| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Toronyház-vita: Keretrendszerek

1/1

Fotó: Gulyás Attila

Hirdetés
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/1

Fotó: Gulyás Attila

Toronyház-vita: Keretrendszerek
Nézőpontok/Vélemény

Toronyház-vita: Keretrendszerek

2021.09.01. 17:58

Cikkinfó

Szerzők:
Guba Sándor
Hámori Péter
Kiss Luca
Novák Sándor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
GUBAHÁMORI

Dosszié:

"Számunkra az alapkérdés nem az, hogy a mostani Budapest, a századeleji Budapest, az örökölt Budapest képébe vajon beleillik-e a toronyház vagy sem, hanem az, hogy a most felnövő új generáció számára átalakuló Budapest milyen építészeti eszközökkel építi át magát, és ebben megjelenhet-e a toronyház mint építészeti műfaj." A GUBAHÁMORI építészeinek reflexiója a toronyház-vitára.

 

Miről szólt az eddigi toronyházvita és merre terelnénk?

A budapesti magas- és toronyházak kapcsán folyó, több éves vita igazából végtelenül unalmas. A frontok beálltak, önmagukat ismétlő megnyilvánulások születnek az esztétika, szimbolika, antikapitalizmus, haladás és maradás mátrixban.

Számunkra az alapkérdés nem az, hogy a mostani Budapest, a századeleji Budapest, az örökölt Budapest képébe vajon beleillik-e a toronyház vagy sem, hanem az, hogy a most felnövő új generáció számára átalakuló Budapest milyen építészeti eszközökkel építi át magát, és ebben megjelenhet-e a toronyház mint építészeti műfaj.

Az IPCC 2021. augusztus 6-án kiadta új jelentését, amelyben többek között azt is részletezi, hogy ahhoz, hogy elkerüljük a totális klímakatasztrófát, nincsen késlekedni való időnk, a következő néhány (értsd: egy-öt) évben változtatni kell energiafelhasználási szokásainkon, és ezzel együtt épített környezetünkön is.
Persze, várhatunk Godot-ra is.

Béklyók

A sziluettről való értekezés (mint az egyik leggyakoribb és legerősebb érv) az örökségvédelemről szól: e kapcsán válik ketté a “haladók" – egy 21. századi város sziluettjébe kellenek a tornyok – és a “maradiak" – Budapest sziluettjén nem eshet csorba – csoportja, ami véleményünk szerint egy teljesen lehetetlen és felesleges kategorizálás.

Ezen a helyen az elmúlt néhány száz évben az emberek olyan társadalmi és kulturális berendezkedésben éltek, amely megszülte ezt a várost, és kialakította a mai sziluettjét. Ez az alacsony, jól tagolt, viszonylag tágas terekkel rendelkező városi szövet jellemző az európai kultúrkör évszázadok alatt csiszolódott épített környezetére.

Létezhet-e azonban olyan történelmi vagy geotörténeti állapot, változás, amely ezt a megkövesedett állapotot szétbombázhatja?

Az európai konyhakultúrának nem része a rovar, sőt, egyenesen tabu. Gusztustalan, ha a rovarokat az étellel hozzuk összefüggésbe. Összeráncoljuk a homlokunkat, ha belemászik egy csótány a tányérba, tücsök repül az italunkba, vagy meg kell együnk egy rántott sáskát. Azonban az előrejelzések azt mutatják, hogy lassan fel kell adnunk a hagyományos európai konyha alappilléreit a közösségi túlélés érdekében, és be kell majd emelni a rovarokat az étrendbe.
Az európai kánonnak a közeljövőben változnia kell!

A 21. századi Budapest problémája

A 21. századi Budapest problémája igazából az ellentmondásokról szól: egy jellemzően stagnáló–csökkenő lakosságszámú város annak ellenére is folyamatosan növeli az épített négyzetméterei számát, hogy az újonnan épített területek egy része már kihasználatlan marad (értsd: csakis befektetési célokat szolgál), s ezzel párhuzamosan kiüresíti a meglévő épületállomány másik részét.

A(z) (túl)élhető város másik jelentős, egyelőre megugorhatatlannak tűnő feladata a kezelhetetlen mértékű hősziget hatás csökkentése lesz, amivel párhuzamosan kell kezelje a villámárvizeket, szárazságot a városi terekben. A megoldás egyszerűnek tűnhet, csak egyelőre “nincs hely" akkora mennyiségű zöldterületre, amely orvosolná a város hőháztartását, vagy felszívná a rá zúduló víztömegeket.

A város a belső területein betömörödött, a külsőbb részeken pedig egyre inkább terül és hódít el további érintetlen természeti területeket. Ha a 21. század társadalmi szinten az újraelosztásról fog szólni, akkor a városok átalakulása pedig egy új sűrűségi eloszlásról, hogy levegőzni tudjon a szövet.

A művelésbe vont talajok a klimatikus viszonyok, a gépi megmunkálás, az öntözés, műtrágyázás hatására az egész világon tömörödnek. Ez a folyamat káros a talajéletre. A széleskörűen használt földművelési munkaeszközök közül az ekével, ásóval, kapával lehet levegőt juttatni a talajba. A szőlő- és gyümölcsültetvények, zöldfelületek, sportpályák talajának lazítása viszont e módszerekkel erősen korlátolt vagy lehetetlen. Ezen területek talajának hatékony lazítására csak a talajlevegőztetés képes.
A talaj levegőtartamának biztosítása a vízháztartás, a tápanyag-szolgáltató képesség, a fizikai-kémiai-biológiai mállás, a talajban élő organizmusok fenntartásában, fejlődésében nélkülözhetetlen. (idézet, Wikipédia: talajlevegőztetés szócikk)

Egy új keretrendszer

Színt vallunk: számunkra sokkal fontosabb, hogy az a Budapest, ahol élni fogunk, fel legyen arra készítve, hogyan fog tudni megbirkózni a változó éghajlati viszonyokból adódó extrém helyzetekkel, hogyan tudja kezelni az ebből (is) adódó társadalmi problémákat, mint hogy egy-egy projektjével kapcsolatban idegenkedünk-e vagy sem.

Az idegenség nem esztétikai alapon kell megítéltessen (pl.: egy torony beleillik-e vagy sem a budapesti sziluettbe), hanem használati, etikai alapon (a belvárosban nem a torony az idegen, hanem az új építés, azaz: foghíjakat a továbbiakban például nem építünk be azért, mert a hosszútávú érdekeink szerint burkolatlan, üres/zöld térként van nagyobb szükségünk rá).

El tudunk képzelni olyan keretrendszert, olyan új sűrűségi térképet, amely a mostani homogén, egymagasan épített massza helyett egy változó magasságú képet rajzol fel, amely hol lyukakat, hol magasépületeket, hol alacsonyabbakat mutat. Ez a Budapest a 21. században itt élők életét, küzdelmeit és vágyait fogja tükrözni, ugyanúgy, ahogy a mostani a korábbi századok lenyomata.

A vonuló hangyák feromonok segítségével jelölik meg az útvonalaikat, amelyen táplálékot hoznak. A feromonok idővel elpárolognak, viszont minél több egyed jár ugyanazon az útvonalon, annál erősebbé válik az illatanyag, amely rövidebb utat és értékesebb táplálékforrást jelent (rajintelligencia, utazóügynök probléma). A hangyaboly képe azonban folyamatosan változik, új táplálékforrás vagy külső veszély esetén az addigi útvonalak a gyengülő feromonösvények miatt elhalnak, majd a rendszer új rajzolatban állítja fel magát.
A kolónia túléli az egyedet.

Egy új Budapesten használt építészeti műfajok

A torony vagy a magasház alapvetően egy építészeti műfaj, egy térgeometriai képződmény, egy darab hús. Bármivé válhat, amivel felruházzuk (működés, használat, funkció, politikai, kulturális környezet), és jelen helyzetben az a kérdés, hogy le lehet-e csupaszítani róla a kapitalista versengés szimbólumát. Tudjuk-e ugyanolyan városszöveti építőelemként használni, mint a zártsorú beépítést, a keretes épületeket, vagy a városi foghíjakat és ha igen, akkor miért ne használhatnánk a jövőben?

A caracasi Torre David 190 méter magas toronyépületének építése a befektető pénzügyi csődje miatt 1994-ben leállt, és azóta is befejezetlenül áll. A története viszont nem fejeződött be, ugyanis 2007-től az épületváz alsó huszonnyolc szintjét háromezer, korábban otthontalan ember töltötte meg élettel.
Ebben a spontán, vertikális faluban olyan közösséget kiszolgáló funkciók alakultak ki (edzőterem, trafik, fodrászat és szépségszalon), amelyek a jellemzően monofunkciós ingatlanfejlesztési projektekbe soha nem kerülhetnének be.
A Torre Davidban nem készült el a lift. Közösségek épültek helyette.

A szöveg a GUBAHÁMORI-t 2021 nyarán alkotó Kiss Luca, Novák Sándor, Guba Sándor és Hámori Péter beszélgetéseiből jött létre.

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.