Nézőpontok/Tanulmány

Skutecky és társai – elfeledett felvidéki építészek

1/24

A Szlovák Beruházási és Fejlesztési Bank épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

?>
  A Szlovák Beruházási és Fejlesztési Bank épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  Az Igazságügyi Palota főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
 Az Assicurazione Generali és Moldavia Generali biztosító székház homlokzata archív felvételen, (forrás: De Sandalo, FORUM, 1936, Die Neubauten der Versicherungs-Gesellschaften „Assicurazioni Generali” und „Mol davia Generali” in Pressburg, 174. oldal)
?>
Az Assicuratione Generali és Moldavia Generali biztosítótársaságok székházának emeleti egyenalaprajzai (kép forrása: Die Neubauten der Versicherungs- Gesellschaften "Assicurazioni Generali" und "Moldavia Generali" in Pressburg, 1936., old.: 175.)
?>
Az Assicurazione Generali és Moldavia Generali biztosító hálós homlokzatának archív fotója, (forrás: De Sandalo, FORUM; 1936; in Pressburg; 175. oldal) és ugyanaz napjainkban, © Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
A ravatalozó napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A ravatalozó átmeneti tere napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
A ravatalozó és temetői környezete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  Dr. Kovách Tihamér társasháza napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A Dr. Kovách Tihamér társasháza és a Szentháromság-szobor, mint városi tengely, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A Manderla tömb észak-nyugati oldala archív felvételen, (forrás: De Sandalo,FORUM, 1935, Hochhaus Manderla in Pressburg. 185. oldal)
?>
   A Manderla földszinti és általános emeleti alaprajza, (forrás: FORUM, 1935, Hochhaus Manderla in Pressburg. 184-185. oldal)
?>
  A Manderla tornya, párbeszédben a történelmi városszövettel, ©Bogáthy Zsolt, 2021
?>
  A Manderla ikonikus épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021
?>
A Manderla ikonikus épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021
?>
  Archív felvétel a Dr. Pollák villa dél-nyugati épületsarkáról, forrás: FORUM, 1932, Neuere Arbeiten von Arch. E. Spitzer, 197. oldal
?>
  A Dr. Pollák villa emeleti alaprajza, forrás: FORUM, 1932, Neuere Arbeiten von Arch. E. Spitzer, 197. oldal
?>
Archív fotó a Dr. Pollák villa észak-nyugati épületsarkáról, forrás: FORUM, 1932, Neuere Arbeiten von Arch. E. Spitzer, 197. oldal) és ugyanaz napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A Pozsonyi Kereskedelmi Tanács főhomlokzati részlete archív felvételén, (forrás: De Sandalo, FORUM; 1933; Der Neubau des Handelsgremiums in Pressburg; 35. oldal)
?>
  Archív felvétel a Pozsonyi Kereskedelmi Tanács reprezentatív lépcsőjéről, (forrás: De Sandalo, FORUM; 1933; Der Neubau des Handelsgremiums in Pressburg; 37. oldal)
?>
  A Pozsonyi Kereskedelmi Tanács főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A Német Evezős Klub főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A Német Evezős Klub dunai homlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
?>
  A Német Evezős Klub út felőli homlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
1/24

A Szlovák Beruházási és Fejlesztési Bank épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

Skutecky és társai – elfeledett felvidéki építészek
Nézőpontok/Tanulmány

Skutecky és társai – elfeledett felvidéki építészek

2021.09.05. 10:35

A 20. századi modern mozgalomhoz ahogy hazánkban, úgy a környező országokban is sok elfeledett, de kiváló alkotó és épület köthető. Bogáthy Zsolt, a BME Építészmérnöki Karának diákja a felvidéki modernista építészet kevésbé ismert gyöngyszemeit kutatja. A kutatás összegzésében a pozsonyi Forum folyóirathoz köthető építészeket ismerhetjük meg. 

 

A Műegyetem Építészmérnöki Karán, az Ipartanszéken „A Modern Mozgalom nyomában – Közép-európai keresztmetszetek" címmel 2018-ban alakult kutatócsoport, mely térségünk két világháború közötti időszakának modern tendenciáit kutatja. A cél egy tanszéki kötet kiadása, melyhez kapcsolódóan egy, a felvidéki témakörbe tartozó, NKA támogatással megszületett kutatáson Nagy Iván DLA vezetése mellett, Rainer Annával dolgoztunk. A kutatócsoport tagjaként a téma legkiemelkedőbb építészei mellett (Weinwurm Frigyes - Vécsei Ignác, Szalatnai Artúr és Szőnyi Endre) az előző tanévben a többi jelentős, magyar vonatkozású alkotót kutattam.

A kutatás címe magyarázatra szorul, ugyanis a „Felvidék" kifejezést a mai Szlovákia területére vonatkoztattam, amivel sikamlós értelmezési területre tévedtem. A magyar köznyelvben elterjedt, helytelenül kiterjesztett területi jelentést csak a könnyebb megértés végett, nem rossz szándékkal használom. Magyar vonatkozásnak a születési helyet, az identitást, érdekcsoportot és a magyar egyetemen végzett tanulmányokat számítottam, mely során nem a „magyarosítás", hanem a magyar vonatkozások hazai közönségnek való bemutatása vezérelt.

Felvidéken az államstruktúra sokszor megváltozott a múlt század folyamán, a drasztikus irányváltások nagy feladatot jelentettek. Az első, majd később a második világháború az élet számos területén éreztette negatív hatásait. Korábban az építészeti képzésre tömegével jöttek hallgatók Budapestre, akik közül sokan részt vállaltak a főváros szakmai életében. A város példaként szolgált a vidéki városok számára, ahova közvetítés útján jutottak el a legfrissebb áramlatok. A kiegyezés után gyümölcsöző kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki, melyeknek Trianon vetett véget. Az újrarajzolt határok az építészet budapesti befolyását is elvágták.

Az I. Csehszlovák Köztársaság létrejötte egybeesett a modern Európa kialakulásával. Új gondolati irányvonalak tartották lázban a szakmát. A vezetés társadalmi és építészeti szempontból egyaránt szakítani akart az előző, számukra idejétmúlt korszakkal. A modern építészet lett az intézkedések egyik legfőbb nyertese. A számtalan bevetett eszköz egyike az építészetben a funkcionalizmus támogatása volt, mely ellentmondott az addigi feudális társadalmi berendezkedés leképezését jelentő historizmusnak, valamint a magyar stílusként aposztrofált szecessziónak.

Az ország elsősorban a csehek terepe volt, a kisebbséget jelentő németeknek, magyaroknak, az utóbbiakhoz tartozó zsidóknak, de még a szlovákoknak is jelentős hátrányt kellett leküzdeniük. Ebben a közegben az egyetlen kiútnak az érdekvédelmi szövetségek létrejötte tűnt. Ilyen volt a Kunstverein által életre hívott Forum lap is, melyet a progresszív kisebbségi értelmiség hozott létre. Ez a folyóirat a saját, felvidéki és környező régiók művészeti, építészeti alkotásait mutatta be, emellett hallatta a hangját nemzetközi színtéren is. A Forumnak többek közt Alexander Skutecky, Holesch Béla, Spitzer Imre és Josef Konrad is tagja volt.[1]

A terjedelmi korlátok miatt a továbbiakban a teljesség igénye nélkül, vázlatos formában ismertetem a fontosnak tartott alkotókat és megépült épületeiket:

Holesch Béla
1883. január 21-én született Besztercebányán. 1914-ben a Budapesti Műegyetemen diplomázott, majd Pozsonyban vállalt munkát. Alexander Skuteckyvel is kooperációra lépett, majd önálló építészként dolgozott egészen 1938. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig. (register) Skuteckyvel közösen jegyzett épületein felül egyéni munkájaként a mérnök Bartoškának tervezett funkcionalista társasháza említendő.

Alexander Skutecky
1883. június 25-én született Bécsben, a zsidó származású festőművész Dominik Skutezky másodszülött gyermekeként. Sokat elmond a kor történelmi viszonyairól, hogy a világpolgár családfő három székhellyel is rendelkezett: Besztercebányán, Velencében és Bécsben. (archinfo) Egyetemi tanulmányait 1901-1905-ig a budapesti Királyi Műszaki Egyetem építészképzésén végezte. Ezután egészen 1914-ig a magyar fővárosban dolgozott. Pályafutásának kezdetén az EMKE és Edison kávéházak, valamint a Tivoli mozi belsőépítészeti kialakításáért felelt, illetve a Sajtópalota tervpályázatán is indult.[2] 1919-ben, az első világháborút követően telepedett le Pozsonyban.

 

Szlovák Beruházási és Fejlesztési Bank, Pozsony, Štúrova 5-7, (1923)

  A Szlovák Beruházási és Fejlesztési Bank épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
1/24
A Szlovák Beruházási és Fejlesztési Bank épülete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

Az épület klasszikus formálású, de a homlokzat redukálásában előremutató jelek is felfedezhetők. A főbejárat a lekerekített sarokról nyílik, a felette lévő balusztrádos erkélyt 1-1 szobor fogja közre. Az alsó két szintet 2 emelet magas dór féloszlopok övezik, felettük egyszerű kidolgozású párkány található. A historizmushoz képest visszafogott plasztikájú homlokzat kőburkolatú, melyen elvétve medalionok és domborművek jelennek meg. A belső udvaros épülettömeget beépített manzárdtetős szint zárja le.

 

Igazságügyi Palota, Pozsony, Záhradnícka 10, (1938.)

  Az Igazságügyi Palota főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
2/24
Az Igazságügyi Palota főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

A bankon felül, az Igazságügyi Palota 1925-ös tervpályázatán is együtt dolgoztak, igaz, a terv a későbbiek során, az 1938-as megvalósításig nagy változásokon ment keresztül. A szimmetrikus, többszárnyú komplexumot monumentalitás jellemzi. A négyszintes épület összetett tömegalakítású, a hangsúlyos részek ötszintesek. A belső udvarban „kereszt" alaprajzi elrendezésű börtönrészleg áll. A homlokzat vakolt, de az alsó szinten a travertin is megjelenik, a főhomlokzaton pedig a második szintre is fellépcsőzik. A főbejárat középrizalitja emiatt és a pilaszterek miatt is kiemelt hangsúlyt kap.

 

Assicurazione Generali és Moldavia Generali Biztosító, Pozsony, Gorkého 6-12 (1935)

 Az Assicurazione Generali és Moldavia Generali biztosító székház homlokzata archív felvételen, (forrás: De Sandalo, FORUM, 1936, Die Neubauten der Versicherungs-Gesellschaften „Assicurazioni Generali” und „Mol davia Generali” in Pressburg, 174. oldal)
3/24
Az Assicurazione Generali és Moldavia Generali biztosító székház homlokzata archív felvételen, (forrás: De Sandalo, FORUM, 1936, Die Neubauten der Versicherungs-Gesellschaften „Assicurazioni Generali” und „Mol davia Generali” in Pressburg, 174. oldal)

Az épület földszint plusz hatemeletes. A legfelső szinten a homlokzati síktól visszahúzott lakások találhatók, így a szomszédos épület párkánymagasságához igazodik. Az egyemeletes irodai épületrészre cour d’honneur-ös ráépítés került, melyben kisméretű lakások találhatók. A funkcióváltást a nyílásméretek is jelzik. A homlokzatok csiszolt travertin burkolatúak. A délkeleti, Jesenského utcára tájolt hálós homlokzat monotonitását az ablakméretek és ablakközök ritmikája töri meg. Előképeként említhető a Weinwurm-Vécsei építésziroda Phönix biztosítója 1929-ből.

Az Assicurazione Generali és Moldavia Generali biztosító hálós homlokzatának archív fotója, (forrás: De Sandalo, FORUM; 1936; in Pressburg; 175. oldal) és ugyanaz napjainkban, © Bogáthy Zsolt, 2021.
5/24
Az Assicurazione Generali és Moldavia Generali biztosító hálós homlokzatának archív fotója, (forrás: De Sandalo, FORUM; 1936; in Pressburg; 175. oldal) és ugyanaz napjainkban, © Bogáthy Zsolt, 2021.

Pályafutásának legutolsó munkája a kassai Assicurazione Generali Trieste biztosítószékház volt. 1942-től azon kevesek egyike, aki származása ellenére elnöki mentességben részesült, a Szlovák Vasutak Szepesváraljai építési osztályán dolgozott műszaki tisztként. A német csapatok bevonulásával azonban a mentesség hatályát veszti. 1944-ben, Besztercebánya környékén tűnik el nyomtalanul.

 

Csízi István
Pelsőcön született 1906. március 23-án. Felsőoktatási tanulmányait a Brno-i egyetemen végezte, ahol 1932-ben diplomázott. A funkcionalizmus fellegvárában szerzett tudását már Révkomáromban kamatoztatta. A perifériára szorult várost ugyan mellőzték az állami nagyberuházások, de kisebb léptékű, jellemzően magánmegbízások megélhetést biztosítottak számára. A Szlovák Vízügyi Társaság állandó megbízottjaként árvízvédelmi épületeket is tervezett. Az 1938-as bécsi döntés értelmében Révkomárom ideiglenesen Magyarországhoz került, Csízi pedig belépett a Magyar Mérnök Kamarába. A II. világháborút követően a vízügyi társaságnál dolgozott. 1981. november 17-én, Pozsonyban hunyt el.

 

Református temető ravatalozója, Révkomárom, Mederčská utca (1934)

A ravatalozó és temetői környezete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
8/24
A ravatalozó és temetői környezete napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

Legelső munkájának tartják a funkcionalista épületet. A téglalap alaprajzú belső térhez additív módon kapcsolódik a bejárat átmeneti tere. A konzolosan túlnyúló vasbeton szerkezetű előtetőt vasbeton pillérek gyámolítják. A kilencfokú, széles vasbeton lépcsőt kétoldalt azonos anyagú korlátok szegélyezik. A magasföldszintes megoldás a funkcióból is adódik, így ugyanis a temetési szertartás a kiemelt pozíció révén jobban látszik.

 

Dr. Kovách Tihamér társasháza, Révkomárom, Palatínova-Župná sarok (1937)

  Dr. Kovách Tihamér társasháza napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
9/24
Dr. Kovách Tihamér társasháza napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

Az 1715-ben állított Szentháromság szobor az épület előtti teresedés hangsúlyos eleme. A szimmetrikus szerkesztésű lakóház tovább erősíti az utcák és a szobor alkotta axist. Az épület tengelye az üvegtéglás középrizalit, melyhez oldalról erkélyek csatlakoznak. A földszinti, egykori Kovách gyógyszertár felett két lakás kapott helyet.

 

Spitzer Imre
1897-ben született Budapesten, egyetemi tanulmányait a Brno-i Német Műszaki Egyetemen végezte 1919 és 1925 között. Pozsony mellett itt is dolgozott rövidebb ideig. Munkája során leginkább változatos lakóházakra és azok belsőépítészetére szakosodott. 1938-ban az Egyesült Királyságba emigrált, ahol 1948-ban hunyt el. Egyik legismertebb épülete a Rudolf Manderla számára tervezett magasépület.

 

Manderla, Pozsony, Námestie SNP 23, (1935)

  A Manderla tömb észak-nyugati oldala archív felvételen, (forrás: De Sandalo,FORUM, 1935, Hochhaus Manderla in Pressburg. 185. oldal)
11/24
A Manderla tömb észak-nyugati oldala archív felvételen, (forrás: De Sandalo,FORUM, 1935, Hochhaus Manderla in Pressburg. 185. oldal)

A 12 szintes, multifunkciós toronyház tömegét három részre oszthatjuk. A homlokzati anyaghasználat miatt, valamint funkcióból adódóan is elkülönül a földszint és az első emelet a felső szintektől. A kétszintes alapra tízemeletes apartmanblokk került, mely a történelmi városszövet felőli oldalon 5 szinttel csökken. A beavatkozás a nőtt jellegű városmaggal szemben, bár azt inkább kiegészítve érdekes kontrasztot alkot. A földszinten üzletek sorakoztak, árkádos és passzázsos kialakítás mellett, míg az emeleten az egykori Grand Café kapott helyet. A 8 üzlettel együtt 64 bérleti egység jött létre, a felső szinteken 2-3 szobás apartmanokkal. A földszinten a Manderla Kolbászgyár mellett a város legnagyobb transzformátorállomása működött.

  A Manderla tornya, párbeszédben a történelmi városszövettel, ©Bogáthy Zsolt, 2021
13/24
A Manderla tornya, párbeszédben a történelmi városszövettel, ©Bogáthy Zsolt, 2021

Az áramszolgáltató a belváros és a Republikplatz áramellátásáért felelt. A ház a kor igényeinek megfelelő közművekkel rendelkezett. A toronyházat a legfelső szint fölé futó vasbeton vázszerkezetén az ikonikus „MANDERLA" felirat koronázta. A tér geometriája és a beépítés miatt kiemelt városi kompozíció jött létre, három irányból mind a mai napig Pozsony landmarkja.[3]

 

Dr. Pollak Villa, Pozsony, Partizánska 3, (1931)

  Archív felvétel a Dr. Pollák villa dél-nyugati épületsarkáról, forrás: FORUM, 1932, Neuere Arbeiten von Arch. E. Spitzer, 197. oldal
16/24
Archív felvétel a Dr. Pollák villa dél-nyugati épületsarkáról, forrás: FORUM, 1932, Neuere Arbeiten von Arch. E. Spitzer, 197. oldal

1931-ben az egykori Wegelingassén épült, Pozsonyban. A bejárat a ház alagsorában van, a gondnoki lakás mellett. A magasföldszinten és az emeleten egy-egy 4 szobás lakás található. Az alárendelt helyiségek az utcai homlokzatra kerültek, a napsütötte oldal megmaradt a nappali és a hálók számára. A hátsó épületsarok szalagablakai mindkét szinten hangsúlyosak. A lekerekített sarok a magasföldszinten loggiás kialakítású, melyet vasbeton körpillér támaszt alá. A nyugati homlokzaton a falsíkból kinyúló, lekerekített vonalú kémény a külsőt tekintve meghatározó elem. A ház felszereltségét a kor igényeit kielégítő gépészeti rendszer jellemzi.[4]

 

Josef Konrad
1899-ben született Garamszentkereszten. Diplomáját a Brnóban szerezte 1924-ben, majd Pozsonyban dolgozott. 1939-ben Nagy-Britanniába emigrált, ahol 1942-től a Hullban oktatott. 1944-től a RIBA tagja volt, 1974-ben bekövetkezett haláláig független építészként dolgozott. Kiegyensúlyozott munkássága a világháborúk közötti szlovákiai építészet fontos alakjává emeli.

Az ő életművét is több kiemelkedő ház dicséri. A Spitzerrel közösen jegyzett Pozsonyi Kereskedelmi Tanács székháza mellett a másik kitűnő épülete az 1931-es Német Evezős Klub a Duna partján. A leromlott állagú épület a közismert pozsonyi „UFO-híd" mellett található. Az összetett tömeg leghangsúlyosabb eleme az aszimmetrikusan lépcsőzetes főhomlokzat üvegezett középrizalitja, mely a lépcsőházat foglalja magába. A nagyvonalú kialakítást a fehér vakolt felületek és a szalagablakok kontrasztja is kiemelte. Az épület a szabad formálás és a funkcionalitás szigorúságának tökéletes elegye.

  A Pozsonyi Kereskedelmi Tanács főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
21/24
A Pozsonyi Kereskedelmi Tanács főhomlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

  A Német Evezős Klub út felőli homlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.
24/24
A Német Evezős Klub út felőli homlokzata napjainkban, ©Bogáthy Zsolt, 2021.

A kutatott épületek mind kvalitásos, a mai napig fontos emlékei a szlovák építészettörténetnek. A kor többet hivatkozott, csehszlovákiai építészeinek munkái mellett egy másik szeletét adják a lezajlott folyamatoknak, de erre a szeletre is szükséges van a teljes kép megismeréséhez. Ezen felül pedig egy olyan korszakról mesélnek, melyről itthon elég hiányos ismereteink vannak. A kutatás során további nevek is célkeresztbe kerültek, értékelésükhöz azonban még további információkra van szükség. Közülük többen konzervatív irányvonalat képviseltek, róluk jelen kutatásban ezért le kellett mondanunk. A megszerzett információk birtokában adottak a kutatás folytatási és bővítési irányai.

Bogáthy Zsolt

 

[1] Kubicska Kucsera, K. (1999.). Elfeledett nevek, ismeretlen épületek - Kisebbségi építészek a két világháború közötti szlovákiai építészetben. Limes Tudományos szemle (12. évf., 2. sz.), 107-109.
[2] Architekt Alexander Skutecký 1883-1944, kiállítási katalógus, Stredoslovenská Galéria, ISBN – 978-80-88681-83-0, 11. oldal
[3] Hochhaus Manderla in Pressburg. Forum 5, 1935, s. 184 – 186.
[4] FORUM 1932. Neuere Arbeiten von Arch. E. Spitzer, 197. oldal

 

További fontosabb irodalomjegyzék:

DULLA, Matúš – MORAVČÍKOVÁ, Henrieta. (2002.). In Architektúra Slovenska v 20. storočí. Bratislava: Slovart.
https://www.register-architektury.sk/en
Holec, R. (2008). Befejezés nélküli bevezetés... In Meghasadt Múlt - Fejezetek a szlovákok és magyarok történelméből (old.: 11.). Budapest: Terra Recognita Alapítvány.
Kollai, I. (2008). A szavak ereje. In Meghasadt Múlt - Fejezetek a szlovákok és magyarok történelméből (old.: 19-24.). Budapest: Terra Recognita Alapítvány. 

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk