Helyek/Városépítészet

Budapest középpontja: a Deák Ferenc és az Erzsébet tér története

1/33

1793-as térkép a területről.

1837-es térkép a területről.

1854-es térkép a területről.

1937-es térkép a területről.

Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1877 körül készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.035

Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040

Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101

Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040

Deák Ferenc tér, a fekete drapériával bevont és fellobogózott evangélikus templom. A felvétel 1894. április 1-én Kossuth Lajos temetése alkalmával készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL

Deák Ferenc tér, szemben a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút), háttérben a Szent István-bazilika, 1904. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.147

Nemzeti Szalon az Erzsébet téren, 1909. Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Kerekes J. Zoltán

Deák Ferenc tér, jobbra az Anker-ház. Szemben a Bajcsy Zsilinszky út (a felvétel 1914 októberében készült, ekkor változott Váci körútról Vilmos császár útra az elnevezés). Forrás: Fortepan / Országos Széchényi Könyvtár

Erzsébet tér, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. tejivója a Kioszkban, 1940. Forrás: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány

Deák Ferenc tér az evangelikus templom előtt, háttérben az Anker-ház és a Király utca torkolata, 1945. Forrás: Fortepan / Vörös Hadsereg

Kilátás a Bazilika kupolájából az Erzsébet (Sztálin) tér és a Gellért-hegy felé, 1947. Fortepan / Hámori Gyula

Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV

Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér a Király (Majakovszkij) utca felől az Erzsébet (Sztálin) tér felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan / Marics Zoltán

Deák Ferenc tér, a Millenniumi Földalatti Vasút új alagútjának építése, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér az Erzsébet (Engels) tér felé nézve a Millenniumi Földalatti Vasút vonalának átépítése idején, 1955. Forrás: Fortepan/UVATERV

Erzsébet (Engels) tér, a Nemzeti Szalon bontás alatt álló épülete, 1959. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10

Erzsébet (Engels) tér, Danubius-kút, 1962. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Deák tér, 1966. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Erzsébet (Engels) tér, parkoló a MÁVAUT autóbusz-pályaudvar előtt. Szemben az Anker-ház, jobbra az evangélikus templom a Deák Ferenc téren. Távolabb a Károly (Tanács) körút épületsora látható, 1966. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Deák Ferenc tér, a metróállomás csarnoka, 1970. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér, a metróállomás csarnoka, 1973. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér az aluljáró építése idején, szemben az Anker-ház, 1974. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér, az aluljáró építkezése. Háttérben az Erzsébet (Engels) tér, 1975. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

?>
1793-as térkép a területről.
?>
	1837-es térkép a területről.
?>
1854-es térkép a területről.
?>
1937-es térkép a területről.
?>
Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1877 körül készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.035
?>
Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040
?>
Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101
?>
Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040
?>
Deák Ferenc tér, a fekete drapériával bevont és fellobogózott evangélikus templom. A felvétel 1894. április 1-én Kossuth Lajos temetése alkalmával készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL
?>
Deák Ferenc tér, szemben a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút), háttérben a Szent István-bazilika, 1904. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.147
?>
Nemzeti Szalon az Erzsébet téren, 1909. Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Kerekes J. Zoltán
?>
Deák Ferenc tér, jobbra az Anker-ház. Szemben a Bajcsy Zsilinszky út (a felvétel 1914 októberében készült, ekkor változott Váci körútról Vilmos császár útra az elnevezés). Forrás: Fortepan / Országos Széchényi Könyvtár
?>
Erzsébet tér, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. tejivója a Kioszkban, 1940. Forrás: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány
?>
Deák Ferenc tér az evangelikus templom előtt, háttérben az Anker-ház és a Király utca torkolata, 1945. Forrás: Fortepan / Vörös Hadsereg
?>
Kilátás a Bazilika kupolájából az Erzsébet (Sztálin) tér és a Gellért-hegy felé, 1947. Fortepan / Hámori Gyula
?>
Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Deák Ferenc tér a Király (Majakovszkij) utca felől az Erzsébet (Sztálin) tér felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan / Marics Zoltán
?>
Deák Ferenc tér, a Millenniumi Földalatti Vasút új alagútjának építése, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Deák Ferenc tér az Erzsébet (Engels) tér felé nézve a Millenniumi Földalatti Vasút vonalának átépítése idején, 1955. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Erzsébet (Engels) tér, a Nemzeti Szalon bontás alatt álló épülete, 1959. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10
?>
Erzsébet (Engels) tér, Danubius-kút, 1962. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ
?>
Deák tér, 1966. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
?>
Erzsébet (Engels) tér, parkoló a MÁVAUT autóbusz-pályaudvar előtt. Szemben az Anker-ház, jobbra az evangélikus templom a Deák Ferenc téren. Távolabb a Károly (Tanács) körút épületsora látható, 1966. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
Deák Ferenc tér, a metróállomás csarnoka, 1970. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Deák Ferenc tér, a metróállomás csarnoka, 1973. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Deák Ferenc tér az aluljáró építése idején, szemben az Anker-ház, 1974. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Deák Ferenc tér, az aluljáró építkezése. Háttérben az Erzsébet (Engels) tér, 1975. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
?>
A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
1/33

1793-as térkép a területről.

1837-es térkép a területről.

1854-es térkép a területről.

1937-es térkép a területről.

Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1877 körül készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.035

Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040

Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101

Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040

Deák Ferenc tér, a fekete drapériával bevont és fellobogózott evangélikus templom. A felvétel 1894. április 1-én Kossuth Lajos temetése alkalmával készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL

Deák Ferenc tér, szemben a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút), háttérben a Szent István-bazilika, 1904. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.147

Nemzeti Szalon az Erzsébet téren, 1909. Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Kerekes J. Zoltán

Deák Ferenc tér, jobbra az Anker-ház. Szemben a Bajcsy Zsilinszky út (a felvétel 1914 októberében készült, ekkor változott Váci körútról Vilmos császár útra az elnevezés). Forrás: Fortepan / Országos Széchényi Könyvtár

Erzsébet tér, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. tejivója a Kioszkban, 1940. Forrás: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány

Deák Ferenc tér az evangelikus templom előtt, háttérben az Anker-ház és a Király utca torkolata, 1945. Forrás: Fortepan / Vörös Hadsereg

Kilátás a Bazilika kupolájából az Erzsébet (Sztálin) tér és a Gellért-hegy felé, 1947. Fortepan / Hámori Gyula

Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV

Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér a Király (Majakovszkij) utca felől az Erzsébet (Sztálin) tér felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan / Marics Zoltán

Deák Ferenc tér, a Millenniumi Földalatti Vasút új alagútjának építése, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér az Erzsébet (Engels) tér felé nézve a Millenniumi Földalatti Vasút vonalának átépítése idején, 1955. Forrás: Fortepan/UVATERV

Erzsébet (Engels) tér, a Nemzeti Szalon bontás alatt álló épülete, 1959. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10

Erzsébet (Engels) tér, Danubius-kút, 1962. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Deák tér, 1966. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Erzsébet (Engels) tér, parkoló a MÁVAUT autóbusz-pályaudvar előtt. Szemben az Anker-ház, jobbra az evangélikus templom a Deák Ferenc téren. Távolabb a Károly (Tanács) körút épületsora látható, 1966. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Deák Ferenc tér, a metróállomás csarnoka, 1970. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér, a metróállomás csarnoka, 1973. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér az aluljáró építése idején, szemben az Anker-ház, 1974. Forrás: Fortepan/UVATERV

Deák Ferenc tér, az aluljáró építkezése. Háttérben az Erzsébet (Engels) tér, 1975. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

Budapest középpontja: a Deák Ferenc és az Erzsébet tér története
Helyek/Városépítészet

Budapest középpontja: a Deák Ferenc és az Erzsébet tér története

2023.01.29. 09:25

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

A metrófelújítás kapcsán az érdeklődés középpontja mostanság a föld felszíne alá terelődik, de a Deák Ferenc tér és a szomszédos Erzsébet tér időnként azonos, máskor külön pályákon mozgó fejlődése is sok érdekességet rejteget a múltból. Bán Dávid írása.

Budapest belvárosának, egyben az egész város megismerésének egyfajta origója a három metróvonal csatlakozását is rejtő Deák Ferenc tér. Közlekedési szerepe kiemelt, noha nem itt történik a városban a legtöbb le- és felszállás, hanem elsősorban az Örs vezér terén, majd a Nyugati pályaudvaron. A felszín alatt fontos átszállóhely, a felszín felett azonban csak kevesebb járat csatlakozik a közlekedési rendszerhez, itt már inkább a gyalogosoknak és nem utolsó sorban a turistáknak van nagyobb szerepe. A tér inkább a közlekedésről, a gyalogosáradatról szól, jelentősebb agora szerep inkább a szomszédos Erzsébet térnek jutott. A két, eleinte élesen elkülönülő tér idővel szervesült, ma már lényegében egy megbonthatatlan térséget alkot.

A térség kialakulásában fontos szerepet játszott, hogy a korabeli, falakkal körbevett Pest városának határvonalán helyezkedett el. Amikor a török hadjáratok idején, egy évtizedes megnyugvás után, János király halálát követően 1540-ben ismét fellángoltak a harcok Budáért, olasz építőmesterek bevonásával igyekeztek egy komolyabb védvonalat kiépíteni a Duna mindkét oldalán. Pest védelmét Giovanni Mario Specciacasa próbált sáncokkal erősíteni, a mostani Deák tér helyére is egy egyszerűbb szerkezetű, gerendákkal megerősített, szögletes alakú földbástya került. A bástya a Budára tartó 1686-os török ostrom ideje alatt pusztult el, mint ahogy az egész városfal sem tudott megbirkózni az invázióval. A lakóházak újjáépítésével együtt valamelyest átalakult a kialakuló utcák szerkezete is, a falakkal védett város egyre szűkebbnek bizonyult. A megsérült védmű helyre a 18. század elején lakóházakat kezdtek építeni.

Pest legkorábbi, feltételezhetőan 1710 körüli térképe már részletesen foglalkozik a városfalakon – a kapukon és bástyákon – belüli városképpel, itt már kirajzolódnak azok a főbb utcák, amik a kapuktól a település belseje felé futnak, valamint már látható a későbbi Erzsébet tér helyén kialakult látványos teresedés is a városfalon kívül. A korabeli térképeken kivehető az is, hogy a 17. század végén már megkezdődött a kiépülő városfallal párhuzamos utcák kiparcellázása, nem sokkal később pedig felépültek az első lakóházak is. Ugyanakkor a mai Erzsébet tér területén jelentős szabadon hagyott térség uralkodott, amit a 18. század során eleinte városi temetőnek használtak. Szintén jelentős, a mai közlekedési tengelyek létrejötte szempontjából is meghatározó momentum volt, hogy a telekkiosztásokkor egy szűk kapunak is helyet hagytak, amely átjáró a Vác felé tartó országút kiinduló pontja lett. Ez a teljes városfalon nyitott három kisebb kapu egyike, amelyeket ekkor mind Új Kapunak (Porta Nova) neveztek. A városfal belső oldalán egy háromszög alakú öblösödés alakult ki, kijelölve a korabeli Landsrasse, azaz a mai Károly körút, Bajcsy-Zsilinszky út és Deák Ferenc utca találkozását.

1793-as térkép a területről.
1/33
1793-as térkép a területről.

A szomszédságban ekkortájt, pontosabban 1716-ban kezdik megépíteni a belső városrészt azóta is meghatározó Invalidus-házat, a katonarokkantak számára létesítendő hadikórházat Széchényi György esztergomi érsek jóvoltából. A Fortunato de Prati és Anton E. Martinelli építőmesterek által felhúzott monumentális hadikórház épülete, a mai Városháza évszázadok óta kulcseleme a városszerkezet alakulásának, így erőteljesen befolyásolta a mellette kialakuló mai Deák Ferenc és Erzsébet teret.

Egy évszázaddal később, amikor már egyértelmű volt, hogy a városfalak komoly határt szabnak az egyre nagyobb térigényű városfejlődésnek, azok lebontásával és helyükön kezdtek kialakulni a fő közlekedési útvonalak, a mai Kiskörút, a Waitznerstraße (Váci út és annak mai belső Bajcsy-Zsilinszky úti szakasza) és a Duna felé tartó – ott a hajóhíddal Budával is kapcsolatot teremtő – utca találkozásában, valamint az Invalidus házzal határolt beszögelésben kirajzolódott a mai Deák tér háromszöge. A falak lebontásával létrejövő térségben megindultak az építkezések, a tér minden oldala beépült, határozott határvonal keletkezett a szomszédos volt temető helyén létrejött méretes vásártérrel.

A korábban a városfalon kívül eső temetőt bezárása után az akkori szabályozások értelmében még három évtizedig nem lehetett beépíteni. Ezzel szemben vásártérnek remekül alkalmasnak bizonyult, majd a városfal elbontásával és Lipótváros kiépülésével lendületes építkezések kezdődtek a Neuer Markt Platz-ot, azaz a mai Erzsébet teret határoló telkeken. A szomszédos kistéren, a mai Deák téren is, a fontos szállítóútvonalak kereszteződésében szintén kereskedelmi funkciók alakultak ki, egymást követték a kisebb, egy-egy árucikkre specializálódott piacok, amit a 1819-től a tér elnevezése is lekövetett: Kohlplatz (Káposzta tér), Kohlmarkt (Káposzta piac), Kohleplatz (Szén tér).

Mindezt megelőzően a tér sarkában korábban álló bástya, későbbi félrotunda helyére 1799 és 1808 között épült meg Pollack Mihály tervei alapján a klasszicista jellegű evangélikus templom. Ennek kapcsán a tér a „Vordere Evangelische Kirche Platz", azaz az Evangélikus templom előtti tér elnevezést kapta. A templom először a város 1849-es ostromában sérült meg, majd 1856-ban Hild József állította helyre és építette át a mai formájára a főhomlokzatot. A kicsi, de annál fontosabb térséget egy időben több névvel is említették, külön elnevezést viselt a templom előtti tér és mást a piac területe. Az 1820-as években, a tér északi oldalán épült lakóház csúcsán álló turbános törököt ábrázoló szobrocska után már Türken Platz (Török tér) névvel emlegették, majd egy évtizeddel később a Judenmarkt (Zsidó piac) vagy Judenplatz (Zsidó tér) elnevezés ragadt rá a tér házaiba beköltöző zsidó bankárok és kereskedők miatt. 1876 januárjában elhunyt „a haza bölcse", a korszak egyik legmeghatározóbb politikai szereplője, Deák Ferenc, egy évvel később az ő nevét vette fel a központi fekvésű piactér.

Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1877 körül készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.035
5/33
Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1877 körül készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.035

Az 1890-es években, Kamermayer Károlynak, Budapest első főpolgármesterének kezdeményezésére, párizsi és német mintákat alapul véve új, higiénikus vásárcsarnok-hálózat kialakításába kezdtek a fővárosban, amelynek eredményeként megszüntették a korábbi szabadtéri, fedés nélküli élelmiszerárusító helyeket, azaz a hagyományos piacokat. Ezáltal vesztette el eredeti funkcióját a Deák Ferenc tér is, igaz, addigra már jó pár évtizede, 1827-től az itt kialakított fiáker- és konflisállomáson, a kocsisok is használhatták a teret, ezzel is erősítve annak közlekedési szerepét.

A szomszédos Neuer Markt Platz-on azonban már lényegesen korábban, 1832-ben bezárták és felszámolták a piacot, mivel úgy gondolták, hogy a dinamikusan növekedő város belső térségéből célszerű távolabbra helyezni az ilyen jellegű funkciót. A dinamikus növekedéssel együtt a város tömörsége, sűrű beépítése is egyre nagyobb mértéket öltött, nagy igény mutatkozott a sétaterekre. A korabeli Pesten elsőként a mai József nádor tér kiépítésénél kezdeményezték, hogy kifejezetten sétatérként szolgáljon, de ennek építési munkálatai a 19. század közepén állandóan húzódtak. Nem is itt, hanem a mostani Szabadság tér helyén állt rosszhírű Újépület előtt alakították ki a város első sétaterét, de Belváros határában megszüntetett piactér területére is parkot álmodtak. A téren egy rövid ideig a Német Színház ideiglenes épülete fogadta a nézőket, mivel elődje a mai Vörösmarty téren 1847-ben leégett. A teret ekkor Deutsche Theater Platz néven emlegették. 1856-ban Pecz Ármin – akinek a munkája révén valósult meg, többek között a Múzeumkertet és a József nádor tér sétatere is – készítette el a tér parkosítási terveit. A parkba közel 3000 facsemetét ültettek, a középső, kertes részében impozáns virágágyásokat alakítottak ki. A parkot 1857-ben, a Pestre látogató királyné tiszteletére nevezték át Erzsébet térre.

Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101
7/33
Erzsébet tér, a Kioszk épülete. A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101

Közben a Német Színház ideiglenes épülete rövid életűnek bizonyult, mivel 1848-ban elpusztult, helyette 1853-ban épült újabb színházépület, amely 1870-ig állt.  A parkban 1855-ben nyílt meg a Bihl József vezette uzsonnázóhely, amely 1873-ig működött. Helyén 1874 májusában nyílt meg a Hauszmann Alajos tervezte, francia jegyeket hordozó neoreneszánsz kioszk. A földszinten étteremmel, az emeleten táncteremmel berendezett épületre korábban Ybl Miklós is készített szigorúbb és letisztultabb terveket. A sajtóbeszámolók alapján azonban az első időszakban a kioszk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Fővárosi Lapok cikkírója szerint, ez idő tájt inkább a korzózás vált divatossá. 

A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1906-ban javaslatot tett a főváros számára, hogy a kioszkot használatra átvenné és az igényeik szerint modernizálná, amelyhez a kellő anyagi fedezet is rendelkezésükre állt. A fővárostól 50 évre megkapták az épület gondozásának, üzemeltetésének jogát, majd az átalakításra Vágó Lászlót és Vágó Józsefet kérték fel, akik jelentős modernizációt hajtottak végre – a végeredmény Hauszmannt teljesen felháborította. Az átszerkesztett épülethez 1928-ban köralakú pavilont csatoltak, amelyben tejivó és kávéház üzemelt. A II. világháború során, Budapest ostromakor a kioszk ugyan jelentősen megsérült, de egy időre még fennmaradt és kávéházként, valamint moziként működött tovább. Az emeleten továbbra is a Nemzeti Szalon kiállításait lehetett látni, majd az intézményt 1953-ban a Műcsarnokhoz csatolták.

Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040
8/33
Deák Ferenc tér. A felvétel 1892-1895 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.040

A két teret egy, a 19. század első évtizedeiben felépített, hét házból álló tömb választotta el egymástól, amit északon az akkori Marokkói utca (ma József Attila utca), keleten a Váczi út (később Vilmos Császár, ma Bajcsy-Zsilinszky út) határolt. A hét ház és lakóinak, bérlőinek izgalmas történetét Jamrik Levente részletesen mutatta be a Falanszter blogon. A tömb azonban akadályát képezte a városfejlesztési elképzeléseknek, mivel a Fővárosi Közunkák Tanácsa már 1904-ben kezdeményezte az épületek részleges bontását. Az általuk megfogalmazott kritika szerint a nem sokkal korábban elkészült pompás Andrássy útnak nem sikerült méltó csatlakozást kialakítani a már sűrűn beépült Belvároshoz. Az út torkolatába, néhány ház bontásával egy félköríves térséget képzeltek el, amelynek rendezési tervei el is készültek. Az Andrássyról elnevezett térre szobrot is terveztek állítani a volt miniszterelnökről.

A terv nem valósult meg, de a tér bővítése, „kiszabadítása" időről-időre ismét napirendre került. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1931-ben pályázatot hirdetett a térség átalakítására. A beérkező pályaművek legtöbbje elbontotta volna a hét lakóházat, volt olyan is, amely a Bazilikáig bővítette volna az egész teret. Wälder Gyula 1935-ös terve az evangélikus templomot egész egyszerűen áthelyezte volna, hogy a helyére „városi tornyot" építsen, amely lezárta volna a Vilmos császár út tengelyét, „méltó fogadást" nyújtva a Nyugati pályaudvar felől érkezőknek. Vágó József, aki az egész budai és pesti belső városrészre készített utópisztikus nagyszabású urbanisztikai terveket, a Deák- és Erzsébet tér térségét is teljesen átalakította, modernizálta volna. Forum Hungaricum elnevezésű elképzelései szerint a sugárirányból befutó, részben újonnan megépülő főútvonalak itt egy nagy szimmetrikus térben értek volna össze, amelyet monumentális és szintén az egységes megjelenésre törekvő tömbök, toronyházak vettek volna körbe. Az Erzsébet térre két hatalmas szállodaépületet, közéjük nagyáruházat álmodott.

Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV
16/33
Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, 1949. Forrás: Fortepan/UVATERV

A Deák Ferenc és az Erzsébet tér közötti határt végül egy 1948-ban megalkotott városrendezési terv értelmében számolták fel a hét lakóház lebontásával. A cél egy nagy, egybefüggő belvárosi térség kialakítása volt, amit akkor Sztálinról neveztek el. 1949 év elején kezdték megépíteni a téren a távolsági és nemzetközi autóbuszok fogadására alkalmas központi buszpályaudvart, ami még az év augusztusában el is készült. A buszok korábban, 1927 óta az Oktogonról indultak és érkeztek, de a teret kinőtte a forgalom, ekkor kerestek új helyszínt. Többszöri nekifutás után döntöttek végül a Sztálin tér mellett, ahova Nyíri István tervezett, a szovjettel szemben inkább nyugati mintákat követő, tiszta épületet. Ennek földszintjén váróterem és jegypénztár volt, az felső emeleten pedig kulturális rendezvényeknek is helyet adó tereket alakítottak ki.  A két végén elhelyezett nagyobb és kisebb szárnyépület között fedett peron futott végig a tetején terasszal, amelynek fontos funkciója volt: arról tudják elérni a korabeli buszok tetején kialakított csomagtartót. A Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldalra autóparkolót építettek ki.

Az idővel Engels térré átkeresztelt területen végül 1960-ban bontották le a kioszkot és került ide a Kálvin térről az Ybl Miklós tervezte Danubius kút. A buszpályaudvar közben ismét szűknek bizonyult, ezért az 1980-as években újabb buszállomásokat építettek, először a Népstadionnál, majd az Árpád hídnál, később az Etele téren, az ezredforduló után pedig a Népligetnél is. Ezáltal az Erzsébet téri pályaudvar fölöslegessé vált és 2001-ben funkciójában bezárt. Az időközben, még 1977-ben műemlékké nyilvánított épület azóta különböző funkcióknak ad otthont, előbb a Design Terminálnak, majd később kizárólag vendéglátásnak.

Deák Ferenc tér az aluljáró építése idején, szemben az Anker-ház, 1974. Forrás: Fortepan/UVATERV
27/33
Deák Ferenc tér az aluljáró építése idején, szemben az Anker-ház, 1974. Forrás: Fortepan/UVATERV

1998-ban kezdték el a parkoló helyén a Bán Ferenc tervezte Nemzeti Színház építését, majd a munkálatok egy új kormánydöntés értelmében leálltak, helyén évekig gödör tátongott. A munkagödör átalakításával, 2002-ben nyílt meg a Gödör Klub nevű kulturális intézmény. Ezt követően, 2007-ben a buszpályaudvartól nyugatra fekvő térrészt is felújították, igyekeztek egy valóban belvárosi agorát létrehozni. A Gödör Klub tíz évvel később kényszerült elhagyni otthonát, helyét 2014-ben átadva az újonnan létesített, Akvárium elnevezésű szórakozóhelynek. Mindhárom projekt tervezője a Firka Építész Stúdió volt.

A Deák Ferenc tér élete leginkább a feszín alatt változott meg. A Millenniumi Földalatti Vasút állomását 1896-ban adták át, a lejárat fölé pedig míves pavilon épült Brüggemann György tervei alapján. Középső részén kioszk, a két oldalszárnyban helyezték el a lejáratokat, kupolája bádoggal fedett, oldala cink-ornamentikával borított. A pavilont, a vonal többi állomása felé emelt társával együtt azonban már a 20. század elején elbontották. 1951 és 1956 között építették a 2-es metróvonal fogadására az új átszálló komplexumot, amely miatt a kisföldalatti nyomvonalát egy szakaszon áthelyezték, a felhagyott alagútban pedig 1975-ben nyílt meg a Földalatti Vasúti Múzeum. A 2-es metró első szakasza végül csak 1970-ben készült el, ekkor nyílt meg a Sütő utcai sarokban az utasfogadó pavilon is. 1976 év végén adták át a 3-as vonal első, a Deák térről induló szakaszát, ezzel együtt alakították ki a most megújult földalatti átszállótereket. Ugyanakkor meg kell emlékeznünk a felszínen a teret uraló jellegzetes premodern épületről, az Erzsébet tér és a Deák Ferenc utca sarkán álló, 1914 és 1918 között, a trieszti Adria Biztosító Társulat számára, Tőry Emil, Pogány Móric és Pecz Samu tervei alapján épült luxus lakó- és irodaházról. Ebben a kor legigényesebb lakásait alakították ki, amelyeket az utcáról nyíló reprezentatív előcsarnokból lehetett elérni. A ház a II. világháború alatt súlyosan megsérült, majd a helyreállítás után a Budapesti Rendőr-főkapitányság otthona lett 1997-ig. Az ezredfordulóra nyílt meg az ismét átalakított épület, azóta elegáns szállodaként üzemel.

A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
29/33
A Deák Ferenc tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Belváros középpontjaként szolgáló Deák- és Erzsébet tér alkotta térség ma egyértelműen turistaközpont, számos attrakcióval, információval, különböző vendéglátóhelyekkel. Ideiglenes jelleggel óriáskereket is állítottak a térre, amely mára bebetonozódott, állandósulni látszik. A volt buszpályaudvar helyén szórakozóhelyek, bárok, teraszok, előterében a sajnálatosan elkerülhetetlen árusítópavilonok jelentek meg. A környező utcák egy részében az autóforgalom helyett a gyalogosok által uralt térségek alakultak ki lépésről lépésre a metróépítés óta. A tér emellett azonban mára valódi agorává, a közlekedés mellett a találkozások, a kikapcsolódások helyévé alakult.

Bán Dávid

 

Források:
https://pestbuda.hu/cikk/20211019_erzsebet_ter_vegallomas_husz_eve_szunt_meg_a_buszpalyaudvar_a_belvaros_kozepen
https://pestbuda.hu/cikk/20181213_szivos_szemtanu_idos_akac_az_erzsebet_teren
https://falanszter.blog.hu/2013/05/01/horthy_plaza_a_deak_teren
https://pestbuda.hu/cikk/20190509_domonkos_csaba_egykor_az_erzsebet_teren_allt_egy_kulonleges_epulet_a_kioszk
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00034/pdf/EPA2007_bp_regisegei_31_1997_295-312.pdf
https://ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/kioszk-erzsebet-ter

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Az írás megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.