Közélet, hírek
A Kocsis fivérek az év belsőépítészei
2009.03.20. 13:03
Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár okleveles tervezőművészek kapták idén „Az év belsőépítésze" díjat, a szentendrei evangélikus templom és parókia belsőépítészeti munkáiért.
Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár okleveles tervezőművészek kapták idén „Az év belsőépítésze" díjat, a szentendrei evangélikus templom és parókia belsőépítészeti munkáiért. A templom felelős tervezője Kocsis József, a díjazottak édesapja. A Rosa Lutheri Alapítvány által 2003–2004-ben megépíttetett templom építész munkatársa volt még Kutasi Attila.
A Laki Pál által alapított, immár tizenegyedik alkalommal odaítélt elismerést március 18-án, szerdán vették át dr. Finta Józseftől, a zsűri elnökétől és Laki Pétertől, a Laki Zrt. elnök-vezérigazgatójától a Laki Kereskedelmi Központban rendezett ünnepségen.
1/5
balról: Laki Péter, O. Ecker Judit, Finta József, Fegyverneky Sándor, fotó Biczó Gabriella
balról: Laki Péter, O. Ecker Judit, Finta József, Fegyverneky Sándor, fotó Biczó Gabriella
2/5
Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár
Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár
3/5
Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár a díjátadáson
Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár a díjátadáson
"Az év belsőépítésze" címet a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata évente ítéli oda az általa kiemelkedőnek tartott, különleges tervezői értékkel bíró belsőépítészeti munka tervezőjének.
„Gyakran kérdezik tőlem az utóbbi időben, meddig folytatjuk még. Meddig díjazzuk a belsőépítészek munkáját? Ez nem gazdasági kérdés, hiszen manapság a spórolás okán a megrendelők olcsósítják a beruházásaikat. Azt gondolom, a csúnya az rossz üzlet, a szép az jó üzlet. Szépet aránytalanul kevesebbe kerül építeni, mint amennyit megspórolunk a csúnyán" – fogalmazott Laki Péter.
„Az év belsőépítésze 2008 díj pályázatra idén 34 pályázat érkezett, ebből hatot kellett kizárni, de így is nagyon nehéz feladata volt a szakértői bizottságnak" – mondta Finta József, a zsűri elnöke. Korunk építészetének és belsőépítészetének, forma és téralkotó cselekedeteinek káoszában nagyon nehéz feladat megtalálni az a csendet, amely egy templom elsőrendű funkcióit adja. A lélek és a hozzá tapadó formák, színek, részletek, bútorrészletek, világítási effektusok harmóniája az, amely Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár szentendrei templomát az igen magas színvonalú pályázati mezőnyből kiemeli. Erre a nagyon sokatmondó és nagyon összetett emberi és építészeti csendre szavazta meg a zsűri „Az év belsőépítésze" címet a Kocsis fivéreknek" – hangzott el a méltatóbeszédben.
4/5
Fegyverneky Sándor és Laki Péter
Fegyverneky Sándor és Laki Péter
A díjátadót követően, Timon Kálmán egy sivatagi kőrózsát adott át Laki Péternek, méltatva „Az év belsőépítésze" díj megalapításának fontosságát. A mindenkori zsűri elnöke az építészet elismert, jeles képviselője, akit a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozati mindenkori elnöke kér fel. (Finta József Kossuth- és Ybl-díjas építész); tagjai
- a Belsőépítészeti Tagozat elnöke (Társelnök);
- a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség Belsőépítészeti Szakosztályának vezetője;
- a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Belsőépítészeti Választmányának vezetője;
- két, a Belsőépítészeti Tagozat által delegált belsőépítész;
- megfigyelőként az alapító megbízottja.
Biczó Gabriella (szöveg + képek a díjátadásról)
10:36
a belsőépítészi díjjal elismert szentendrei templomról írja Szalai András (részletek):"A pályázat célja az volt, hogy a patak parti telken szinte észrevehetetlenül megbúvó, az ötvenes években bontott anyagokból épített, kicsi és szerény gyülekezeti ház helyén templom, lelkészi hivatal és lelkész-lakás építészeti kialakítására adjon megoldási javaslatot.
A neves (templomépítő) építészeket is felvonultató mezőnyben Kocsis József Ybl-díjas szentendrei építész és alkotótársai - Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila - nyerték el az építendő templom tervezésének lehetőségét. (...) Már a pályázati terv is meggyőzően és egyértelműen mutatta, a megépült objektum pedig, ékesen bizonyítja a győztes szentendrei team építészeti koncepciójának egyik nagy erényét, a hely adottságait jól kezelő és annak lehetőségeit szinte maradéktalanul kibontakoztató telepítési elrendezést. (...)
Az épületegyüttes tömegeinek tisztán artikulált kapcsolatai képletszerűen jelenítik meg a funkciókat, és a térszervezést is leképezik. A homlokzatképzés és az anyaghasználat ugyancsak utal az épülettömegek és funkciók hierarchikus kapcsolatára. A templomhoz képest mellékesnek számító funkciókat rejtő épület-részek vakolt homlokzatai, műkő lábazata, fatáblás nyílásai, tetőformái és egyéb részletei is, ezért inkább a környezet esendőbb kisvárosi építészetével tartanak kapcsolatot, ellentétben a szakrális funkciójú templom tömegének és terének időtlenséget és maradandóságot sugárzó emelkedett formanyelvű architektúrájával.
A templom külső tömegéhez hasonlóan a templom - nyeregtető formájú mennyezettel lezárt - belső tere is képletszerű tisztasággal megfogalmazott tér-test. A fénnyel modellált, éteri jellegű belső tér velencei stukkó-hatású, tükörsima felületű falainak és festett beton mennyezetének finom kéksége imára és kontemplációra hívó hangulatot teremt. Az egyszerű karzatos tér - reményre, békére, vagy az égre is utaló - kék színének hatását a bútorok világos árnyalatú fa-színe és a padló sötét tónusú vöröses-barna burkolata kiegészíti és felfokozza. A feszes vonalvezetésű, szikáran elegáns formájú, kényelmes bútorzat - a Kocsis testvérek alkotása - a belső térhatás meghatározó összetevője. De fontos eleme a térhatásnak a finom tömegű oltár, a mögötte álló karcsú kereszt, és a körablak színes üvegfestménye is.
A kívül és belül is magas építészeti (művészi) színvonalat képviselő új szentendrei evangélikus templom helyet életre keltő és teret teremtő épületegyüttese elsősorban az alkotók munkáját dicséri. Művük arra is bizonyság, hogy valódi építészeti értéket létre hozni csak a hagyomány kibontásával és folytatásával 'jelenkortudatot' teremtve lehet."