Épületek/Lakóépület

Időtlen arányrendszer Érden

1/16

Művelődési ház, Érd. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973. 1. szám

?>
Művelődési ház, Érd. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973. 1. szám
?>
Művelődési ház, Érd. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973. 1. szám
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden, makett
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden
?>
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden
1/16

Művelődési ház, Érd. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973. 1. szám

Időtlen arányrendszer Érden
Épületek/Lakóépület

Időtlen arányrendszer Érden

2022.05.30. 07:56

Projektinfó

Szerzők:
Rose Balázs

Földrajzi hely:
Érd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kalmár László, Mihály Eszter, Zsuffa Zsolt, Philippe Jolivet

Családi ház Érden

URL:
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

Tervezés éve:
2017-2018

Építés éve:
2019-2020

Bruttó szintterület:
260 m2

Stáblista

Építész tervező:
Kalmár László
Mihály Eszter
Zsuffa Zsolt


Belsőépítészet:
Philippe Jolivet

 

Letölthető dokumentumok:

Áll egy ház Érd központjához közel, egy csendes kis utcában a Duna irányába, amely az arra sétáló ember számára első pillantásra furcsának tűnhet, ám látszólagos zártságával, méltóságteljes, finom tömegarányaival felhívja magára a figyelmet. Ez a ház egy fiatal család új otthona, tervezője a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem. Rose Balázs írása.

Érd Pest megye legnépesebb városa, de inkább Budapest kertes agglomerációja, határai összeérnek a fővárossal. Lakossága a második világháború után folyamatosan gyarapodott, már az 1960-70-es években „az ország legnagyobb faluja"-ként élt a köztudatban, mára a település 70.000 lélekszámúra nőtt. A központ nehezen nevezhető valódi központnak, inkább vasúttal és egy kisebb paneles lakóteleppel szegélyezett bevásárló és hivatali városrész, amelyet keresztül szel a régi 7-es számú főút. A családi ház helyszíne bár ettől néhány perc sétára van, de máris vályog parasztházak és új CSOK-os gyorsházak között járunk. Ezen a környéken a 20. század szinte minden stílusa megtalálható, csupán valódi építészeti inspirációforrás alig.

Művelődési ház, Érd. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973. 1. szám
1/16
Művelődési ház, Érd. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973. 1. szám

Egyetlen kivétel talán az 1972-ben átadott művelődési ház (ma Szepes Gyula Művelődési Központ), Emődy Attila és Vukovich Miklós építészek munkája. Érdekessége és különlegessége az, hogy az akkor még színtiszta falusias környezetben a nadrágszíj telekre illesztett épület igyekezett szomszédaival azonos léptéket tartani. A tervezők ügyesen oldották meg a feladatot: a belső terek nagyvonalúságával együtt, a félnyeregtetőkből összeforgatott tömegformálás és az utcától határozottan visszahúzott beépítés optikai korrekciója sikeresen integrálta az épületet a helyi közegbe.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden, makett
3/16
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden, makett

Néhány utcával arrébb és közel fél évszázaddal később, a családi ház tervezőinek hasonló dilemmákkal kellett megküzdeni: szintén egy keskeny telekre, heterogén környezetben kellett időtállót alkotni. Az építtetői oldalon – egy francia-magyar házaspár – szerencsésen kapcsolódott az egyszerre érdi és dél-francia kötődés, és képes volt integrálódni a Zsuffa és Kalmár műterem szemléletével. A feleség a hely személyes emlékeit és mindketten az új dolgokra való nyitott gondolkodást hozták magukkal. Kérésük alapján az építészeti tervezés az építési költségek szigorú követésével járt, nyitva hagyva bizonyos második ütemben befejezhető belső épületrészeket. A belsőépítészet egyébként a férj francia építész barátjának munkája.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
7/16
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila

Az oldalhatárra elhelyezett ház külső formálásánál három, egymáshoz képest finoman eltolt, azonos hajlásszögű félnyeregtetős tömeg dominál, két hosszoldalán csatlakozó alacsonyabb, lapostetős részekkel. Itt bevillan a közeli művelődési ház képe, a 20. század ipari építészetének shed-tetőformái, de Alvar Aalto egyik legfontosabb családi háza, a Párizs környéki Maison Louis Carré is.[1] Okosan komponált tömeg ez, egyszerre gondol az izgalmas külső nézetekre és a jó belső térarányokra. A homlokzatokon mindössze két anyag dominál: a középszürke vakolat és a hézagos farács, amely az egész házat körülöleli, hol fix homlokzatburkolatként, hol térelhatároló, hol pedig kinyitható árnyékoló szerepben. Ez a vizuális filter a külső szemlélőnek zárt nagyvonalúságot, a belső tereknek viszont egyszerre természetes fényt és intimitást biztosít.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
10/16
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila

Az alaprajz – a tetőformát követve – hármas tagolású, mégis formabontó. A bejárathoz az épület mellett, a telek oldalhatárán finoman emelkedő fedett-nyitott rámpán jutunk el. Így azonnal a megfelelő helyre, az utcától hátrahúzott, hátsókert felé néző nappali-konyha előterébe érkezünk. Innen vissza, az utca irányába nyílik a középső épületrész, a hálószobák színtere, amelyek az oldalkert kis öble felé nyitottak. Az utca felőli tömeg pedig egyszerű technikai épületrész a garázst és a tárolót rejti magában, amely takarja a mögötte kialakuló intimebb világot. Kihasználva a terep enyhe emelkedését, a garázst néhány lépcsőfok köti össze a lakóterekkel. Szinte a teljes hétköznapi élet a földszinten zajlik, ezt csupán kiegészítik az emeleti terek: a nappali nagyobb magasságú légteréhez kis belső lépcsőn megközelíthető dolgozó-galéria kapcsolódik, a középső tetőforma alatt egyetlen emeleti vendégszoba kapott helyet. Nincs felesleges terjengősség, ehelyett jól kihasznált, nagyvonalú belső terek kapcsolatait találjuk finom belsőépítészeti részletekkel gazdagítva. Az absztrakt külső forma pedig meghökkentően nyitott belsőt takar.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
13/16
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila

Minden igazán progresszív alkotás a szemlélőnek első pillantásra furcsának, idegennek hat, hiszen az eredmény a nem megszokott gondolkodásból fakad. A befogadáshoz egyedül a megismerésen és megértésen keresztül vezethet az út. A Zsuffa és Kalmár műterem ezúttal valami olyan alkotott, amely nem csak az érdi közegből emelkedik ki, hanem saját – egyébként gazdag és szerteágazó – építészeti portfólióját is valami megmagyarázhatatlanul izgalmas elemmel bővíti. Ott vannak az épületen a műterem már ismert stílusjegyei, amelyekhez új motívumok (shed-tető, körablak) csatlakoznak, emelve az alkotás progresszivitását. A megismeréshez és megértéshez időre van szükség, az időtálló formálás – a hosszútávú érvényesség titka pedig valahol a jó arányokban rejtőzhet. Ezeket a jó arányokat viszont nem lehet spekulatív számítások alapján kidolgozni, hanem azokat bizony érezni kell. Hiszek benne, hogy ezt a házat az idő is igazolni fogja.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila
6/16
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem: Családi ház Érden. Fotó: Gulyás Attila

A ház átadása után jutott vissza a megrendelőkhöz néhány (kert)városi legenda arról, hogy miért pont „ilyenre sikerült" az épület. Az egyik az építtetők francia kötődését firtatta, gondolván hogy „odaát" bizonyára így építkeznek az emberek. A másik egy olyan új technológiát sejtett a háttérben, amelynél az ablakokat a falak elkészülte után fogják majd kivágni. Mindkét feltételezés csendes elégedettséggel töltheti el a tervezőket: sikerült kötött anyagi kereteken belül, egyszerű eszközökkel, nemzetközi színvonalú házat alkotni. Az pedig egy álomszerű kép, ha ez az „új technológia" – a megrendelői és tervezői minőségi gondolkodás hamar terjedne nem csupán Érden, hanem az egész országban.

Rose Balázs

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

 

[1] https://www.archdaily.com/356209/ad-classics-maison-louis-carre-alvar-aalto

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk