Docendo discimus – BudaPart Gate Irodaház

Az utóbbi évek legnagyobb ingatlanberuházása, a BudaPart projekt első elkészült irodaháza, a Studio100 tervei szerint épült BudaPart Gate frappáns megoldásaival és időtálló tömegképzésével fontos mércét állít a jövőben itt épülő irodaházak számára.

Hatalmas, 54 hektáros területen épül Budapest utóbbi évtizedeinek legnagyobb léptékű beruházása, amely a fenntarthatóság és a Dunával való közvetlen kapcsolatteremtés zászlaja alatt 15 lakóépületet és 13 irodaházat kínál. Nagyjából 3000 lakás épül itt, az irodákkal együtt így a közeljövőben 25-30 ezer ember élhet és dolgozhat majd ezen a sokáig elhanyagolt területen. Ugyan az építkezések még javában zajlanak, az új lakónegyed lassan életre kel: egyre több szolgáltató nyitja meg üzletét, egyes épületeket pedig már lakói is birtokba vettek. Lassan kiépül a közlekedési infrastruktúra is a területhez: a Budai fonódó villamosvonal érinteni fogja és több buszjáratról döntöttek már, sőt, a déli Körvasút fejlesztése során létrehozandó új vasútállomás (Nádorkert) a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel is közvetlen kapcsolatot teremt majd.

Egy városnegyed sikere köztereinek használatán mutatkozik meg. A BudaPart koncepcióját a dán ADEPT Architects alkotta, terveikben pedig egy szabályos raszternél izgalmasabb utca- és térhálózatot alakítottak ki a terület közepén elhelyezett főtérrel. Nem lehet majd a felszínen parkolni, de a kialakított struktúra eleve a csökkentett autóforgalmat támogatja; míg a határoló utak mentén irodaházak ölelik körbe a lakóépületeket, ezzel jelentősen csökkentve a lakóterületek zajterhelését és biztosítva a Duna menti parkrész nyugalmát. A 13 irodaépületet más és más építésziroda tervezi, amelyek között a lobbik belső kialakításának hasonlósága, valamint az S73 Tájépítész iroda közterületi koncepciója teremti meg az egységes arculatot. Egyes designelemek a teljes fejlesztésen végigvonulnak majd, mint a lakó- és irodaházak szignalizációja vagy a kereskedelmi egységek homlokzati mintahasználata; de egyedi térkövet és csatornafedelet is terveztek ide.

Készült egy szabályozási terv is a mesterterv alapján, amelyben konkrétan meghatározták a jövőbeli épületek tömegeit, magasságait és funkcióit. „A homlokzati struktúrával és a belső téri kialakítással lehetett főleg szabadon tervezni, de volt némi mozgás az épületek alapvető szerkezeti megoldásaiban is" – vázolta Szász László, a Studio 100 vezető tervezője. Minden épület tervezőjét pályázat útján választják ki, amelyre olyan irodákat hívnak meg, amelyek rendelkeznek már referenciával hasonló léptékű épületek tervezését illetően. Így tervezhette – nyertesként – a Studio100 a BudaPart Gate irodaházat, amelynek külső jegyeit a minden oldalon más irányba el-elforgatott homlokzat-elemek helyezik változó kontextusba. Homlokzatának egymásba mozgatott tömbökre emlékeztető felosztása az övező lakóházak és irodaházak között kiválóan segíti pozícióba kerülni, miközben ezzel a megoldással sikerült elérniük azt is, hogy a ház minden sarkon kövesse a környező épületek magasságát. A koncepcióterven ugyan osztottabb épületegyüttesként jelent meg az irodaház két eleme (az alacsonyabb, horizontális hangsúlyú tömb, illetve a toronyépület), tervezői az alacsonyabb épületet és a tornyot monolit egységként kezelték. A fő városnegyed gyalogos közlekedési kapcsolata a MOL Campus 120 méteres irodaháza és a BudaPart Gate közötti aluljáró lesz, ami a villamosmegállókkal áll közvetlen kapcsolatban. Ide került az épület magaspontja, ami a MOL toronnyal szemben állva egyfajta kaput képez a BudaPartra látogatóknak, emeltebbé teszi az ide való megérkezést.

Sajátos területhatároló helyzetéből fakad, hogy az épület minden oldala más feladatkörrel bír, így más arcát is mutatja az arra járónak. Mivel a zaj tompítása érdekében az épület a beépítési terület szélére került, van egy kitett és jól látható, a Duna-parti látkép szempontjából is fontos főhomlokzata a Dombóvári út felé, ami az itt futó főutakról és a vonatokból is jól látszik. Arra való tekintettel, hogy e homlokzatra messziről és általában mozgás közben tekinthet csak rá a befogadó, a villanásszerű benyomás minél élesebb felrajzolására törekedtek tervezői, míg a BudaPart belső homlokzatai mozgalmasabb, szemlélődésre alkalmat adó, részletgazdagabb látványt kaptak. A Dombóvári úttal párhuzamos belső sétányon főként gyalogos forgalom lesz, az erre forduló homlokzat célja tehát, hogy az utcaképet izgalmasabbá tegye – ezt szolgálja a síkból hátrébb ugratott többszintnyi irodatér, valamint a torony bizonyos fokú elforgatása is. A homlokzati plasztikával való játék az épület legizgalmasabb eleme, amit külön kiemelnek a homlokzatok kisebb törései, síkváltásai. Az épület sarkaiban egységesülő, összefüggő részeket szögtörések választják el egymástól, amik a lizénákkal kapott függőleges hangsúlyt is lazítják, könnyedebbé teszik.

A Dombóvári út felől két szint magas lobbitér fogadja a látogatót, illetve az épület keleti és nyugati homlokzatán is nyílik a mélygarázs bejárata. A parkoló térhálós burkolata a homlokzattal azonos osztású perforált lemez, amely szabad szellőzést biztosít, esti világításban pedig transzparens fényjátékot hoz létre a földszinten, ami fölött szinte lebeg az épület. Alacsonyabb épülete egy zárt belső udvart vesz körül, ami a második szintről szabadon megközelíthető. A hatméteres, magasított földszintre kerültek a bejárati lobbik, a látogatók számára is elérhető négy szintű, nagy kapacitású mélygarázs utcaszinti területei, de e szint ad helyet a gyalogos promenád felé nyíló kiszolgáló, kereskedelmi egységeknek is. Mivel az egész fejlesztés telekhatáros a kelenföldi hőerőművel, távfűtés látja el hővel és használati melegvízzel az egész BudaPart projektet. Ennek eredményeként nem volt szükség összetett és költséges gépészet beépítésére, az épület mégis kiemelkedően energiahatékony lehet, a szükséges szellőzést és épülethűtést biztosító gépek pedig a torony tetőszintjére, egy rejtett udvarba kerültek, amit a homlokzatburkolat fed el.

Tervezői legnehezebb feladata a zajos helyen lévő épület természetes szellőzésének megoldása volt, amelyre igen frappáns megoldás született: javaslatuk szerint nyitható ablakok helyett egy keskeny, tömör panelt helyeztek el minden ablakmodulban, ami kiszélesített lizénaként elrejtőzik a külső homlokzaton, belülről azonban biztosíthatja a természetes szellőzést. Az utcafrontról prizma alakú fémburkolat takarja a panelt, ami számos előnnyel jár: ettől a homlokzat szokatlanul egységes képet ad, a függönyfal lizénáit hangsúlyossá teszi; a szabadabb osztásokkal, illetve azzal, hogy a ferde síkokat különböző irányokba forgatták sikerült megmozgatni a homlokzatot; de ez tette lehetővé azt is, hogy különböző nézőpontokból más és más karaktert, más összefüggéseket mutathasson az épület. E plasztikai játék adta dinamizmus teszi egyedivé a BudaPart Gate irodaházat a hasonló elven épült épületek között – elegáns és egyszerű megoldásuk pedig reméljük, hogy a jövőben épülő irodaházak tervezőit is hasonlóan friss részletek tervezésére sarkallja majd.

Móré Levente

Szerk.: Hulesch Máté