Helyek/Városépítészet

Elfogadták Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési tervét

1/1

Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons

Hirdetés
?>
Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons
1/1

Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons

Elfogadták Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési tervét
Helyek/Városépítészet

Elfogadták Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési tervét

2020.06.10. 11:16

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Valóban a városba költözik a Természettudományi Múzeum, új hangversenytermet építenek, megvalósul az Intermodális Közlekedési Csomópont és számos más infrastrukturális beruházás 2030-ig Debrecenben. A kormány összesen 48,3 milliárd forintot biztosít a város fejlesztéseire a következő évtizedben – hangzott el a június 9-én tartott bejelentésen.

A Debrecen 2030 program részleteiről 2020. június 9-én, a Kölcsey Központban tartott sajtótájékoztatón beszélt Papp László polgármester, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán kancellár – tudtuk meg a HAON.hu beszámolójából. Papp László bejelentése szerint a várhatóan június 11-én megjelenő kormányrendelettel Debrecen lesz az első hazai város, amely „a kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik." A bejelentés szerint a programon keresztül Debrecen, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő összesen 48,3 milliárd forint kormányzati támogatásban részesül, amely 2021-től évi 15, valamint 21 és 12 milliárd forintos bontásban érkezik majd.

A program keretében valósítják meg az Intermodális Közlekedési Csomópontot (a 2015-ös tervpályázat eredményeinek felülvizsgálatáról 2019-ben döntöttek), új villamosvonal épül a városközpont és a Tócóskert között, valamint fejlesztik a repteret is. A településfejlesztési koncepcióban ezek mellett többek közt a Kiskörút hiányzó szakaszának a megépítése, a Nagykörút részleges szélesítése, új külső körút létrehozása, összefüggő kerékpáros úthálózat kiépítése, a városon belüli vasúti hálózat fejlesztése szerepel a 2030-ig tervezett infrastrukturális beruházások sorában. 

A bejelentésen Palkovics László megerősítette: Debrecenbe költözik Budapestről a Magyar Természettudományi Múzeum. A jelenleg a Ludovika erre a célra felújított épületrészeiben működő múzeum költöztetéséről azután kezdtek el felreppenni a hírek, miután kormányzati döntésre az épület nagy részét, majd a környező parkot és annak épületeit is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezdte elfoglalni. A közelmúltban több bejelentés is elhangzott a múzeum jövőjével kapcsolatban; legutóbb, 2020. február 13-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt erősítette meg, hogy a múzeumot csak akkor költöztetik Debrecenbe, amikor készen áll már befogadására az új épület. (Információnk szerint egyelőre a helyszínről sem született döntés.)

A Debrecen 2030 programot előkészítő, 2020 februárjában véglegesített Településfejlesztési Koncepcióban, illetve az ennek kulturális fejlesztéseit megalapozó, 2018-ban megfogalmazott és 2030-is érvényes kulturális stratégiában egyébként nem szerepelt a Természettudományi Múzeum – információnk szerint ennek költöztetése nem debreceni, hanem kormányzati kezdeményezés. 

Helyi terv viszont az új hangversenyterem építése a Kodály Filharmónia számára, amely a mostani bejelentésen is szóba került, akárcsak a Csokonai Színház rekonstrukciója. A Településfejlesztési Tervben szerepel ezek mellett a Vitéz László Bábmúzeum létrehozása a Vojtina Bábszínház korszerűsítésével összekapcsolva, valamint egy Interaktív Közlekedési Élményközpont, a DVSC Sportmúzeum, illetve a Kárpát-medence zsidóságát bemutató emlékközpont.

A tervekben említett létesítmények egy része már épül: a bejelentéssel egyidőben mi is ott voltunk a Debreceni Egyetemet kiszolgáló Innovációs Központ építkezésének bejárásán a tervező, Bordás Péter vezetésével. 

 

Nyitókép: Debrecen, a Csokonai Színház homlokzata. Fotó: Andreas.poeschek, via Wikimedia Commons

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk