Megnyílt a Zara Continental Hotel

A Zara Hotels újabb tagja készült el Budapesten. A Continental Hotel Zara az egykori Hungária Fürdő és Continental szálloda romjain épült újjá, Hegedűs Péter és Vékony Péter tervei alapján.

2010. június 15-én megnyitotta kapuit a Continental Hotel Zara, mely az egykori Hungária Fürdő és Continental Szálloda helyén épült fel. A 272 szobás superior hotel stílusát és szolgáltatásait tekintve méltó utódja a nagymúltú épületegyüttesnek. Kolléganőnk, Siető Andrea járt a ma rendezett sajtótájékoztatón.

Történet 

Az 1820-as években a Hungária fürdő helyén állt telek tulajdonosa, Gamperl András selyemkereskedő kútásás közben ásványi sókban gazdag hideg vizet fedezett fel, s 1827. május 23-án nyitotta meg a Gamperl-féle Vasfürdőt. Az 1838-as pesti árvíz azonban elmosta ezt az első épületet, s az újjáépült fürdőt az 1840-es évektől kezdték Hungária néven emlegetni a pestiek. Ekkor és egészen az 1920-as évekig a fürdő még a Wesselényi, a Nyár és a Klauzál utca által határolt hatalmas tömbből állt (a mai Dohány utca 42. és 46. szám alatti telkeken). 1890 körül a Nyár utca felőli szárnyat Novák Imre tervei szerint jelentősen átépítették, és kibővítették a korábban mindössze tizenöt káddal üzemelő fürdőházat.

1897-ben a Ringer család vásárolta meg a több fürdőszobával, négy vendégszobával és pihenőkerttel is rendelkező Hungária fürdőt, és a kor követelményeinek megfelelő, modern fürdőkomplexummá alakította át. A Nyár utca felől nyílt a kőfürdő, a hatvan kád- és a négy gőzfürdő, a Klauzál utca felől pedig a gyógyvizes népfürdő várta a vendégeket, ezerötszáz kabinnal, büfével és külön úgynevezett divatosztállyal. Mit is keres egy fürdő a belváros közepén? Az úgynevezett „ásványfürdők" a 19. század közepére váltak népszerűvé Pesten. A környék lakosságszámának növekedésével aztán a közfürdőknek egyre nagyobb szerep jutott. Rendszeres látogatóként fogadták a saját fürdőszoba nélküli lakásokban élőket is.

1907-ben Ágoston Emil (1876-1921) készített terveket a 44. számú telken felépítendő impozáns, korszerű fürdőházra. 1910-ben adták át a többemeletes, bécsi szecessziós stílusú épületet, amelyben a korábban megszokott fürdőhelyiségek mellett egy úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott. Az uszoda üvegkupolája mechanikusan mozgatható volt, amelyet szép idő esetén széttoltak, hogy a vendégek a szabad ég alatt fürdőzhessenek. Ágoston Emilnek ez a fürdő a legfontosabb műve, melyhez stílusában csak a Párisi Nagy Áruház (avagy Divatcsarnok) mérhető egész Budapesten – az azonban egy évvel későbbi. A főleg bérházakat tervező Ágoston egyszerű, nagyvonalú gesztusokkal a főbejárat köré szervezte a homlokzatot, a szűk utcában meghökkentően elegáns hatást keltve. A főhomlokzatot és a medenceteret Zsolnay-kerámiával, bronz falikarokkal és korlátokkal, faragásokkal díszítették, kiképzése Budapest legszebb fürdőivel, a Gellérttel és a Széchenyivel vetekedett.

A lakások tömeges összkomfortosításával azonban a közfürdők kora leáldozott. Az 1920-as években a Hungária fürdő az Ingatlanbank tulajdonába került. A fürdő Nyár utcai szárnyában csakhamar megnyitották a Continental Szállót, a Klauzál utca felőli népfürdőt lebontották, és helyére 1929-ben Vágó László tervei alapján art deco stílusú, hatemeletes bérházat emeltek (ma Dohány utca 46.). A megmaradt szecessziós épületrészben Kamara mozgó néven filmszínházat nyitottak, amely az 1950-es évektől több, rövidebb ideig működő színháznak adta át a helyét. Itt tartotta előadásait a Bányász (később Honvéd) Színház, a Fővárosi Nagy Varieté, legvégül a Tarka Színpad 1963-ig.

1965-től a szomszédos Continental szálló használta az egyre elhagyottabb egykori Hungária fürdő néhány helyiségét, de miután 1970-ben a szálló bezárta kapuit, a fürdőépület is egyre elhagyatottabb lett.

Az 1980-as évekre az épület állapota életveszélyessé vált, a fürdő belső terét díszítő csempéket és majolikákat elhordták, az üvegkupola megsemmisült, s az épületben hajléktalanok rendezték be menedékhelyüket. A már romos épület azonban ebben az időszakban még egyszer művészettörténeti jelentőségre tett szert, hiszen 1989-ben, a Fiatal Művészek Stúdiója segítségével, a később Újlak Csoport néven ismerté vált művészcsoport itt lépett fel először.

Bár már a nyolcvanas években elkészültek a tervek a felújításra (a Rockszínházzá alakított fürdőben például KISZ-esek tombolhattak volna). 1985-ben szétverték a fürdő homlokzatának hatalmas, Zsolnay-féle eozinmozaikokkal ékes domborművét. 1994-ben a Dohány utca 44. alatti fürdő, valamint a Dohány u. 42. alatti szálloda és a Klauzál u. 6. alatt álló épületszárny fővárosi védelmet kapott, amelyet utóbbi kettő esetében még abban az évben visszavontak.

1996-ban egy külföldi érdekeltségű cég vásárolta meg a telkeket, s egy kétszáztíz szobás, termálvizes szállodát kívánt építeni a Hungária fürdő és az egykori, mára földig rombolt Continental Szálló helyén – a fürdő főhomlokzatának és első lépcsőházának megtartásával. 2001 szeptemberében az illetékes hatóságok nem járultak hozzá a bontáshoz, és garanciákat kértek az épület főhomlokzatának és első lépcsőházának megóvására vonatkozóan. A városképvédelmi bizottság felszólította a beruházót, hogy fél éven belül végezze el az állagmegóvási feladatokat. Az állagmegóvás nem történt meg, sőt, a tulajdonos korábbi bontási munkálatainak következményeként a hátsó uszodarész összedőlt, így 2002 nyarán az épületet életveszélyessé nyilvánították, s a tulajdonost a hátsó traktus teljes lebontására kötelezték. Ezt a privatizált épületek új tulajdonosa, a Beverly Hills Kft. ki is használta. A pusztuló épületek lassan eltünedeztek: a szálló meghagyott homlokzata mögött évekig fizetőparkoló működött, 2001-ben pedig alattomban bontani kezdték az utolsóként megmaradt fürdőépületet is. Végül csupán a főhomlokzat állt, mögötte a lecsupaszított falak, egy-két szobányi mélységben.

2004 nyarán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elrendelte az egykori pesti zsidó gettó területén lévő veszélyeztetett épületek, így a Hungária fürdő ideiglenes védettségét, 2005. február 7-én pedig műemlékké nyilvánították az épület megmaradt részét. Sokan felelősek azért, hogy a Hungária fürdő és a szomszédos Continental Szálló egykori tömbjéből szinte csak egyetlen traktusnyi, végletesen lepusztult csonk maradt.

A Beverly Hills megbízásából Vékony Péter, a Nirmana építésziroda vezetője néhány évvel ezelőtt már készített terveket a fürdő megmaradt szekciójának felújítására és a mellé építendő apartmanházra. Az új tulaj, a jordán ZeinaHotel Kft. szállodát szánt a Dohány utca 42-re; mégpedig ugyanannak a Petur Stúdiót vezető Hegedüs Péternek a munkájaként, aki első budapesti szállodájukat, a  Só utcai Boutique Hotel Zarát is tervezte. A Nirmana Hegedűsék megkeresésére kapcsolódott be újra a munkába, mégpedig a műemléki részekért felelve.

Mivel a fürdő belseje szinte teljesen elpusztult, mindent az alapoktól kellett kezdeni. Vékony Péterék Ráday Mihályt hívták segítségül. Szerencsére a Budapesti Városvédő Egyesület archívumában számos, a hatvanas-hetvenes évekből való fénykép található, amelyek viszonylag ép állapotban mutatják a fürdőteret. Ennek alapján, bár teljesen rekonstruálni nem lehet, az eredeti belső számos eleme visszakerült a helyére, a falikaroktól a bronz díszítéseken a gyönyörű forgóajtóig. A rekonstrukciót a műemlékvédelmi hatóság részéről Sajti Zsuzsanna felügyelte.

A legnagyobb kihívás azonban az újat hozzátenni a rekonstruált régihez. Ebben a munkában Fülöp Krisztina belsőépítész segédkezett. Együtt építették újjá azt az 5-60 négyzetméternyi, kétszintes teret az egykori fürdő főbejárata mögött, ami a szálloda lobbijaként funkcionál. A galérián nyilvános kávézó kapott helyet, a rekonstruált, dongás mennyezetű medencetérben pedig kisebb vízfelület idézi fel az eredeti funkciót.

A design elvárásainak megfelelően a 220 superior, az exkluzívabb deluxe, executive szobák és a teraszos lakosztályok berendezése az említett art-deco hagyományokat követi, ugyanakkor a tervezők kreativitását dicséri a drapériákban és tapétákban visszaköszönő egykori Continental szálló szalvétájának mintázata. Az egyszerű, de annál nagyszerűbb, hagyományokat őrző ötletek mellett a tervezők az igényes és elegáns minőségi belső tér kialakítására törekedtek.

A kupolás recepciótól balra kapott helyett a Zara név inverzeként ARAZ-ra keresztelt étterem. Barka Áron séf és csapata a XXI. század legmodernebb konyhatechnológiai eljárását alkalmazva kínálja a magyar és a francia konyha legkiválóbb remekeit az izgalmas ízek kedvelői számára. A nagyközönség számára is nyitva álló étterem színvilága az egész szállodára jellemző arany, barna és fekete kombinációjában ragyog. Az akác parketta, a botticchino mészkő lapok, Tom Dixon egyedi formavilágú lámpatestei, a Catellini designlámpák és az oszlopokat borító SICIS mozaik valóban aranylóvá teszi a teret.

A múlt századi romantikát ötvözve a jelenkor technológiájával, a Continental Hotel Zara****^Superior konferenciáknak, továbbképzéseknek és üzleti megbeszéléseknek is helyet biztosít. Az öt hangszigetelt, összesen 400 fő befogadására alkalmas, klímaberendezéssel és audiovizuális technikával felszerelt rendezvényterem a szálloda belső, zöld növényekkel és kisebb vízfelületekkel megépített udvarára néz. 

A ház, mint az 1800-as évek harmadik legjelentősebb közfürdőjeként számon tartott Hungária jogos örökösének további különlegessége, hogy fitness és wellness részlegét nem a földszinten, vagy éppen a szint alatt építette ki, hanem a szálloda legfelső emeletén. A 150 négyzetméteres Boutique Spa külső és belső medencével, pezsgőfürdővel, valamint finn és infra szaunával várja a kikapcsolódni és feltöltődni vágyókat.  

forrás: sajtóanyag