervesen kapcsolódik a Polgármesteri Hivatalhoz és az istállóhoz is. A telken a műemléki jelentőségű istállóépületen kívül más megtartandó épület nem található. A tervezési munka keretében ennek megőrzésével és felújításával kulturális központ, továbbá üzlet és iroda funkciókat kínáló szolgáltatóház, piaccsarnok, dísztér és két oldalról nyitott, terepszint alatti parkoló létesítendők.

Tervezési folyamat és építészeti megformálás  

A feladat első lépése tehát a tértisztítás, az értéktelen elemek eltávolítása. Ennek megtörténte, majd az új épületek felépítése után délkeleti és délnyugati irányból nézve az új épülettömegeknek köszönhetően zártabb, intimebb, ugyanakkor a Polgármesteri Hivatal udvarához szervesen kapcsolódó, és mindenhonnan jól megközelíthető teresedés alakul ki. A terület dísztérként születik újjá, amely közvetlenül kapcsolódik a Városháza kertjéhez, burkolata pedig illeszkedik a műemléki környezethez, és az akadálymentesség szempontjait is kielégíti.

A tér Hivatallal szemközti odalára kerül a piac épülete. Ebben piacnapokon több mint 100 árusító asztal kap helyet, míg azokon kívül is elérhető lesz virágárus, zöldséges, húsárus, pékség és a nyilvános mosdóblokk. Az eddigi, rossz helyen működő piac csökkenti a város nyújtotta kereskedelmi szolgáltatásokat, így annak felszámolása régóta igényként jelentkezik.  A korszerű piac létrehozásával a cél az, hogy a helyi termelők igényes, színvonalas környezetben kínálhassák portékáikat, míg a tér alatt létesítendő terepszint alatti parkoló parkolási gondjaik megoldását jelenti. Így egy olyan vásárló centrum jöhet létre, amelyben a kistermelőtől a nagykereskedésig minden megtalálható.

Mór, Zöld város, piac látványterv – MG Építész Kft.
13/16
Mór, Zöld város, piac látványterv – MG Építész Kft.

Az újonnan létesülő piac nyitott és zárt csarnoktérből áll majd. A nyitott csarnoktér esetenként rendezvények színpadának is helyszínt adhat, üzemen kívüli időszakokban pedig harmonikaajtókkal lezárható a tér felől. Homlokzata hőkezelt kőrisfa burkolatot fog kapni. Az épületben, annak tömegén belül, de funkcionálisan mégis elkülönülve egy külön zárható, temperálható csarnoktér is helyet kap, továbbá ahhoz, tömegében elszakítva, egy nyilvános mosdóblokk és tárolóhelyiség is kapcsolódik.

A piac épületének kialakításakor szintén a kisvárosias lépték és a műemléki környezet voltak irányadók. A funkciók egy nagy tető alatt kapnak helyet, amely több kisebb nyeregtetőből áll össze, így az léptékében kisebbnek tűnik és illik a kisvárosias, magastetős tömegkialakításhoz.   

A lejtős területre nagy szintkülönbség jellemző, ez tette lehetővé, hogy nyitott terepszint alatti garázst lehessen létrehozni, ugyanakkor a Deák Ferenc utca és a Városház köz felől is megoldott az akadálymentes bejutás a térre.

A Deák Ferenc utcával párhuzamosan helyezkedik majd el az irodaépület, amelynek földszinti részén két árkádos áttörés biztosítja, hogy a terület a Deák Ferenc utcából könnyen megközelíthető legyen. Az épületbe üzletek és iroda kerülnek, illetve egy későbbi fejlesztési fázisban lakásokat alakítanak ki benne. 

Az épület tömegalakításában és anyaghasználatlában egyaránt tiszteletben tartja a környezet léptékét és a műemléki környezetet, a történeti városképbe való illeszkedést. Ennek jegyében a tömegalakításnál a legfontosabb szempont az volt, hogy azt minél kisebb léptékűnek láttassuk. Így formálódott a Deák Ferenc utcára merőleges 4 traktus, amely kellőképp megtöri az épület tömegét. Az egyes traktusokra nyeregtetők kerültek. Az épület homlokzatát a hagyományos építőanyagok jellemzik. A burkolat jellemzően vakolat, illetve a földszinten és a lépcsőházi traktuson vandálbiztos szálcement burkolat, a tető fedése előpatinásított titáncink. Az épület tetőszerkezetére napelemek kerülnek.

Mór, Zöld város, Deák Ferenc utca látványterv – MG Építész Kft.
11/16
Mór, Zöld város, Deák Ferenc utca látványterv – MG Építész Kft.

A korábban itt állt épületek közül megtartandó a Lánczos kastély műemléki jelentőségű, az 1800-as évek derekán épült istállója, amely boltozatos terekkel büszkélkedhet. Ez az épület csatlakozik a kastély nyugati szárnyához. Az istálló egy belső udvart körbezáró, részben alápincézett, földszintes, nyeregtetős épületegyüttes. Az északi oldalon egytraktusos, kolostorboltozatos istállóterek, a nyugati oldalon pedig az egykori kocsiszín található. A déli szárnyat elbontották, annak maradványa és a kastélykert egykori kerítésfalának részei még állnak a szomszédos telek délnyugati határán. Az istálló nyílászáróinak egy része század első felei, a harántfalak mentén a lóállások itatófülkéinek mélyedései sorakoznak. A jelenlegi rekonstrukció során a cél a homlokzat és a tető, valamint a nyílászárók felújítása. A projekt jelenlegi fázisában csak a homlokzat, a tető és a nyílászárók felújítása lett kitűzve. Jelen rekonstrukció során a megrendelő igényének megfelelően az épület csak homlokzati felújítást kap, a funkcionális, belső elrendezés kialakítása egy későbbi projekt feladata lesz.

Összességében elmondható, hogy a város történeti örökségét, hagyományait és adottságait tiszteletben tartó, a felesleges, értéktelen elemeket elvető és az értékeket megőrző, kiemelő beavatkozás születik Mór belvárosában. Mindez úgy, hogy az épített környezet fejlesztése egyben a városhasználók életét is komfortosabbá, a belvárost élhetőbbé és szerethetőbbé teszi – vagyis nemcsak közvetlen környezetére, hanem a város életére is kihatással lesz.

Ongrádi Melinda; MG Építész

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk