Helyek/Köztér

Alagút helyett ”kapu” – új átjáróval válik könnyebbé a gyalogos közlekedés a Széll Kálmán térnél

1/2

Forrás: Építész Stúdió

Forrás: Építész Stúdió

Hirdetés
?>
Forrás: Építész Stúdió
?>
Forrás: Építész Stúdió
1/2

Forrás: Építész Stúdió

Forrás: Építész Stúdió

Alagút helyett ”kapu” – új átjáróval válik könnyebbé a gyalogos közlekedés a Széll Kálmán térnél
Helyek/Köztér

Alagút helyett ”kapu” – új átjáróval válik könnyebbé a gyalogos közlekedés a Széll Kálmán térnél

2020.12.23. 15:19

Elkezdődtek az új szintbeni átjáró megépítéséhez kapcsolódó munkák a Budapest egyik legforgalmasabb pontjának számító Széll Kálmán térnél. A közművektől erősen terhelt terület és a helyszínből fakadó szokásosnál is több kötöttség, s mozdíthatatlan elem egyedi szemléletmódot igényelt. A tervezés infrastruktúra részét a FŐMTERV Zrt. végzi, az építészeti feladatokért pedig a Széll Kálmán tér építész tervezője, az Építész Stúdió Kft. felel.

Az új átjáró az MNB Ingatlan Kft. beruházásában készülő Postapalota felújításához kapcsolódóan épül és a tervek szerint jelentősen könnyebbé teheti a gyalogos közlekedést a területen. A projekt több ütemben valósul meg a közműkiváltások miatt, amelynek első ütemével nemrég végeztek a szakemberek. Jelenleg a Magyar Építők információi szerint az első ütemű felszerkezet építése zajlik. A munkát előreláthatólag 2021 év végén fejezik be.

A tervezési helyszín két - közel három - kerület találkozásánál helyezkedik el, a nemrégiben felújított Széll Kálmán tér egyik legforgalmasabb gyalogos megközelítési pontjaként. A Várfok utcát keresztezőknek ugyanakkor a szintkülönbség természetes akadályával kell együtt élniük a napi használat során. Ezért merült fel már a tervpályázat kiírásakor is a jogos igény a két városrész szintbeni összekötésére távlati célként. Az Építész Stúdió célja a tervezés során az alternatívákat megvizsgálva a tér, buszok és Vár közötti közlekedési útvonalak differenciálása, alternatív lehetőségek biztosítása volt. Így került végül a legmagasabb pontra az akadálymentességet biztosító lift, a Vár irányába a nagyvonalúbb, lankás lépcső és rámpa, illetve a keresztirányú forgalom és átszállás számára alárendelve a Csaba utca tengelyébe a mozgólépcső és lépcső párosa.

A tér irányából a rézsűre fektetett mozgólépcső és lépcső kettőse osztozik az áthaladó forgalmon, melyek által szintén kiszélesedett a rendelkezésre álló keresztmetszet a korábbi állapothoz képest. A térrel kapcsolódó forgalom osztozik a párhuzamosan futó lépcső és mozgólépcső párosán. Az áthaladók két főbb csoportot alkotnak: a tömegközlekedési kapcsolatot keresőket és a Városmajor irányába haladókat. 

Az Építész Stúdió koncepciója szerint a szintek szétválásával az áthaladók két csoportja is ketté osztódik. A Várfok utca irányába már főként az átszállók indulnak majd, míg a XII. kerület felé a szintbeli kapcsolat lesz a forgalmasabb. A szétváló útirányoknál azonban kiemelten fontos a találkozásuknál kialakuló gócpont megfelelő kialakítása a vágányok mentén.

Forrás: Építész Stúdió
2/2
Forrás: Építész Stúdió

A tervezési folyamatot két lényeges szempontrendszer befolyásolta. Elsősorban természetesen a feladat funkcionális oldalát, a közlekedési struktúra megfelelő kialakítását tűzték ki célul, ám ugyanilyen fontos volt ezzel párhuzamosan az átjáró hangulatának szem előtt tartása, a negatív alagút - aluljáró asszociációk elkerülése. „Ezek helyett a ´kapu´ fogalmát igyekeztünk erősíteni a lehetséges geometriai kereteken belül" - fogalmaznak.

A környezetrendezésnél arra törekedtek a tervezők, hogy a tér bejáratának fogalma már a Csaba utca és Krisztina körút sarkánál érezhető legyen. Az átjárón keresztül egészen a körúti járdáig a tér andezit burkolata fut ki. A mellvédet a tér támfalaihoz hasonlatos világos látszóbeton szegély képezi és a térbútorok is megegyeznek a téren használtakkal. Bár a Csaba utca így megosztott szintjei már kevés teret adnak köztéri funkciók befogadására, fontos, hogy a Postapalota kávézója kapcsolatot találhasson a sétálóutcával. A járdák vonalainak meghatározásánál kiemelt szempont volt az utca fáinak megtartása is. A rézsűk mentén a téren megjelenőhöz hasonlatos, magas, dús növényzet kap helyet.

Forrás: Építész Stúdió

Készült a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.