| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Fenntarthatóság

Természet-alapú megoldások az építészetben és a várostervezésben 1. rész: Természettel építeni – szükség vagy kötelesség?

1/6

Az Ego-Eco-Seva ábrázolása. Forrás: [2]

'Fa-lakók' a bécsi Hundertwasserhaus-ban.

Az Isar folyó a helyreállítások előtt és után. Forrás https://restorerivers.eu/wiki/index.php?title=Case_study%3AIsar-Plan

Az Isar folyó a a betonozott partfalak eltávolítása előtt és után – a háttérben a Wittelsbacker híddal. Forrás: München Városa

Bal oldal: Az NbS egy összefoglaló neve az ökoszisztéma-felőli megközelítéseknek. Forrás [4] Jobb oldal: Az NbS-alapú megoldásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Forrás: Imperial College London. Climate-KIC Blue Green Dream. [5]

Forrás: unsplash

?>
Az Ego-Eco-Seva ábrázolása.  Forrás: [2]
?>
?>
Az Isar folyó a helyreállítások előtt és után. Forrás https://restorerivers.eu/wiki/index.php?title=Case_study%3AIsar-Plan
?>
Az Isar folyó a a betonozott partfalak eltávolítása előtt és után – a háttérben a Wittelsbacker híddal. Forrás: München Városa
?>
Bal oldal: Az NbS egy összefoglaló neve az ökoszisztéma-felőli megközelítéseknek. Forrás [4] Jobb oldal: Az NbS-alapú megoldásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Forrás: Imperial College London. Climate-KIC Blue Green Dream. [5]
?>
Forrás: unsplash
1/6

Az Ego-Eco-Seva ábrázolása. Forrás: [2]

'Fa-lakók' a bécsi Hundertwasserhaus-ban.

Az Isar folyó a helyreállítások előtt és után. Forrás https://restorerivers.eu/wiki/index.php?title=Case_study%3AIsar-Plan

Az Isar folyó a a betonozott partfalak eltávolítása előtt és után – a háttérben a Wittelsbacker híddal. Forrás: München Városa

Bal oldal: Az NbS egy összefoglaló neve az ökoszisztéma-felőli megközelítéseknek. Forrás [4] Jobb oldal: Az NbS-alapú megoldásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Forrás: Imperial College London. Climate-KIC Blue Green Dream. [5]

Forrás: unsplash

Természet-alapú megoldások az építészetben és a várostervezésben 1. rész: Természettel építeni – szükség vagy kötelesség?
Fenntarthatóság

Természet-alapú megoldások az építészetben és a várostervezésben 1. rész: Természettel építeni – szükség vagy kötelesség?

2021.07.15. 17:58

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Bukovszki Viktor
Qingchang He

Dosszié:

Hihetünk-e egy olyan jövőképben, mely a természet rendjében az ember előbbrevalóságát hangsúlyozza? Hogyan lehet morális álláspont alapján kilépni ebből az emberközpontú szemléletmódból? A természet-alapú építészeti megoldásokat bemutató cikksorozatunk első részében e kérdésekre keressük a választ.

A moralitás, mint az emberek közötti viszonyok szabályozója, sokáig a társadalmi térre korlátozódott, és a természet csupán, mint az emberi igények kielégítője jelent meg. Az emberiség régóta élvezi a természet gondoskodását, és esze ágában sincs ezen változtatni. Pontosan ez a humanista morál inspirálta a fenntartható fejlődés koncepcióját is, mely mindenekelőtt még mindig az emberi igények kielégítését igyekszik biztosítani. Ám miközben épp learatjuk a klímaváltozás és a környezeti pusztulás keserű ‘gyümölcseit’, és ráébredünk, hogy mekkora árat fizetünk ezért, hihetünk-e egy olyan jövőképben, mely a természet rendjében az ember előbbrevalóságát hangsúlyozza?

A humanista helyett – mely kizárólag egy faj jólétére fókuszált – egyre inkább előtérbe kerül egy új morális megközelítés, mely már a bolygó összes teremtményét figyelembe veszi [1]. Ez már egy olyan erkölcsi álláspont, mely túlmegy a fenntartható fejlődés racionális megközelítésén. Az Ego-Eco-Seva felosztás (1. Ábra) remekül illusztrálja a korábbi és a mostani környezeti, fenntarthatósági és klímaválsággal kapcsolatos szemléleteket. Az Ego szint az ipai forradalom utáni gondolatiságot képviseli, amikor korlátlanul és a következmények legkisebb megfontolása nélkül aknáztuk ki a természeti kincseinket a saját igényeink kielégítésére. Az ‘Eco-periódus’ a 20. század második felében bukkant fel, és a korábbi kizsigerelő gyakorlatok helyett a környezeti terhelés minimalizálására, a környezetbarát megoldásokra hívta fel a figyelmet. Ez az irány abból a felismerésből született, hogy egyszerre függünk a természettől, és közben képesek vagyunk elpusztítani is azt, ha nem vagyunk elég óvatosak. Az emberiség érdekében az Eco-paradigma igyekszik egy olyan szintre korlátozni a természet kizsákmányolását, ahonnan az magától is képes regenerálódni.  Ugyanakkor az Eco szemlélet még mindig külső tényezőként tekint a természetre az emberi boldogulás képletében, és egy önző nézőpontból buzdít minket a környezetünk megbecsülésére. Azonban milyen eredményekre számítunk úgy, hogy ha szükséges, félig-meddig környezetbarátként viselkedünk, de csak addig, amíg az érdekünkben áll?

A harmadik szint, a Seva-szemlélet fektet valódi hangsúlyt egy szeretetteljes és alázatos kapcsolatra minden létező teremtménnyel. A szanszkrit eredetű kifejezés jelentése ‘szolgálatban lévő’. A Seva-paradigma szerint a természet részei vagyunk, nem pedig  független entitások. Legfőbb alapelve, hogy a Föld feletti óriási befolyásunk nem hatalmat ad a kezünkbe, hanem kötelességet, hogy szolgáljunk, megértsünk, megvédjünk és gondozzunk minden földi élőlényt.

Az Ego-Eco-Seva ábrázolása.  Forrás: [2]
1/6
Az Ego-Eco-Seva ábrázolása. Forrás: [2]

Ez nem egy racionális, hanem morális álláspont, amire azért van szükség, mert a viselkedés és a normák sokkal maradandóbb változást képesek előidézni, mint a nyereség és a megelégedettség. Ha a jó és a rossz közötti döntést a természet felől közelítenénk meg, az emberiség minden probléma nélkül át tudna állni a kevesebb hús fogyasztására, általánosan a fogyasztás csökkentésére, vagy egy kevésbé szennyező életvitelre. Végeredményben elkezdenénk úgy visszafordítani a környezeti pusztulást, hogy a természetet nem puszta erőforrásként kezeljük.

Az építészetben ez jóval többet jelent a környezeti hatások csökkentésénél: arra kell törekednünk, hogy többet adjunk vissza, mint amennyit elveszünk. Ez lehet például egy pozitív energiamérlegre vonatkozó célkitűzés, vagy akár kezelhetjük a fákat, hasonlóan az emberekhez úgy, mint felhasználókat, lakókat (2. Ábra).  

'Fa-lakók' a bécsi Hundertwasserhaus-ban.
2/6
'Fa-lakók' a bécsi Hundertwasserhaus-ban.

Hogyan lehet a Seva elvet alkalmazni az építészetben?

Nézzük meg a németországi Isar folyó példáját, melyen a többi Közép-európai nagy folyóhoz hasonlóan a 20. század elején jelentős mérnöki-infrastrukturális beavatkozásokat hajtottak végre. A beavatkozások célja az volt, hogy a folyó stabil mederbe terelésével növeljék a használható földterületeket, és elkerüljék a nagy áradásokat, a folyó két partján kialakított meredek beton partfalakkal Ez egy tipikus példája annak, amikor infrastrukturális elemként kezelik a folyót, ahelyett, hogy a városi környezetet javító funkcionális térként tekintenének rá. Azon kívül, hogy emiatt alkalmanként veszélyessé vált a folyó és nagy esőzésekkor vízözönné válva rengeteg hordalékot, uszadékfát szállított a városba, esztétikájában is rontotta a táj képét és hozzáférhetetlenné tette a partot a lakók számára. Ezek mind nagyban rontották a városi életminőséget és az összképet. A helyreállítási munkálatok 2000-ben kezdődtek, mely során a korábbi beton műtárgyakat természet-alapú infrastruktúrával váltották fel. A duzzasztókat például zúgókra cserélték, ami hamar visszaállította a folyó hosszirányú összeköttetését (3. Ábra). A beton partfalakat eltávolították és helyette kavicsos partszakaszokat hoztak létre (4. Ábra), és a korábban kemény folyómeder felpuhításával megnövelték a folyó keresztmetszetét, így javítva a vízelvezető kapacitását. Ugyan ezek a nagyszabású természetes megoldások sem képesek a folyót eredeti állapotába visszaállítani, átformálták a partvonalat, növelték a folyó természetes árvíz-szabályozó képességet, jelentősen javították az ökológiai sokszínűséget és az emberek számára újra elérhetővé tették a folyót. Ezen felül a folyó helyreállítása természetes légmozgást is eredményezett, ami hatékonyan tisztítja a helyi járműipar miatt jelentősen szennyezett levegőt.

Az Isar folyó a helyreállítások előtt és után. Forrás https://restorerivers.eu/wiki/index.php?title=Case_study%3AIsar-Plan
3/6
Az Isar folyó a helyreállítások előtt és után. Forrás https://restorerivers.eu/wiki/index.php?title=Case_study%3AIsar-Plan

Az Isar folyó a a betonozott partfalak eltávolítása előtt és után – a háttérben a Wittelsbacker híddal. Forrás: München Városa
Az Isar folyó a a betonozott partfalak eltávolítása előtt és után – a háttérben a Wittelsbacker híddal. Forrás: München Városa
4/6
Az Isar folyó a a betonozott partfalak eltávolítása előtt és után – a háttérben a Wittelsbacker híddal. Forrás: München Városa

Az Isar folyó helyreállítása tankönyvi példája annak, hogy a természet-alapú megoldások milyen eredményesen helyettesítik a káros "mellékhatásokkal" járó műszaki beavatkozásokat. Ezek a megoldások képesek hatékonyan reagálni a környezeti problémákra, miközben számos más gazdasági, társadalmi és környezeti előnnyel is járnak. Az ökoszisztéma szolgáltatásokon alapuló természet-alapú megoldások csökkentik a nem-megújuló természeti erőforrások használatát (pl. fosszilis tüzelőanyagok, fém), és növelik a megújuló természetes folyamatokra irányuló befektetéseket (pl. felszín- és növényzet párolgása, mikrobiális anyagcsere). Az ökoszisztéma szolgáltatások olyan javak, amiket a természet biztosít, mint például az étel és a víz, az árvizek szabályozása, a talajvédelem vagy a megszámlálhatatlanul sok nem-anyagi előny, mint például az egészség, rekreáció vagy szellemi fejlődés. A gyakorlatban a természet-alapú megoldásoknak számos válfaja létezik: zöldfalak, városi erdők, vizes élőhelyek, közösségi kertek, városi parkok stb. Ami igazán különlegessé teszi őket, hogy nem csak élőhelyet biztosítanak, hanem szabályozzák a mikroklímát, tisztítják a levegőt, a vizet és a talajt, táplálékot és energiát biztosítanak, és értékes rekreációs, edukációs és közösségi terekként is funkcionálnak. (5. Ábra). Például, a városi erdők, zöldtetők és zöldfalak mérséklik a szélsőséges időjárást, elnyelik és lekötik a csapadékot és a légmozgás növelésével enyhítenek a kánikulán. A vizes élőhelyek képesek megszűrni a szennyvizet, és környezetük számára természetes védelmi zónaként viselkednek. A városi erdők mérséklik a zajszennyezést, tisztítják a levegőt és rendkívül hatékony széndioxid elnyelők.

Bal oldal: Az NbS egy összefoglaló neve az ökoszisztéma-felőli megközelítéseknek. Forrás [4] Jobb oldal: Az NbS-alapú megoldásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Forrás: Imperial College London. Climate-KIC Blue Green Dream. [5]
Bal oldal: Az NbS egy összefoglaló neve az ökoszisztéma-felőli megközelítéseknek. Forrás [4] Jobb oldal: Az NbS-alapú megoldásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Forrás: Imperial College London. Climate-KIC Blue Green Dream. [5]
5/6
Bal oldal: Az NbS egy összefoglaló neve az ökoszisztéma-felőli megközelítéseknek. Forrás [4] Jobb oldal: Az NbS-alapú megoldásokhoz kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások. Forrás: Imperial College London. Climate-KIC Blue Green Dream. [5]

A fennmaradásért folyó küzdelemben az ember a természetre van utalva, ugyanakkor képes komoly pusztítást is eredményezni. Erkölcsi kötelességünk, hogy ezt a képességet felhasználva a természettel összhangban építkezzünk, nem pedig elnyomva azt. A természet-alapú megoldások a Seva szemlélet remek eszközei, melyek segítségével a városok fejlődése a természet alakulásának szerves részévé válhat.

Az írás a természet-alapú megoldásokat bemutató cikksorozat első része. A folytatásban részleteiben fogjuk vizsgálni ezeket a megoldásokat a magyarországi infrastruktúra kontextusában.

Bukovszki Viktor – senior tanácsadó, ABUD - Advanced Building and Urban Design

Qingchang He - PhD hallgató, PTE (témavezető: Reith András - ABUD)

Fordította: Villing Dóra - ABUD - Advanced Building and Urban Design

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Holmes Rolston, III, Environmental Ethics, p. 216-217; Rolston, Conseroing Natural Value; Rolston, "Value in Nature and the Nature of Value," in Robin Attfield and Andrew Belsey, eds., Philosophy and the Natural Environment (Cambridge: Cambridge University Press, 1994), pp. 13-30. Lawrence Johnson makes much the same claims under the vocabulary of "interests" at stake.

[2] Luca E. " Sustainability, Restorative to Regenerative An exploration in progressing a paradigm shift in built environment thinking, from sustainability to restorative sustainability and on to regenerative sustainability" COST Action CA16114 RESTORE: REthinking Sustainability TOwards a Regenerative Economy, Working Group One Report: Restorative Sustainability EDITORS Martin Brown, Edeltraud Haselsteiner, Diana Apró, Diana Kopeva, Egla Luca, Katri-Liisa Pulkkinen and Blerta Vula Rizvanolli[J]. 2018.

[3] S. Nugent, A. Packard, E. Brabon, and S. Vierra, “Living, Regenerative, and Adaptive Buildings" [online]. Available: https://www.wbdg.org/resources/living-regenerative-and-adaptive-buildings

[4] Cohen-Shacham E, Walters G, Janzen C, et al. Nature-based solutions to address global societal challenges[J]. IUCN: Gland, Switzerland, 2016, 97.

[5] Bozovic, R., C. Maksimovic, A. Mijic, M. Van Reeuwijk, K. Smith, and I. Suter. Blue Green Solutions, A Systems Approach to Sustainable, Resilient and Cost-Efficient Urban Development. Imperial College London. Blue Green Dream project, Climate-KIC, Eu. 2017.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.