Nézőpontok/Vélemény

Toronyház-vita: Keretrendszerek

1/1

Fotó: Gulyás Attila

?>
Fotó: Gulyás Attila
1/1

Fotó: Gulyás Attila

Toronyház-vita: Keretrendszerek
Nézőpontok/Vélemény

Toronyház-vita: Keretrendszerek

2021.09.01. 17:58

Cikkinfó

Szerzők:
Guba Sándor
Hámori Péter
Kiss Luca
Novák Sándor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
GUBAHÁMORI

Dosszié:

"Számunkra az alapkérdés nem az, hogy a mostani Budapest, a századeleji Budapest, az örökölt Budapest képébe vajon beleillik-e a toronyház vagy sem, hanem az, hogy a most felnövő új generáció számára átalakuló Budapest milyen építészeti eszközökkel építi át magát, és ebben megjelenhet-e a toronyház mint építészeti műfaj." A GUBAHÁMORI építészeinek reflexiója a toronyház-vitára.

 

Miről szólt az eddigi toronyházvita és merre terelnénk?

A budapesti magas- és toronyházak kapcsán folyó, több éves vita igazából végtelenül unalmas. A frontok beálltak, önmagukat ismétlő megnyilvánulások születnek az esztétika, szimbolika, antikapitalizmus, haladás és maradás mátrixban.

Számunkra az alapkérdés nem az, hogy a mostani Budapest, a századeleji Budapest, az örökölt Budapest képébe vajon beleillik-e a toronyház vagy sem, hanem az, hogy a most felnövő új generáció számára átalakuló Budapest milyen építészeti eszközökkel építi át magát, és ebben megjelenhet-e a toronyház mint építészeti műfaj.

Az IPCC 2021. augusztus 6-án kiadta új jelentését, amelyben többek között azt is részletezi, hogy ahhoz, hogy elkerüljük a totális klímakatasztrófát, nincsen késlekedni való időnk, a következő néhány (értsd: egy-öt) évben változtatni kell energiafelhasználási szokásainkon, és ezzel együtt épített környezetünkön is.
Persze, várhatunk Godot-ra is.

Béklyók

A sziluettről való értekezés (mint az egyik leggyakoribb és legerősebb érv) az örökségvédelemről szól: e kapcsán válik ketté a “haladók" – egy 21. századi város sziluettjébe kellenek a tornyok – és a “maradiak" – Budapest sziluettjén nem eshet csorba – csoportja, ami véleményünk szerint egy teljesen lehetetlen és felesleges kategorizálás.

Ezen a helyen az elmúlt néhány száz évben az emberek olyan társadalmi és kulturális berendezkedésben éltek, amely megszülte ezt a várost, és kialakította a mai sziluettjét. Ez az alacsony, jól tagolt, viszonylag tágas terekkel rendelkező városi szövet jellemző az európai kultúrkör évszázadok alatt csiszolódott épített környezetére.

Létezhet-e azonban olyan történelmi vagy geotörténeti állapot, változás, amely ezt a megkövesedett állapotot szétbombázhatja?

Az európai konyhakultúrának nem része a rovar, sőt, egyenesen tabu. Gusztustalan, ha a rovarokat az étellel hozzuk összefüggésbe. Összeráncoljuk a homlokunkat, ha belemászik egy csótány a tányérba, tücsök repül az italunkba, vagy meg kell együnk egy rántott sáskát. Azonban az előrejelzések azt mutatják, hogy lassan fel kell adnunk a hagyományos európai konyha alappilléreit a közösségi túlélés érdekében, és be kell majd emelni a rovarokat az étrendbe.
Az európai kánonnak a közeljövőben változnia kell!

A 21. századi Budapest problémája

A 21. századi Budapest problémája igazából az ellentmondásokról szól: egy jellemzően stagnáló–csökkenő lakosságszámú város annak ellenére is folyamatosan növeli az épített négyzetméterei számát, hogy az újonnan épített területek egy része már kihasználatlan marad (értsd: csakis befektetési célokat szolgál), s ezzel párhuzamosan kiüresíti a meglévő épületállomány másik részét.

A(z) (túl)élhető város másik jelentős, egyelőre megugorhatatlannak tűnő feladata a kezelhetetlen mértékű hősziget hatás csökkentése lesz, amivel párhuzamosan kell kezelje a villámárvizeket, szárazságot a városi terekben. A megoldás egyszerűnek tűnhet, csak egyelőre “nincs hely" akkora mennyiségű zöldterületre, amely orvosolná a város hőháztartását, vagy felszívná a rá zúduló víztömegeket.

A város a belső területein betömörödött, a külsőbb részeken pedig egyre inkább terül és hódít el további érintetlen természeti területeket. Ha a 21. század társadalmi szinten az újraelosztásról fog szólni, akkor a városok átalakulása pedig egy új sűrűségi eloszlásról, hogy levegőzni tudjon a szövet.

A művelésbe vont talajok a klimatikus viszonyok, a gépi megmunkálás, az öntözés, műtrágyázás hatására az egész világon tömörödnek. Ez a folyamat káros a talajéletre. A széleskörűen használt földművelési munkaeszközök közül az ekével, ásóval, kapával lehet levegőt juttatni a talajba. A szőlő- és gyümölcsültetvények, zöldfelületek, sportpályák talajának lazítása viszont e módszerekkel erősen korlátolt vagy lehetetlen. Ezen területek talajának hatékony lazítására csak a talajlevegőztetés képes.
A talaj levegőtartamának biztosítása a vízháztartás, a tápanyag-szolgáltató képesség, a fizikai-kémiai-biológiai mállás, a talajban élő organizmusok fenntartásában, fejlődésében nélkülözhetetlen. (idézet, Wikipédia: talajlevegőztetés szócikk)

Egy új keretrendszer

Színt vallunk: számunkra sokkal fontosabb, hogy az a Budapest, ahol élni fogunk, fel legyen arra készítve, hogyan fog tudni megbirkózni a változó éghajlati viszonyokból adódó extrém helyzetekkel, hogyan tudja kezelni az ebből (is) adódó társadalmi problémákat, mint hogy egy-egy projektjével kapcsolatban idegenkedünk-e vagy sem.

Az idegenség nem esztétikai alapon kell megítéltessen (pl.: egy torony beleillik-e vagy sem a budapesti sziluettbe), hanem használati, etikai alapon (a belvárosban nem a torony az idegen, hanem az új építés, azaz: foghíjakat a továbbiakban például nem építünk be azért, mert a hosszútávú érdekeink szerint burkolatlan, üres/zöld térként van nagyobb szükségünk rá).

El tudunk képzelni olyan keretrendszert, olyan új sűrűségi térképet, amely a mostani homogén, egymagasan épített massza helyett egy változó magasságú képet rajzol fel, amely hol lyukakat, hol magasépületeket, hol alacsonyabbakat mutat. Ez a Budapest a 21. században itt élők életét, küzdelmeit és vágyait fogja tükrözni, ugyanúgy, ahogy a mostani a korábbi századok lenyomata.

A vonuló hangyák feromonok segítségével jelölik meg az útvonalaikat, amelyen táplálékot hoznak. A feromonok idővel elpárolognak, viszont minél több egyed jár ugyanazon az útvonalon, annál erősebbé válik az illatanyag, amely rövidebb utat és értékesebb táplálékforrást jelent (rajintelligencia, utazóügynök probléma). A hangyaboly képe azonban folyamatosan változik, új táplálékforrás vagy külső veszély esetén az addigi útvonalak a gyengülő feromonösvények miatt elhalnak, majd a rendszer új rajzolatban állítja fel magát.
A kolónia túléli az egyedet.

Egy új Budapesten használt építészeti műfajok

A torony vagy a magasház alapvetően egy építészeti műfaj, egy térgeometriai képződmény, egy darab hús. Bármivé válhat, amivel felruházzuk (működés, használat, funkció, politikai, kulturális környezet), és jelen helyzetben az a kérdés, hogy le lehet-e csupaszítani róla a kapitalista versengés szimbólumát. Tudjuk-e ugyanolyan városszöveti építőelemként használni, mint a zártsorú beépítést, a keretes épületeket, vagy a városi foghíjakat és ha igen, akkor miért ne használhatnánk a jövőben?

A caracasi Torre David 190 méter magas toronyépületének építése a befektető pénzügyi csődje miatt 1994-ben leállt, és azóta is befejezetlenül áll. A története viszont nem fejeződött be, ugyanis 2007-től az épületváz alsó huszonnyolc szintjét háromezer, korábban otthontalan ember töltötte meg élettel.
Ebben a spontán, vertikális faluban olyan közösséget kiszolgáló funkciók alakultak ki (edzőterem, trafik, fodrászat és szépségszalon), amelyek a jellemzően monofunkciós ingatlanfejlesztési projektekbe soha nem kerülhetnének be.
A Torre Davidban nem készült el a lift. Közösségek épültek helyette.

A szöveg a GUBAHÁMORI-t 2021 nyarán alkotó Kiss Luca, Novák Sándor, Guba Sándor és Hámori Péter beszélgetéseiből jött létre.

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk