Hagyománytisztelő kortárs a Svábhegyen – Villa E28
A Földes és Társai Építésziroda által tervezett épület a Svábhegy nagy hagyományokkal bíró villaépítészetének egyik legfrissebb példája, amely követni kívánja a környék karakteres építészetét.
Hegyvidék, különösen a Svábhegy híres változatos villaépítészetéről, az épülettípus kimagasló példái találhatóak meg a környéken. Itt áll többek között a Hild József tervei alapján 1844-ben épült Karczag-villa, „valószínűleg a hegy legszebb kilátásával rendelkező ingatlana" – ahogy azt a sokáig igen rossz állapotban lévő épület megmeneküléséről szóló cikkünkben írtuk egy évvel ezelőtt. Ez a hír akkor hihetetlennek hatott, hiszen már 2009-ben szó volt a ház – szerencsére elutasított – bontási engedélykérelméről. Hasonlóan szerencsés módon menekült meg a szintén az 1840-es évekből származó Steindl-villa is. A 2009 óta műemléki védettség alatt álló épület felújításának terveit bő egy hónapja mutatták be a tervezők az Építészfórumon.
Szerencsés fekvéséből adódóan nem csak a XIX. században volt népszerű építési terület a környék, napjainkban is zajlanak különböző léptékű és típusú fejlesztések – elég csak az egykori szanatórium köré tervezett lakóparkra gondolni. Az újépítésű ingatlanok sorába tartozik a Földes László és kollégái által tervezett villaépület, melynek tér- és tömegszervezésében felfedezhető a nagy elődök előtti tiszteletadás szándéka, részleteiben mégis kortárs tud maradni. A két generáció számára lakhatást biztosító házat az építészek szavaival mutatjuk be az alábbiakban.
VILLA E28
Megbecsüléssel tekintünk a XIX. századi svábhegyi villák hagyományára; törekvésünk arra irányult, hogy ezen erős karakterrel bíró építészeti világot kortárs eszközökkel teremtsük újra. Megrendelőnk kétlakásos házat kért: alul az egyik, felül a másik nemzedék kap helyet. Építészeti szempontból a kérdés számunkra úgy merült fel, hogy miként tud a két lakás egységes villa formájában megjelenni a Svábhegyen.
Az épület elhelyezését városépítészeti helyzete határozta meg. A telektől északra található, forgalmas főúthoz közel került a ház, így az épülettömeg védi a déli tájolású kert bensőségességét. Az elhelyezést árnyalta a meglévő növényzet, melynek megtartása kiemelt megrendelői és tervezői igény volt.
Az épülettömeget kétszintes loggiákkal láttuk el a hosszoldalain, a hangsúlyos pillérek átfogják a földszinten és az emeleten elhelyezkedő két lakást. A jellemzően szükséges rosszként jelentkező kéményeket itt kompozíciós elemként alkalmaztuk, melyek súlyosságukkal egységet képeznek a homlokzati pillérekkel.
A feszes alapszerkesztést a homlokzati plasztika oldja fel: a téglaburkolatot finombeton elemek váltják. A tetőre a homlokzati anyagokhoz illő természetes palafedés és előpatinázott fémlemez került.
A belső terek elrendezése a hagyományos, kéttraktusos kuriális térszervezést folytatja. A déli traktusba kerültek a kiemelt funkciók: nappali, étkező, mesterháló, északra tájoltak a kiszolgálóhelyiségek. Padlástérbe kerültek a felső lakás gyermekszobái, ezek közlekedőterei karzatként gazdagítják a nappali terét. A két lakás között nyitott függőfolyosó, külső lépcső teremt kapcsolatot.
Megrendelői igényként került megfogalmazásra továbbá egy mélygarázs, egy konditerem, illetve a gépészeti helyiségek elrejtése: ezek a nagyméretű pincében kaptak helyet.
Földes László, Laczó Dániel
Szerk.: Hulesch Máté