Épületek/Középület
„Tisztába téve...” Új bölcsőde a Bérkocsis utcában
2012.09.03. 14:31
A VIII. kerület egészét átfogó rehabilitációs munkák sarkalatos pontja az ide születő kisgyermekek és családjaik helyzetének javítása. A Bérkocsis utcai új bölcsőde szeptemberi megnyitása fontos lépés a környék számára: csökkenti a meglévő intézmények terheltségét, a bölcsődei férőhelyek összlétszámát pedig növeli. A szociális szempontok mellett építészeti jelentőséggel is bíró kis középület tervezőjével, Alföldi Györggyel a helyszíni bejárás során beszélgettünk. Mizsei Anett írása.
„Hiszünk ebben a házban" - vallotta Alföldi György, végignézve az elkészült épületen. A munka nehézsége a funkcióban rejlett. A bölcsőde egyfelől szigorúan ellenőrzött „üzem", egészségügyi intézmény, másfelől az ide érkező gyermekek első néhány életévének meghatározó élménye, így belátható, hogy az építész felelőssége óriási. A tervezési munka folyamatos egyensúlykeresés a szigorú előírások és a gyermeki lélek igényei között, jelen esetben egy építészeti, városépítészeti és szociális problémákkal küszködő területen. A felmerülő kérdésekre Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba és Vörös Tamás és csapatuk szabatos, megnyugtató, helyenként pedig meglepő válaszokat adott.
1/27
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
A beépített kisméretű saroktelek a Bérkocsis és Tolnai Lajos utcák között fekszik, két oldalról pedig részben tűzfalak, részben a szomszédos ingatlanok belső udvarai határolják. A telken a tervezés megkezdésekor még állt az 1970-es években paneles rendszerben épített óvoda, amely telepítésével a Bérkocsis utcai zártsorú beépítést követte. Ennek felhasználását a tervezés során fontolóra vették, azonban térszervezés, szerkezet, esztétika és nem utolsósorban költséghatékonyság szempontjából sem bizonyult járható útnak a felújítás vagy átépítés. Az épület egész egyszerűen alkalmatlannak bizonyult az új funkcióhoz, így bontása mellett döntöttek, s tiszta lapot nyitva újragondolták a telek beépítési lehetőségeit.
A saroktelken a környező beépítések jóformán megoldhatatlan helyzetet teremtettek a telepítés és a tömegformálás tekintetében. A funkció által diktált program mérete lehetetlenné tette a csatlakozó tűzfalak lefedését, így a lehetőségek a telken szükségképpen létrejövő léptékváltás esztétikus megoldására korlátozódtak. A bölcsőde tömegét végül a Tolnai Lajos utcával párhuzamosan, ám attól hátrahúzva alakították ki, ily módon azt a Bérkocsis utca felé rövidebb, oldalsó homlokzatával csatlakoztatva. Ezen az oldalon a létesítmény megőrzi a zártsorú beépítés jellegét, lépcsőzött tömegével fokozatosan lezárja azt, átvezetve a tömör kerítés szintjére. A csökkenő magasságú tömeg egyben a Tolnai Lajos utca felől kialakított játszókert benapozását is segíti. A kert felőli, hangsúlyozottan egyszerű formálás mellett rafinált hatást kelt a hátsó front. A szükségképpen ide helyezett gazdasági udvar, gépkocsi beálló a falba rejtett kapun keresztül közelíthető meg, s fölfelé többszintes átriummá bővül. Az emeleti dolgozói helyiségek teraszokkal bővülve nyílnak meg a szomszéd lakóépület belső udvara felé. A fehérre vakolt falakra a gerendák és az utcai oldalon elhelyezett nagyméretű, négyzetes nyílás a napállás változásával izgalmas, éles árnyékokat vetnek, miközben a világos felület a szomszédos belső udvar fényviszonyait is javítja a visszaverődő napsugarak által.
8/27
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
A gazdasági udvarra fűződnek fel a szigorú technológiát igénylő funkciók: a konyha, hulladékkezelés a földszinten, az emeleten pedig a dolgozói helyiségek, közlekedők és irodák. A konyha a legkorszerűbb előírásoknak megfelelő, és lehetővé teszi, hogy a gyerekek asztalára nap mint nap friss alapanyagokból, helyben készülő ételek kerüljenek. Az étkezések a csoportszobákban történnek. A dolgozók és konyhai személyzet számára elkülönített, kényelmes zuhanyzók, öltözők, és teakonyha biztosítják a kényelmes munkavégzést, csúszásmentes burkolatok a biztonságot. Az egész létesítmény akadálymentes kialakítású, beleértve a lépcsőt is.
A gazdasági bejárat mellett ugyancsak a burkolatba rejtve helyezték el a személyforgalmi bejáratot. A tolókapun átlépve a szélfogóba, onnan pedig az előtérbe jutunk. Itt található a zárható babakocsi tároló, és innen érhetik el a szülők a folyosóra felfűzött csoportszobák blokkjait, ahol a gyermekeket a gondozók veszik át. Miután tisztába tették, megmosdatták őket, megérkeznek a párosával összenyitható, kertkapcsolatos termekbe. Az egyébként tiszta, fehér világot a különböző zöld-, citromsárga-, narancsszínű csempék és egyedi berendezések derítik fel, és ugyanezek különböztetik meg az egyes csoportokat (Bach Péter és Vörös Tamás volt a belsőépítész). Összesen hat, tíz fős csoport befogadására alkalmas az épület. A lépcsőzetes tömegformálásból adódóan a természetes megvilágítást nem csak az udvarra nyíló nagy ablakok és teraszajtók szolgálják: a terem belső oldalát megemelve bevilágító „kürtők" alakultak ki, amik kellemes, indirekt fényt visznek be a csoportszobákba. Egyben az emeleti helyiségek egy részének is természetes megvilágítást, és a csoportszobák felé átláthatóságot biztosítanak, ezzel vizuális kapcsolatot létesítve a szintek és a funkciók között.
13/27
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
A kert a csoportszobákhoz közvetlenül csatlakozik, egy fedett, tornác-szerű átmeneti térrel, amely arra alkalmas időben a termek meghosszabbításaként működhet. Fedése egyben árnyékolja a nagy üvegfelületeket, ezzel csökkenti a belső terek felmelegedését és így az üzemeltetési (hűtési, szellőztetési) költségeket. A Tolnai Lajos utca felől a kerítésfalba rejtve tárolók kaptak helyet. A kertet tömör kerítéssel vették körbe a tervezők, a nyitottsággal szemben előnyben részesítve a biztonsági szempontokat. Elsődleges cél itt a gyermekek kényelme, a kert tisztasága volt. A fal belső oldalát zöldesítve képzelték el, ezzel erősítve a kis, zöld „sziget" hatást, s a kertet vertikálisan is kiterjesztve a térben. A tervezés során felmerült a lehetőség, hogy az egykori beépítést követve, a Bérkocsis utca mentén hosszanti irányban helyezzék el az épülettömeget. Ez ugyan védettebb pozícióba hozta volna az udvart, azonban a nagy felületű, túlzottan magas tűzfalakra néző csoportszobák és kert nem bizonyult kívánatosnak. Helyette a tervezők vállalták a beforgatott épülettömeget, s vele azt is, hogy az utcasarok beépítése fellazul, szabadabb, tágasabb kert alakul ki, megbontva ezzel a környék szigorú, kialakult tömbösen épült jellegét.
A bölcsődék létesítése szociális kérdés, s különösen annak kell tekinteni egy olyan hátrányos helyzetben lévő kerületben, mint a VIII. Az új intézmény új férőhelyekkel segíti a kisgyermekes szülők (elsősorban természetesen az édesanyák) munkába állását. Egyben maga is munkahelyeket teremt, hiszen a hat csoport számára gondozónők, mellettük adminisztrátor, vezető, konyhai és technikai személyzet is szükséges.
21/27
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
új bölcsőde a Bérkocsis utcában - tervezők: Alföldi György, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Vörös Tamás, fotó: Frikker Zsolt
Az intézmény és a számára készített terv túlmutat egy egyszerű, napközben szakszerű felügyeletet nyújtó bölcsődén. A „Biztos kezdet" modellprogramhoz csatlakozva sokrétű támogatást nyújt a hátrányos helyzetű, munkanélküli, kisebbségi, vagy más szempontból nehéz körülmények közt élő szülőknek és gyermekeiknek. Helyi rendezvények szervezésével, támogatások elérhetővé tételével, tanácsadással az érintett gyermekek korai fejlesztését célozza, ezzel csökkentve a lemaradást, amellyel iskolakezdéskor kell megküzdeniük. Szociális és érzelmi fejlődésüket, nyelvi képességeiket, egészségi állapotukat egyaránt javítja, miközben a családok, közösségek erősítését segítik a programban résztvevő szakemberek. Az új épület az emeleti, mobilfallal kettéválasztható tágas rendezvényteremmel felkészült ezen plusz szolgáltatások nyújtására is. A Bérkocsis utcában szeptemberben megnyíló intézmény tehát készen áll arra, hogy a következő évtizedekben a generációk első lépéseit segítse, hozzájárulva ezzel a kerület felzárkóztatásához.
Mizsei Anett
27/27
Térkép
Térkép
Többek között a Tolnai Lajos utcai Bölcsőde is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.
10:10
Tiszteletem a kommentelőknek, de szerintem nem ér meg ennyit ez az épület. A homlokzat a fém tolóajtóval börtönre emlékeztet, és ezen még a rózsaszín színezés sem segít.
21:44
Szerintem a tömegével, funkciójával nincs gond. Kellett ide egy bölcsőde, ez tisztességes építészeti eszközökkel meg lett oldva az adottságok keretében. Amivel nem tudok megbarátkozni, az a rideg homlokzat és kerítés, ami nem gyalogosbarát és szerintem nem példamutató. Szerintem gyalogosbarát az, amit a WELL épületminősítési rendszer így fogalmaz meg: Az épület az utca szintjén max. 15 méter hosszban vagy max. 40%-ban tartalmaz üres falfelületet, üres felületek helyett minimum az alábbiak EGYIKÉT tartalmazza: 1. ablak vagy üvegezés, ami belátást enged a belső térbe 2. ablakkeretezések 3. falfestmény vagy egyéb művészeti alkotás 4. biofílikus vagy egyéb tájépítészeti elemek, természetes anyagok vagy természetes minták 5. különféle textúrák, színek és/vagy egyéb design elemek 6. túlnyúlások, például előtetők, napellenzők, ereszek vagy árnyékolók. A követelmény az első emeletre vagy az alsó 5,50 méterre vonatkozik, amelyik az adott épület esetén a kisebb érték. Értem, hogy ebben az esetben sok lehetőség kiesik (pl. ablak, árnyékoló), de mégis lehettek volna olyan tagolások (pl. színben vagy textúrában), amik gyalogosbaráttá tehették volna ezt az bölcsődét. Ez a környezet szerintem igenis igényli a gyalogosbarát kialakítást, nem egy vidéki borászat, ahol megengedhető a teljes homlokzat vaksága.
08:33
@imager: Igen tanulságos hozzászólás, különösen a gyalogosbarát homlokzatépítés ismérveiről.
04:29
Nem hinném ugyan, hogy egy épület jóságát egy fórumon való pro és kontra hozzászólások számával el lehetne dönteni, de ha már így alakult: nekem tetszik. El lehetne ugyan képzelni egy ideális világban egy jobb beépítést is, de az adott paraméterekkel (megbízó, budget etc.) SZERINTEM jól oldotta meg a tervező a feladatot.
05:25
@Kovács Bence: Bence, én a statisztikát nem a jóság-rosszaság kérdésben próbáltam perdöntően bevetni, hanem annak igazolására, hogy itt nem trollkodás folyik, hanem érvelés. Másrészt ne haragudj, ha EZ az épület OTT elfogadható, akkor tényleg nem létezik mérce a városépítészet minőségének megállapítására. És ha így van (szerintem nincs így, tehát VAN mérce), akkor a minőség megállapítására marad a "népítélet", tehát a környék népének megszavaztatása. Ez pedig, legyen az a környék bárhol, nyilván az építészet halálát jelentené. Mert - hogy zenei példát hozzak - a közvéleménykutatások alapján összeállított rádióműsor a hajdani Sláger Rádió műsorát eredményezné. Mindezt abban a hiszemben írtam tegeződve, hogy régi, jó, tokiói ismerősömmel vitázom :-).
08:27
Ha valami érdekes ezen az oldalon, az nem az épület, hanem a kommentek. Előbbi nekem max. annyit tud mondani, hogy ez még nem az a ház, ami annyira rossz, hogy az már jó. És mégis akadnak olyan dús fantáziával megáldott olvasók, akik már-már zseniálisnak látják. Mások pedig már-már a megtestesült Rossznak...
06:56
A tűzfal-témához. Elfelejtettem ui. rossz példát hozni (a Bérkocsis utcai bölcsődén kívül). Javaslom, nézzék meg a IX. kerületi Imre utca és Mátyás utca kereszeteződésében épített régi/új házat. Én elhiszem, ha valaki azt mondja, hogy ez újjáépítés, a ház retrós stílusával sincs bajom, na de ekkora tűzfalat hagyni az örökkévalóságnak, ami ott, mögötte felmered...
19:09
A bölcsöde-épületről jut eszembe, hogy érdemes volna alaposan, szinte leltár-szerűen számbavenni, mi mindent jelent Budapesten a tűzfal. A Hungária körúton belüli város alapvető látvány-eleméről van ugyanis szó, amely sokféle történelmi okból létezik. Egyrészt mert a párkánymagasságok illeszkedését sokszor - már az 1870-es években is - elmulasztották előírni, másrészt az épületek többnyire nem utcasoronként egyszerre épültek, harmadrészt a háború igencsak megszaporította a foghíjakat, így a tűzfalakat is. Ráadásul a tűzfal korántsem egyjelentésű építészeti látványelem. A Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeumot körülvevő, magas, keskeny tűzfalak gyönyörűek és drámaiak. A Ráday utca elején lévő IBIS-szálló udvarát határoló tűzfal vidáman élményszerű. A foghíjak tűzfalain sok helyen kivehetők a valamikori ház emeletei, néha lakásbeosztása, persze csak metszetben; vannak azután repkénnyel (vagy mivel) befuttatott tűzfalak, amelyeket szinte véteknek érzünk beépítéssal eltüntetni. A tűzfal tehát sokszínű, de minden esetben rendkívül markáns, katarzist keltő helyzetű és geometriájú valami, ami fényképész után kiált. Amennyiben ismernek ilyen albumot, örülnék neki, ha ideírnák a címét.
19:39
@Pákozdi Imre: Szia Imre! A tűzfal szerintem is az egyik legjelentősebb "üldözött" építészeti elem. (Kár, hogy itt vetetted fel) Meggyőződésem, hogy a manapság sikeres és divatos épületek jó része - lehet, hogy nem tudatosan - túzfalarchitektúra (pl. borászatok). Érdekes téma, ha gondolod kezdjünk vele valamit. Huszti István
20:13
@Pákozdi Imre: Bizony-bizony a Hercegprímás utca tájékán jártam nem oly rég, ahol egy irdatlan nagy régi sarokbérház tűnt el. A szomorúságot csak az enyhítette, hogy képeskönyvként tárult fel a történelem. A hirtelen napfényre bukkanó, a fénytől hunyorgó lichthofok, a tűzfalakra rajzolt építések egymásutánja. Különféle anyagok, koronként változó színű és vastagságú téglák,fagerendák lyukai, vonóvas csonkok és nehezen megfejthető régi technikák ujjlenyomatai. Sajnálom, hogy nem volt nálam semmi masina, amivel megörökíthettem volna, így csak a fejemben van a képe. Hirtelen ott álltam a néhai városfalon kívül,földszintes házak tövében és egyúttal a múlt századfordulón is, egy igazi árbóc-állvány rengeteg mellett. Minden Klösz kép egyszerre elém ugrott. Ritka városi pillanatok ezek. (Sajnos sok ilyen élményben lehet részünk olvadó fővárosunkban.) Talán a Klösz képek között lehet ilyen tűzfalasakat is találni.
06:52
@HI: Jó, térjünk vissza rá négyszemközt.
13:17
@HI: Szerintem nagyon nem mindegy, hogy 1-2 vagy 6-7 szintes tuzfalrol van szo. Az elobbi még elviselheto, az utobbi nyomaszto, atmenetiséget sugall (elobb-utobb beépul a szomszédos telek) vagy egyszeruen csak fantazia hianya, akarmit magyarazunk is bele.
21:03
@sponcsak: Igen. A foghíj az foghíj. Ha elplanírozva, tisztán, esetleg parkolóként létezik, az egy legitim, mert nyilvánvalóan ideiglenes helyzet. (Érdekes, mert véglegesnek szánt struktúra a Thaly Kálmán utca szép, szinte XIX. századi hangulatú "műemlék" foghíja, a Balázs Béla és a Vendel utca között.) Az inkriminált bölcsődére visszatérve, ez az épület sem mérete, sem a zártsoros beépítés illeszkedési szabályait semmibe vevő tömegformálása miatt nem vehető komolyan a Tolnai Lajos és a Bérkocsis utca nagy saroktelkén, három-négy szintes házak között. Nem a stílusával van bajom! Budapest, mint afféle par excellence eklektikus város, helyet kell adjon bármiféle stílusú építménynek, ha az építmény tömegével, magasságával és - lehetőség szerint - homlokzati osztásával nagyjából illeszkedik a környezetéhez. Erről itt, ennek az épületnek az esetében szó sincs.
19:08
- Elnézést, a legutóbbi, tűzfalas hozzászólásom négy példányban ment el. A vízszintes vonalak a törölt példányok helyét jelzik.
19:05
-
16:18
pityke_ormester, 2012, szeptember 5 - 12:38 Hát te meg ki vagy ? Amúgy pedig levelezz a saját neveden, különösen ha ilyen hangot kívánsz használni. Ó azok a régi "szép" idők, amikor így lehetett lezárni egy vitát ! Látom, hogy az új fényes szelek nemzedéke visszasírja az általa valójában nem is ismert, viszont ilyen-olyan okból daliásnak gondolt időket. Sok sikert hozzá. Részemről ennyi volt ... Mottó: (1) " Pelikán: Ez citrom ! Virág elvtárs: Narancs ! Pelikán: Citrom ! Virág elvtárs: Nem nyitok vitát ! " (2) " Aki önmagában sem bízik, az mibennünk nem bízik aki mibennünk nem bízik, az ami fényes jövőnkben nem bízik és aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló. " / Bacsó Péter: A Tanú - 1969 /
20:20
@Vásárhelyi Dániel: "Egy jó ház és más semmi, a vágyam csak ennyi, és csendben elmenni tovább. Mert máma nincs dráma, s nem kell a nagy regény. Szívünk ma már oly szerény. Egy jó ház és más semmi, a vágyam csak ennyi, és csendben elmenni tovább." /Békeffi/Eisemann 1941/
11:45
mindenesetre valóban meglepő a helyfoglalása - nagyon kilyukadt a sarok.
19:11
Illő tisztelet az alkotók kétségtelen jó szándékáért, szociális érzékenységéért és munkájáért. Azonban a felhorkanásom tárgya nem az épület volt, hanem annak a településszövetbe illesztése. Mert a ház - szigorúan önmagában nézve, a környezetétől elvonatkoztatva – minden kétséget kizáróan tisztességesen meg van oldva. Csakhogy a környezetétől mégsem lehet egy épületet elvonatkoztatni. Mert ez nem egy holdbázis, ekként a lényegéhez tartozik a környezetbe illesztés. Azonban, ha ekként vizsgáljuk a házat, akkor már csőstül jelentkeznek a gondok. Csak egyetlen nagyon konkrét példa: A gyermekszobák kizárólag északkeletre vannak tájolva, benapozást alig-alig kapnak. Az pedig mégiscsak súlyos funkcionális probléma kell legyen egy bölcsődénél, hogy a tűzfal tövébe eső gyermekszobák az év nagy részében SOHA sem kapnak napsütést. A képeken is jól érzékelhető mindez, hiszen fotós olyan nyári napállásért „küzdött” amely mellett (1) az északkeletről álló, Tolnai Lajos utcai beépítés már nem (2) a délnyugatról álló brutális tűzfal pedig még nem árnyékolja a telket. De mi lesz télen ? Kövezzetek meg, de nekem ez az urbanisztikai és építészeti felfogás nem szimpatikus. Lehet persze az mondani, hogy nem a ház rossz, hanem a tervezési program. Meg, hogy ilyen tervezési adottságok és program mellett, adott peremfeltételek között „kellett” ezt a házat létrehozni. Na és persze azt is, hogy ez is egy munka, ha én nem vállalom, akkor elvállalja más. Hát igen. Mentséget keresgélni lehet. Ez a könnyebb út. Ekként jogom van hozzá, hogy nekem mindez ne tessék. Nem érdemes erről többet fecsegni …
19:16
@Vásárhelyi Dániel: Nagyon egyetértek. Hozzáteszem, nekem a belső berendezés sem tetszik. A képek egy végtelenül korrekt módon megtervezett egészségügyi intézményt mutatnak. A bölcsőde azonban nem egészségügyi intézmény. Én nem tudom, hogy a három év alatti gyerekek mit fognak fel a nagyvilág látványából (pedig ez tudható), de valószínűnek tartom, hogy ennek az épületnek a belső szín- és formavilága nem ragadja meg nyiladozó értelmüket és biztonságra, melegségre vágyó lelküket...
20:23
@Pákozdi Imre: Ó hát értem én Uraim, Önök el vannak kényeztetve! Hiányoznak pl. Turi Attila hadihajószürke óvodafalai: http://epiteszforum.hu/node/16892 meg aztán miféle bölcsőde az, amiben nincs lila padló, meg neonződ kanyarlépcső: http://epiteszforum.hu/node/18236 Na és zöldmezősen hogyan építsünk világtalan fürdőkabinból óvodát? : http://epiteszforum.hu/node/16680 mindmegannyi bébibarát "játékos" elképzelés Így persze érthető a számonkérés!
20:35
@FenyvesiHK: Úristen. A végén még kiderül, hogy szerencsém volt a kispesti szoptató dajkámmal és az ő Wekerle-telepi szoba konyhájával...
21:32
@Vásárhelyi Dániel: Kedves Dániel, bár kevés az értelmes hozzászólás a témában - vagy mondjuk úgy, a ház megosztja az itt kommentelő vegyész-, villamos- és építészmérnököket egyaránt- de úgy gondolom érdemes erről még fecsegni. Ezt az épületet nem kell a környezetétől elvonatkoztatni. Ha a konkrét téri kontextusra koncentrálunk, akkor azt látjuk, hogy egy eltérő minőség jelenik meg a saroktelken, egy olyan ház, ami nem a sablonos "fogjuk meg a sarkot egy karakteres tömeggel, és igazodjunk a szomszédos tűzfalakhoz, párkánymagasságokhoz" felfogással közelít hanem azzal az egyszerű de jótékony gesztussal, hogy lélegezni és benapozni engedi magát és környezetét. Én úgy látom, ez a ház egyediségében sem tolakodó, vagy hivalkodó, inkább meghökkentő, ahogy a kerület állapota is az. Bár a a társadalmi, szegregációs problémák a mi eszközeinkkel nem gyógyíthatók, mégis az építészet legtöbbször önkéntelenül is hűen tükrözi a kor és hely társadalmi viszonyait. A fenti egyszerű és őszinte ház (és környezete) erre egy nagyon jó példa. A csoportszobák kelet felé néznek, a lehető legtávolabb eső homlokzat felé, ennél jobbat vallja be, ön sem tudott volna tervezni, hiszen marad a vállalhatatlan északi, a tűzfalakra néző nyugati és a szinte lehetetlen déli tájolás. Kétségtelen, hogy a telek benapozottsága nem jó, de a jó építész megoldást keres, nem kifogásokat, és itt a fénnyel és tömeggel való finom játék úgy vélem, nem csak építész de gyermek szemmel is izgalmas. Mindezek ellenére persze joga van hozzá, hogy ne tessék, senki el nem vitathatja, de a lehetősége is adott, hogy a szemellenzőt levéve szemlélje ezt a nagyszerű házat.
03:16
@mada: „ Akik ismerik az igazságot nem azonosak azokkal, akik szeretik azt és akik szeretik az igazságot nem azonosak azokkal, akik megvilágosodnak benne. ” Konfuciusz ( i.e. 551-479 ) kínai bölcs
08:47
@mada: Igen! (ez mada-nak szólt!) Végre születik egy kedves és mértéktartóan kevés felületet színező, világos belső tér, amit most berendezés nélkül(!) látunk és amit nemsokára el fog önteni a sok színes játék és színes gyerekecske, akiket az építészek valamiért imádnak frusztrálni játékosnak vélt bölcsőde agyrémeikkel,falra festett iszonyat méretű mesefigurákkal, ugráló osztású ablakokkal, tűzpirosra és bilikékre festett ajtókkal, kétéves számára rémületet keltő óriás méretű "játékos" formákkal. MIÉRT nem tud jó lenni egy egyszerű, jól áttekinthető, kétéves számára is átfogható,megismerhető tér, negédes "gyehermehek-barát" agyszülemények nélkül. Az embernek az az érzése, hogy talán valamilyen pszichológiai ok miatt(?) a tervezők jó része nem emlékszik vagy nem akar emlékezni a saját gyerekkorára. Az Alföldiék viszont IGEN. És ezért jó, amit csináltak. Az inkriminált téglakerítéssel ha nem tetszenének látni, létrejött egy ZÖLD SZOBA, ahol az év nagy részében kint lehet lenni, mert könnyen megközelíthető bentről és a kicsik felügyelete is jól megoldható. Emellett nem hinném hogy a kicsiknek hiányozna, hogy a kerítésen át bámulnák őket kvázi ketrecben az arrajáró bicskamaxik vagy kurvanénik vagy akárkik.
12:18
@mada: mada, amit ír, szép, de kérem: nem. Egyszerűen nem tartom igaznak, amit ír. Kérem, inkább ajánljon öt (5) forintot a koros fára, minthogy itt folytatja a küzdelmet ezért a kvázi Tüzép-telepért. Itt nem a gyermekek fényre való jogairól van szó, "a fénnyel és tömeggel való finom játék"-ról, hanem építészi alapismeretekről. A tömeg, a tér, a környezet lehetőségeiről és igényeiről. És a nyócker méltóságáról. Hogy ne merészeljen senki a barakk-stílus átmenetiségével lébecolni ott, ahol a valamikori kistisztviselői-kispolgári múlt és a mai, kétségbeesett, mentőövre váró, sokgyermekes jelen diktálja a tempót...
12:38
@FenyvesiHK: tiszta beszéd egy tiszta, színvonalas házhoz fanyalgó urak meg dolgozzanak ahelyett, hogy itt kommentelgetnek
13:30
@pityke_ormester: Hú de katonás :-).
14:59
@Pákozdi Imre: Aki itt küzdelmet folytat, az ön, gyakorlatilag minden kommentre reagálva, kampányol itt megállás nélkül, ahelyett, hogy csini-mini épületeket nézne egy másik oldalon. Nem hinném, hogy szükség lenne itt ilyen koros fára, hiszen lesz árnyék elég, ha pedig mégis, akkor majd az önkormányzat, a szülők, vagy a természet ezt megoldja. Én úgy gondolom, hogy az építészet nem csak tömeg és tér, hanem legfőképp az ember szolgálója a jelenben. Barakk stílus...hozzon már fel egy értelmes érvet kérem, mert kezdem úgy érezni, hogy csak trollkodásról szól ez az egész.
16:01
@mada: Dear mada, a (szerintem) ítéletet tartalmazó hozzászólások 28:15 arányban ekézik a bölcsödét. A hozzászólók számát alapul véve pedig ez az arány 10:7 az elítélők javára. Kérem, olvassa el a bírálatokat, én a következőkben csak szemezgetek az ellenérvek közül: „Ez a telek hasznosítás, beépítési mód, környezeti illeszkedés, épület és udvartájolás, be (nem) napozás...a rettenetes tűzfal azért igencsak meglepő. Na és az a robosztus utcai kerítésfal ...” „Csak a szögesdrót hiányzik a tetejéről, és gond nélkül új funkciót kaphat” „A telek valószínűleg teljesen alkalmatlan bölcsőde funkciónak” „borzasztóan zárt, oda nem illő, a beépítést és környezetet ennyire semmibe vevő” „sivár, kietlen, ehhez a funkcióhoz pedig kifejezetten inhumánus és ellenséges” „Malac rozsaszin falak, a kornyezo hazakhoz képest is alacsony dobozépulet, bortonhoz illo udvar-elkerités” „Sing Sing építészet.” „Barakk, XXI. századi módra...” „a szín + tömegképzés nagyon nem passzol végképp a város szövetébe” „Szerintem a funkció megérdemelt volna több játékosságot, a nehéz telepítést és a telken kialakítandó játékteret értem, de mindezt lehetett volna sokkal több ötlettel és képzelőerővel barátságosabbá tenni....az utcai homlokzat meg hát ronda úgy ahogy van” „A homlokzatképet újra lehetett volna rajzolni párszor szeretetből... De a szeretetet, (amit említett) a téma körbejárását, a gyerekek és szüleiknek megértését, a környezet vonatkozásait és kapcsolatát (épülettömegben és szociálisan is) az együttérzést hiányolom a házban” „Semmi előremutató nyitottság, semmi közös kezdeményezés, semmi kitekintés, semmi kapcsolatépítés.” „Az épület nyomasztó, kifejezetten börtönszerű, kilincs nélküli "tapétaajtókkal", magas, ostromálló kertfalakkal. A bölcsőde nyilvánvalóan nem működik. A Bérkocsis utcai ablakok párkánymagassága enyhén, de zavaróan eltér a falnyílásétól és a kerítés magasságától. A kerítés csatlakozása a Tolnai Lajos u. 21. sz. házhoz megoldatlan, sőt, felháborítóan pocsék.” „A telek egy nagyvárosias beépítés kellős közepén van, valószínűleg 15-20 m-es homlokzatmagassági előírásokkal, sűrű beépítéssel stb. Nyilvánvalóan szabályozási tervmódosítás kellett.” „illessze körmét a tapéta-kapuk réseibe, értékelje a szomszéd házakhoz való csatlakozás finomságait.” „A gyermekszobák kizárólag északkeletre vannak tájolva, benapozást alig-alig kapnak. Az pedig mégiscsak súlyos funkcionális probléma kell legyen egy bölcsődénél, hogy a tűzfal tövébe eső gyermekszobák az év nagy részében SOHA sem kapnak napsütést” „valószínűnek tartom, hogy ennek az épületnek a belső szín- és formavilága nem ragadja meg nyiladozó értelmüket és biztonságra, melegségre vágyó lelküket...” „mindenesetre valóban meglepő a helyfoglalása - nagyon kilyukadt a sarok.” A fentiek közül négyet én írtam, tegnapi terepszemlém alapján.
04:55
@pityke_ormester: Pityke ormester is inkabb dolgozzon, ahelyett hogy masoknak eloirja, hogy mit csanaljanak.
12:44
Tisztelt Építész Kollégák! Egy emberként hördült fel többségetek, hogy milyen ronda, csúnya rossz, stb. szerintetek ez az épület, de egy objektív kritikai elemzést sem olvastam az épületről. (funkció? szerkezet? forma?) Akinek már volt szerencséje bölcsőde tervezésében részt venni, az tudja mennyire bonyolult a bölcsőde mint "üzem", és még mennyivel bonyolultabb, hogy az esztétikailag, "gyermek-pszichológiailag", "kisgyermekileg" is rendben legyen, nem is beszélve a környezet és a helyszín adta szűkös lehetőségekről. Gondolom, az építésznek nem volt túl sok lehetősége a helyszín kiválasztásába sem beleszólnia. Nem mondom sem azt, hogy jó, sem azt hogy rossz a ház, - csak a képeket pörgettem amúgy is végig - de javaslom, legyünk nagyobb tisztelettel egymás munkája iránt, és ne csak "leszóljuk" azt, hanem fogalmazzunk meg kritikát, ha nem találjuk azt jónak, és az sem árt, ha előtte utánanézünk a bölcsőde tervezés sajátosságainak.
13:47
@miklosit: ma, elértünk oda, hogy érdemi kritikával csak azzal érdemes párbeszédbe bonyolódni, ahol a kiválasztás átlátható és demokratikus - már ha van olyan. az egyenes megbízásokból tele van a padlás, lehet jó, lehet rossz, de hogy nem adekvát, az biztos.
15:51
@miklosit: Most jártam ott, a Tolnai Lajos u. és a Bérkocsis u. sarkán. Az épület nyomasztó, kifejezetten börtönszerű, kilincs nélküli "tapétaajtókkal", magas, ostromálló kertfalakkal. A bölcsöde nyilvánvalóan nem működik. A Bérkocsis utcai ablakok párkánymagassága enyhén, de zavaróan eltér a falnyílásétól és a kerítés magasságától. A kerítés csatlakozása a Tolnai Lajos u. 21. sz. házhoz megoldatlan, sőt, felháborítóan pocsék. Tovább is van, mondjam még?
18:09
@Pákozdi Imre: Mondja...:) A telek nem alkalmas bölcsődének ez nyilvánvaló. Nem is értem hogy tudták ezt beadni, de nyilván az építtető, mivel az maga az önkormányzat volt, gyorsan elintézett mindent. A telek egy nagyvárosias beépítés kellős közepén van, valószínűleg 15-20 m-es homlokzatmagassági előírásokkal, sűrű beépítéssel stb. Nyilvánvalóan szabályozási tervmódosítás kellett. Ide társasház kívánkozik, legfeljebb valami egyéb közintézmény, nem bölcsőde. De ha már ez épült...Probléma lenne pl. ha az utca embere belátna, és látná, amint a gyerekek játszanak?
19:20
@Alagi: Hát én mint írtam, elég régen laktam arrafelé, de akkoriban ezen a környéken elég sok kurva dolgozott. Hát ez biztos teljesen megváltozott azóta. Rákóczi tér, Mátyás tér, Bérkocsis utca. Ma már bizonyára csak elsőáldozó kislányok járnak ezeken az utcákon. De ha mégsem, akkor lehet, hogy nem butaság a csecsemők intimitásának ilyetén biztosítása. Én nem vagyok biztos, hogy "kötelező" volna a ki-belátás biztosítása. Kinézve a kertből úgyse túl sok látszik (parkoló félroncs autók oldala). Nekem nagyon szimpatikus ez a fajta intimitás egy ilyen sűrűn beépített környezetben. A beépítési előírásokról (~5 perc alatt megtaláltam): valóban "zártsorú, szabadonálló beépítéső nagyvárosias lakóterület", 16-23 m közti építménymagassággal. De van egy pont a HÉSZ-ben: "(12) Alapfokú gyermek és szociális intézmények esetén az építménymagasság 1. számú táblázat szerinti legkisebb értékétől el lehet térni, amennyiben annak létesítése nem kiemelt főtvonal mellett történik.". És ez nem egy utólagos betoldás, hanem 2004-től benne volt a rendeletben. Komolyan kérdezem, hogy mitől vagy ily' magabiztos, amikor kijelented, hogy "Ide társasház kívánkozik, (...)"? Miért nem maradhat gyermekintézmény, a korábbi, még szűkösebb és még nagyobb kert-igényű óvoda helyett egy kisebb bölcsőde? Miért nem lehet belátni, hogy egy önkormányzat nem egy csodatévő szervezet: bár sok eszköze lehet, de az ingatlanállomány meglehetősen véges, hátmég az a része, ami "elérhető". A városszerkezet is adottság (értem ezen azt, hogy a környéken ekkora telkek vannak, ekkora házakkal, s nem ismerem a kerület teljes ingatlanállapotát, de simán el tudom képzelni, hogy nem volt más elérhető telek erre a funkcióra). Természetesen nem optimális a terület egy bölcsőde számára, dehát ha szigorúan vesszük, akkor a főváros területének elég nagy hányada alapvetően alkalmatlan huzamos emberi tartózkodásra. Mondjuk pl. a Józsefváros házainak legalább a fele. Meg ajánlok egy elmejátékot: Pesten sétálva képzeletben egészítsd ki az összes foghíjat (azokat is, amiken játszóterek, teresedések alakultak ki); tüntesd el az összes tűzfalat; igazítsd egyformára az eltérő szomszédos párkányvonalakat (pirospontért a szintszámokat is egalizáld, az eltérő építészeti karaktereket is egységesítsd eklektikusra). Ha jól dolgoztál, egy élhetetlen falansztert kellett kapjál. Node sok beszédnek is sok az alja. Tanulságos, hogy még a szakmai közvélemény elfogadására is óvatosan kell hagyatkozni!
19:49
@sityu: Kedves sityu, a ház rossz, úgy ahogy van. Kívül-belül: a málnafagyi börtönkerítéstől a boncterem fehérségű belsőkig, szinte minden részletében az. Miért nem lehet egyértelműen minősíteni a magától értetődőt?
20:50
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Tisztelem, becsülöm a sok építész kollégám fölkészültségét megszégyenítő naprakészségét és elhivatottságát az építészet területén. De azt kell mondjam, hogy kiver a víz az ilyen sommásságos "málnafagyi" és "börtönkerítés" tipusú jelzős szerkezetektől. Meg is mondom miért: mert egy zsigeri, első benyomást merevít dogmatikus kinyilatkoztatássá. Persze tudom, az ember ilyen: nehezen tudja magát függetleníteni az első benyomásától. De határozott meggyőződésem, hogy mindenkinek hasznosabb, ha az ember próbál küzdeni az előítéletei és a zsigeri benyomásai ellen! Hasznosabb az egyénnek magának (nem rontja tovább a manapság egyébként se túl rózsás hangulatát, s nem fosztja meg magát az esetleg később elérhető élmény lehetőségétől). De hasznos a társadalomnak is: jobb hangulatú egyének jobb hangulatú társadalmat eredményeznek. S az sem igaz, hogy az előítéletmentesség azt jelentené, hogy mindent és mindenkit szeretnem kell: a legkevésbé sincs erről szó: pusztán arról, hogy egyrészt ismerjem meg a tárgyat, s másrészről fogadjam el, hogy másoknak más véleménye is lehet. Se szeri se száma a vicces és kevésbé vicces történeteknek, amik arról szólnak, hogy teljesen egyértelműnek tűnő helyzetek, a körülmények nagyon kis részletének megváltoztatásával szögesen eltérő megvilágításba kerülnek. Szóval emiatt szoktam én javasolni, hogy kerüljük az ex cathedra kijelentéseket, hogy érdemes a határozott vélemények mellé valahogyan odatűzni, hogy "szerintem", "a körülmények ismeretében", "úgy tűnik, hogy" stb. Konkrét tapasztalatom volt például többször bizonyos színek megítélésével kapcsolatban: mint tudjuk, a színek megítélése eléggé szubjektív, egy társaságban ugyanarról a színről eléggé eltérő vélemények születhetnek; ugyanarról a barnáról el lehet mondani, hogy gyönyörű csokoládészín, de hasonlíthatjuk excrementumhoz is; de nevezhetjük sötét teak-színnek is. Könnyen belátható, hogy ha nem dehonesztálás, és a másik fél emberi, szakmai megsemmisítése ellehetetlenítése a cél, akkor melyik jelzőt nem célszerű alkalmazni. Többször keveredtem már vitába az építészfórumon, az elmúlt 8 évben (amióta kisebb-nagyobb rendszerességgel hozzászólok itt) arról, hogy meggyőződésem az, hogy lehet határozott és kemény kritikát megfogalmazni sértő, dehonesztáló modor nélkül is. Szóval, szerintem maradjunk annyiban, hogy ezzel az épülettel kapcsolatban elég sok negatív vélemény fogalmazódott meg (nota bene: többségük eléggé felületes modorban), de vannak egyesek, akik közel sem tartják teljesen elhibázottnak. Persze nem titkolom, az a célom, hogy minél többeket meggyőzzek a fanyalgók közül, de tudom, hogy mindenkit úgyse győzhetek meg. S arra is ügyelek, hogy ne diszkreditáljam az ellenvéleményen lévőket (ezért nem neveztem őket pl.: korlátolt barmoknak, tanulatlan tufa s*ggfejeknek stb. - pedig, mint a mellékelt példa mutatja, szerepelnek ezek a kifejezések a szótáramban)
21:23
@sityu: Kérem, nézze meg személyesen, illessze körmét a tapéta-kapuk réseibe, értékelje a szomszéd házakhoz való csatlakozás finomságait. Várom a véleményét.
21:29
@Pákozdi Imre: Amúgy kíváncsi vagyok, hogy vajh' Csernyus főépítész úr üli-e meg inkább Csenger építészetét vagy Alföldi úr, az üzembe nem helyezett WC-jével és nem müködő bölcsődéjével a nyóckert? A maga független építőművészi mibenvalóságában...?
09:37
Szerintem a funkció megérdemelt volna több játékosságot, a nehéz telepítést és a telken kialakítandó játékteret értem de mindezt lehetett volna sokkal több ötlettel és képzelőerővel barátságosabbá tenni....az utcai homlokzat meg hát ronda úgy ahogy van. Összességében ráköltöttek egy csomó pénzt és lett egy bölcsőde. Amikor a gyerekek kicsik még úgysincs érzékük a széphez és barátságoshoz, nemigaz?
13:00
@sos: Számtalanszor kényszerültem már ekézni a bélcsőde és óvoda tervezőket tündér-, édenkert és egyéb fellengzős nevű, felhőtlen gyermekkort (!) ígérő, ám inkább nagy felnőttkori egójukról tanuskodó építészeti opuszaik miatt. Ezek az urak itt viszont láttak már közelről gyereket. Gratulálok. Az ilyesfajta intézmény NEM az építészeti truvájok felvonultatásának helye, hanem - most tessék a zsebkendőt kézközelbe helyezni - a szereteté. Ha valaki képes szeretni a munka tárgyát (orvos-beteg, pedagógus-tanuló, pék-kenyérvásárló) abból mindig kijöhet valami jó. Itt szerintem süt a nap, kék az ég, a Józsefvárosban van tűzfal, történelmi városokban hol nincs és nekem kifejezetten tetszik a falazott kerítés, ilyen élményeink is vannak pl.alföldi mezővárosainkból. Egyáltalán nem idegen építészeti elem. Nekem bejön a málnafagylalt szín is, milyen jó arra novemberben ránézni. A belső pedig egészen kiváló. Még arra is van remény , hogy a fedett tornácon ott fognak sorakozni a kis ágyak délutáni pihenő alkalmával. Hangsúlyozom az egészben megrendítően üdítő, hogy az építész bácsik nem maguknak (egymásnak, szaklapoknak, bravúros épületfotósoknak) csinálták ezt a házat, hanem azoknak az egyáltalán nem irígylésreméltó piciknek, akik anyukájuktól elszakítva kénytelenek ebben a szép új világban eltölteni azt az időt az életükből, amit az édesanyjukkal kellene.
13:23
@FenyvesiHK: Teljesen egyetértek.
17:50
@FenyvesiHK: Ja, és kozben az egyszeru jarokello meg a kornyéken lako le van tojva: ok csak nézzék az unalmas, csupasz rozsaszin falakat és képzeljenek mogé rakodo munkasokat raktarral? Ez vizualis kornyezetszennyezés!
15:16
@sponcsak: Kedves Fenyvesi, egyetértek abban hogy egy önkormányzati bőlcsöde ezen a környéken nem az építészeti trüvájlok helyszíne. De azért mert olcsó, nem kell sivárnak és ötlettelennek lennie. És ne értsen félre nem abban látom az ötletességet, ha minden fagylaltszínű... Adott egy nehéz helyzet, megoldották hogy legyen fény és van egy játszóudvar. Ebben nem látok semmi olyat amit ne várhatnánk el egy építésztől. A homlokzatképet újra lehetett volna rajzolni párszor szeretetből... De a szeretet, (amit említett) a téma körbejárását, a gyerekek és szüleiknek megértését, a környezet vonatkozásait és kapcsolatát (épülettömegben és szociálisan is)az együttérzést hiányolom a házban. Végül is, ide a környékbeli leromlott, elszegényedett házakból hozzák a gyerekeket. Semmi előremutató nyitottság, semmi közös kezdeményezés, semmi kitekintés, semmi kapcsolatépítés. Ilyen ez a ház.
17:08
@sos: kedves sos először azt gondoltam, hogy kimegyek ide az udvarra és tüzet rakok, amin elhamvasztom összes diplomáimat, annyira nem látom azt amit Ön lát, illetve nem lát ebben az egyszerű kis építményben... aztán mégsem mert tűzgyújtási tilalom van, meg bizonyára nagyon nem vagyunk egyformák csak egészség legyen
08:03
egy majdnem lehetetlen feladat nagyon jó megoldása – gratulálok! minimális pénzből maximum; olcsó, de barátságos anyagok; akadálymentesség, kényelmes közlekedés; nem a folyosón feltornyozandó babakocsik; világos, játékos, barátságos terek; fedett-nyitott tornác; a kerítés felhasználása tárolókra, amik nem a csoportszobáknál és a kertből veszik el a helyet, és a zárt kerítés szigorúságát elveszik; a szürke környezetből kiemelkedve messziről is jelzi a funkciót és vonzza a gyerekeket a színes játékkocka – mindaz, ami elvárható (a ’rettenetes’ – de azért egy kicsit talán játékos, mindenféle rajzolatokat hordozó - tűzfalakat mind le kellene bontani pesten…?) (amúgy tényleg lehetett volna háromszintes illeszkedő bölcsit tervezni, hátha a gyerkőcök majd leszaladnak a hátha ettől naposabb udvarra gyorsan…) (a terebélyes fa odakerüléséhez tessék adakozásba fogni, párizsban is tudtak fákat szállítani a nemzeti könyvtárhoz, és itt is tökéletes a termőföld ahhoz, hogy utána megmaradjon egy sopronhorpácsi koros fa…) (a szomszéd bérházak és a bölcsi tervezésének az igényességét, és a látható szellemi tartalmat , utalásokat, építészeti kitekintést azért elég merész összehasonlítani…) amúgy talán a homlokzaton is tényleg elfért volna a belsőhöz hasonlóan több szín, hogy még jobban „kontrapunkt” legyen; valamint a kerítés egy-egy szűk áttöréssel tényleg nyitottabb lehetne, rejtélyes átlátásokkal szolgálva a gyerekeknek a kinti életre; a gondozók és a gyerekek pedig azért még barátságosabbá és gyermek-közelibbé szoktak nagyon gyorsan tenni egy bölcsit mindenhol… remélem, hogy eléri az épület és a program a célját, és segíti a gyerekeket és a családjaikat az amúgy elég nehéz környezetben és helyzetben
09:24
@b.bal: Ötvenezer forintot felajánlok a koros fára, ez becslésem szerint a bekerülési összeg egyharmada. Csütörtökön reggeltől, akár a bölcsőde vezetőjének is a kezébe nyomom. Egyetlen kérésem - de nem kikötésem -, hogy még az őszi ültetési időszakban kerüljön oda a fa. Utána érdeklődtem: ha a sopronhorpácsiak szállítják oda és ültetik el, akkor kb. 107 ezer a fa, 80 ezer a felszállítás Pestre, 45 ezer az ültetés. Ezek nettó árak, az összegük kb. 230 ezer Ft. A felajánlásomat 70 ezer forintra emeltem, és javaslom, gyűjtsük össze a fenti ár kb. kétharmadát. A maradék egyharmadot csak állja majd az Önkormányzat! Vagy ad kertészeti erőt, esetleg olcsóbb szállítóeszközt. Aki hallja, adja át :-).
01:46
Sityu! Szóval ez egy amolyan "kontrapunkt" ? De hát ez abszurd logika. Te...és/vagy...az amúgy igen tapasztalt, "koszorús" tervező, lemondtatok erről a városrészről, hiszen tagadjátok az értékeit. Sajnos maga a települési önkormányzat is, hiszen ő az építtető. Skizofrén helyzet és szomorú történet ez. Nota bene egyáltalán nem követésre méltó - utánam az özönvíz - építészeti mentalitás és Sing Sing építészet. Mert hát mivé lesz ez a város ekként...?
02:35
@Vásárhelyi Dániel: Ó korántsem mondtam volna le róla. Pusztán csak azt gondolom, hogy sem nem volna kivitelezhető, sem nem volna üdvös, ha egyszerre a nyóckerből problémamentes mintavárost csinálnánk. Mégha kvázi korlátlan források fölött diszponálnánk, akkor sem. Dehát ez a korlátlan pénzforrás réme nem is fenyeget még egy darabig. A kollégák előtt pedig ott volt a tervezési feladat: konkrét, valós, létező igénnyel; konkrét valós, létező helyszínnel; konkrét valós, létező megbízóval. És ők (szerintem) egy (minden szempontból) nagyon tisztességes megoldást adtak. Vagy ha nem így van, hát győzzetek meg - de eddig csak elképesztően felületes, még laikustól is bántóan semmitmondó, zsigeri ellenszenvet olvastam csak. Ez nem egy diplomafeladat, ahol keresgélni kell (és lehet) a legtökéletesebb helyszínt, ahová a legfrappánsabb befőttcelofánmúzeum tervét meg lehet álmodni. Itt adottságok vannak. Node visszatérve: igen, szerintem ez amolyan "kontrapunkt". Dehát ez miért is lenne abszurd?? A kontrapunkt egy elég régi művészeti eszköz. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a művészet nem is áll másból, mint kisebb és nagyobb, ilyen és olyan kontrapunktokból. Meghát én semmiképpen sem tagadtam a városrész értékeit. Egyébként: életem egyik meghatározó élménye a Köztársaság (ma II. János Pál) tér egyik körgangos házának egyik földszinti albérletében eltöltött bő fél év. Dehát attól még tény, hogy ez egy elég sűrű környék. Bár mostanában nem jártam arrafelé, de meglepődnék, ha egyszeriben tisztes polgári környékké alakult volna. S azt sem értem, hogy mitől "utánam az özönvíz" ez a mentalitás? Meghogy 2012-ben, egy tömör, dísztelen kerítésről és egy szigorúan, kevés eszközzel, de jól formált épületről komoly építészek csak "Sing-sing építészet"-ként tudjanak értekezni... hát az nekem elég furcsa. Nem vagyok teoretikus de úgy érzem, hogy ebben a házban egy sor helyen tettenérhető a 60-as, 70-es évek modernista hagyományainak értő továbbgondolása. Tudnék én is hibákat keresni rajta (tömegben, kompozícióban, részletképzésben, szinezésben stb.), s az is biztos, hogy én egy egész más házat terveztem volna ide, de ez a ház szerintem nagyon egyben van, konzekvensen végigvitt építészettel, számomra nagyon szimpatikus hozzáállással, alapkoncepcióval. Mellesleg: ez a kicsi telek éppenhogy megfelelőnek tűnik egy bölcsőde számára, sokkal jobb, mint óvodának volt (lévén egy ovinak azért lényegesen nagyobb a kertigénye). Apró adalék: nálunk az első ránézésre sokkal tágasabb óvodának fajlagosan kb. ennyi kertje lehet; de egyszerűen gyakorlatilag nem lehet megoldást találni a kert bővítésére, ami elég meglepően hangzik egy falusias kisváros esetében, de tény.
05:58
@sityu: "A provizória jegyében." Öreg vegyészmérnök barátom, Sz.Z. kedvenc mondása volt ez, amikor a gyömrői telkén általa emelt "kóter" építészeti megoldásait ismertette, arcán önironikus mosollyal. Nos, ez az épület is legfeljebb mint ideiglenes megoldás fogadható el. Addig, amíg jön egy Beruházó, állami, fővárosi, kerületi vagy magán, és legalább azzal az igényességgel lát neki e saroktelek beépítésének, amilyen igényességgel azokat a ma oly meggyötört öreg bérházakat tervezték és építették 130 évvel ezelőtt. Addig ez a ház emlékműként (és persze, óvodaként) szolgál: a Józsefváros ellen elkövetett, méltatlannál méltatlanabb építészeti merényletek szegényes mementójaként. Barakk, XXI. századi módra...
06:10
@Pákozdi Imre: Budapest.2012. Szomorú. Szomorú ahogy kinéz a belváros. Az ember a Fővárástól annyival többet várna, de a kutyaszaros járdák, az igazi 56-as lőtt falak között...álmodik a nyomor. A házról: a szín + tömegképzés nagyon nem passzol végképp a város szövetébe.
06:13
@epiteszikon: És ha legalább egy valamennyire is terebélyes fa odekerült volna, pl. Sopronhorpácsról, a Koros Fák Iskolájából.
09:57
@sityu: Tiszteletben tartom a véleményed, de nagyon nem értünk egyet a következtetésekben. A diagnózisban még csak-csak, de a javasolt terápiában már egyáltalán nem. Mi építészek szeretjük magunkat abban a hitben ringatni, hogy a társadalmi, szegregációs problémák a mi eszközeinkkel gyógyíthatók. Ez azonban alapvető tévedés. Amint Borvendég Béla mondotta gyakran: " A súlyos vérbajt nem lehet púderral gyógyítani. " ( Elnézést a profán hasonlatért. ) Ez sosem működött. De persze lehet benne rendületlenül hinni kísérletezni, ha van aki finanszírozza. De olyan gazdag ország lennénk, hogy 20-30 évenként lebonthatjuk és a kor ízlése szerint újraépíthetjük ezeket a házakat ? De itt egy mondandómat alátámasztó példa is: http://egykor.hu/budapest-ix--kerulet/dzsumbuj/3071
11:11
@Vásárhelyi Dániel: Kedves Dániel! Én is tisztellek (sok jót hallottam rólad olyanoktól, akiknek adok a véleményére), de vitatkoznom kell veled: Szerintem éppenhogy énis arról írtam, hogy a társadalmi problémák megoldása nem az építész feladata. Valamit elszúrhattam, ha ez nem volt egyértelmű a szövegeim alapján. Hogy a konkrét esetben is éppen erről van szó: a tervező kapott egy megbízást (ami a tetejébe' még tágabb kontextusában is rendben van) és azt tisztességgel, a képességei legjavát adva megoldotta. Az alkalmazott építészeti megoldás vitatható, de határozott értékei vannak. S mivel nincs egységes, irányító korstílus, a teljesen szubjektív ítéletekkel, kinyilatkoztatásszerű verdiktekkel érdemes csínján bánni. A súlyos vérbajt valóban nem lehet púderral gyógyítani; ebben nincs vitánk. A kérdés az, hogy itt most súlyos vérbajról van-e szó? Nem-e egy reumáról? Éshogy púder-e az itt látható épület? Nem-e egy fontos anyajegy-műtét (most megoldva a probléma nem komolyodik el, de a műtétet halogatva halálos gond is keletkezhet)? De persze az orvosi hasonlatok sánták, s az urbanisztikában ritkák a halálos kimenetelek. Ritka a teljesen és nyom nélkül elpusztult település, s annak is általában egyéb (politikai, gazdasági, földrajzi) okai szoktak lenni, nem pedig az urbanisztikai tévedések. A házak lebontása, újjáépítése, felújítása pedig a világ legtermészetesebb dolga. Akár 20-30 évente is. A gond nem ezzel van, hanem ha ezek a dolgok megfontolatlanul történnek és rosszabb épületet eredményeznek. Márpedig itt a 40 éves épület helyére egy minden ízében jobb ház került (jobb a telepítése, jobb az átlagos építészeti színvonala). S tényleg ne vedd bántásnak, de a dzsumbujt így magyarázat nélkül példának hozni elég kevés. Ugyanis a dzsumbujt elég sok szempontból lehet példának állítani: a szlömösödésre magára, a probléma megoldásának nehézségeire (politikai, emberi, szociológiai, gazdasági nehézségek), az ideiglenes megoldások állandósulására. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem.
11:54
@sityu: Jó, akkor mondok egy másik példát. A kecskeméti Árpád-várost - benne számos és jelentős szecessziós épülettel - az 1970-es évek végén - az akkori döntéshozók érvei szerint - azért kellett lebontani, hogy helyet csináljanak egy olyan lakótelepnek, amely mára meglehetősen leamortizálódott, egyes részei pedig szlömösödésnek indultak. Pedig jeles építészek - köztük TG - működtek közre. Mindez alig harminc éve történt. Hát ez a hatvanas-hetvenes évek szelleme, amire hivatkoztok. Engem különösen az aggaszt - és a tervező kollégák személye miatt talán nem is alaptalanul - hogy ez a mentalitás az urbanisztikában oktatásra kerül, netán követőkre talál. Mert az kétségtelen tény, hogy a legkisebb ellenállás irányában haladva " ez jön ki " egy-egy ilyen tervezési program képlet megoldásából. Csakhogy ez megoldási recept a banánköztársaságok sajátja, az európai mentalitástól idegen. Hitem szerint itt a településszövet olyan érték, amelyhez igazodni illik. A fiam egy multinacionális szoftver fejlesztő cég alkalmazottja. Beutazta Afrika nagyobbik részét. Ott divatos az a felfogás, hogy körbeveszem a telkemet egy jó magas fallal, kizárom a nyomort, a patkányokat stb. aztán belül igyekszem tisztességesen megoldani mindent, de a külvilágot, a közterületet, pláne az ahhoz való vizuális és fizikai kapcsolódást le...om. / Bocsánat, ha erős kifejezést találtam volna használni. /
00:03
Probaltam, de nem birom megallni hogy leirjam: HU DE RONDA az utcarol nézve! Malac rozsaszin falak, a kornyezo hazakhoz képest is alacsony dobozépulet, bortonhoz illo udvar-elkerités. Értem, hogy probaljuk védeni a kicsiket a pedofilektol, de ez azért tulzas. Minderre az sem mentség, hogy belulrol turheto.
22:52
Szerintem meg zseniális ház lett. Ez egy ilyen környék: itt nincsenek számolatlan mennyiségben árnyas pagonyos, tágas telkek, amik bölcsődéért kiáltanak; itt tűzfalak vannak (én szeretem a tűzfalak "festőiségét"), meg szűk utcák, meg lepukkant házak. S itt, ebben a lakókörnyezetben is van igény bölcsődére. S a fanyalgók milyen építészeti karaktert találnának megfelelőnek itt, egyenlő távolságban a Rákóczi-, Mátyás- és a (régi nevén) Köztársaság tértől? A külvilág felé nyitó, kitárulkozó kedves épületet? (az ország "legsűrűbb" városrészében, a nyócker szívében?) Zseniális a telepítés magátólértetődősége, napfényesek a terek, tiszta az alaprajzi szervezés. Kicsit talán túl szigorú a formálás, szerintem a funkció ennél több játékosságot is elbírt volna.
21:26
Többször nézegettem már arra járva, hogy vajon mi lehet ez a borzasztóan zárt, oda nem illő, a beépítést és környezetet ennyire semmibe vevő ...szóval belülről kicsit érhető ez a "külvilágot kizárom" hozzáállás, de ez már inkább sivár, kietlen, ehhez a funkcióhoz pedig kifejezetten inhumánus és ellenséges.
21:03
A telek valószínűleg teljesen alkalmatlan bölcsőde funkciónak. Innentől kezdve csak rossz megoldások születhetnek....
22:56
@Alagi: Ha szigorúak vagyunk, akkor lehet, hogy kideríthetnénk, hogy az egész városrész alkalmatlan emberi lakóhelynek... Le kéne mindent dózerolni és széles, fasorokkal szegélyezett kertvárost kéne telepíteni. Mik is azok az indokok, ami miatt a telek teljesen alkalmatlan bölcsőde funkcióra?
19:55
Nagyon baba lett, gratulálok!
19:19
itt tényleg valami tévedésről lehet szó. kevés a munka, van bőven szabad kapacitás, miért nem lehet egy minimumot meghúzni? miért nem lehet átlátható módon, érvényes értékelések alapján tervezőt választani? ez mindenki érdeke és felelőssége.
17:15
Hallgatni arany. De hát azért mégis ... Ez a telek hasznosítás, beépítési mód, környezeti illeszkedés, épület és udvar tájolás, be (nem) napozás, a rettenetes tűzfal azért igencsak meglepő. Na és az a robosztus utcai kerítésfal ... Biztos, hogy nem tévedésről van szó és ez az épület tényleg egy bölcsőde ?
22:30
@Vásárhelyi Dániel: Nyugi! Csak a szögesdrót hiányzik a tetejéről, és gond nélkül új funkciót kaphat.