építészet : környezet : innováció

Újbuda-központ: a legszellősebb

A nemrég átadott 4-es metróvonal egyelőre még csonka. Ahhoz, hogy teljes kapacitáson működhessen, mindkét irányban szükség van a továbbépítésre. Az Újbuda-központ vitatott elhelyezésű állomása is egy esetleges továbbfejlesztést, egy harmadik irányt jelölhet ki. Bán Dávid írása.

A Bikás parktól kiindulva majd másfél kilométernyi kanyarodás után jut el a vonal az Újbuda-központ állomásra. Az első elképzelések szerint még a Kosztolányi Dezső tér alatt állt volna meg a metró, azonban a Fehérvári út térségének fejlesztése miatt került erre a helyre. Ezt viszont már tervezésekor sok kritika érte, alternatív javaslat is született a Bocskai út–Fehérvári út kereszteződésének kihagyásáról. A megépült állomás ugyanis alig 400 méterre található a következő megállóhelytől, a Móricz Zsigmond körtértől, amely távolság még a villamosvonal megállóközében is rövid szakasznak számít. A két térség között jelentős a gyalogosforgalom, annál is inkább, mert több intézmény a két megálló között vagy azok közvetlen közelében helyezkedik el. A metró Móricz Zsigmond körtéri állomásának Fehérvári út felé vezető kijárata pedig még inkább megközelíti az Újbuda-központot, jóformán közvetlenül kiszolgálva az orvosi rendelőt, a postát és innen könnyen elérhető az Allée bevásárlóközpont, de akár a piac is.

A döntéshozók végül, a kereskedelmi központok (a tervezéskor még Budai Skála, majd ma Allée, illetve a Fehérvári úti piac), a számos iroda és a viszonylag sűrű lakónegyed elérhetősége mellett, a metró egy esetleges szárnyvonalának bekapcsolhatósága miatt döntöttek a most még feleslegesnek tűnő állomás kialakításáról. A hosszútávú és egyelőre nyitott fejlesztési tervek szerint a metróvonal ugyanis Budaörs és a Bosnyák tér mellett dél felé, Budafok irányába is bővíthető lehetne, az Újbuda-központból a Fehérvári út vonalát követő szárnyvonallal. Ennek kihasználtsága a ma is jól, nagy kapacitással működő és viszonylag gyors villamosvonalak megléte mellett jelenleg kérdéses.
Így az építészek végül az utasforgalmi szempontokat nem feltétlenül szem előtt tartó, a közlekedésmérnökök által pontosan meghatározott helyszínen és paraméterekkel foghattak bele az állomás tervezésébe, igazodva a 2002-ben kialakított aluljáróhoz is (Nagy Tamás terve). A megépült állomás a Fehérvári út alatt húzódik, és hasonlóan az előző megállókhoz, szintén dobozszerkezetes kialakítással, középen végignyúló 80 méter hosszú – egy négykocsis szerelvény kiszolgálására alkalmas – peronnal.

fotó: Bujnovszky Tamás

Közel az utcaszinthez, a vonal legsekélyebb elhelyezkedésű, jóformán teljesen téglatest alakú állomására leginkább az egyszerűség, a tiszta átláthatóság a jellemző. A Fehérvári úti kereszteződés felől levezett mozgólépcsőn a mélybe érő utas rögtön átlátja és megérti a teret. A peron középtengelyén szabályos sorrendben követik egymást a különböző kiegészítő elemek: a megszokott világos fa ülőlappal ellátott padok, a már megismert, egyedi üvegtextil elválasztó elemek, a szemetesek és a segélyhívók oszlopai.
A 4-es metró állomásain a hazai közlekedési építészet egyéb vállalkozásaihoz képest különös hangsúlyt fektettek a képzőművészeti alkotások megjelenésére. Persze, mondhatnánk keserűen, messze vagyunk még a stockholmi a bilbaói vagy a barcelonai– nem beszélve a távol-keleti – metróhálózatok végiggondolt, a képző- és iparművészeket kezdetektől bevonó állomástervezéseitől, de ami megvalósult, az szembetűnő és pozitív. Az egész 4-es metró valódi térélményt nyújt a használónak és mindez a tényleges építészeti minőségen túl köszönhető a megjelenő képzőművészeti munkáknak is. Erő Zoltán és csapata generáltervezőként úgy kívánta egységben tartani a vonal állomásait, hogy bizonyos, rugalmasan kezelhető keretek között nagy szabadságot adtak az állomások egyedi arculatának megvalósításához is.

fotó: Bujnovszky Tamás

Újbuda-központ akár kísérleti terepnek is számíthatott, hiszen az építkezési munkák itt értek elsőként olyan stádiumba, hogy számos térelemet, így például az állomások látszóbeton felületeinek megfelelő világításterveit kipróbálhassák. A kísérletezéshez persze segített a már említett, végtelenül letisztult téglatest alakú, nagyvonalú tér. Az állomást teljesen végigfolyó, egyedileg megmunkált fodrozódó-hullámzó mennyezet azután a hozzá kapcsolódó, a nyugati végfala egy hasonló színezetűre festett, a teljes falfelület elé vont üvegtáblán „folyik alá”. A vízcsobogás hatását a váltakozó megvilágítás is segíti, a fények pedig egy függőleges csőrendszert sejtetnek kirajzolódni, így feltehetően itt bújik meg a gépészeti elemek jó része. Antal Máté vízfelület imitációja jól találkozik a nyers látszóbetonnal, mindezt a hideg megvilágítás teszi teljessé. Mindebbe a képbe illeszkednek a peron középvonalán elhelyezett padokat elválasztó egyedi üvegtextil felületei. Hegedűs Andrea színes, geometrikus játékos felületei több állomáson is visszaköszönnek a padok jó embermagasságú háttámláin.
A sínek mögötti falfelületek – ahogy már a korábbi állomások esetében is említettük – a tervekhez képest itt is nyersek maradtak. A nagy, egybefüggő tér tompa csendjét a felszínen áthaladó villamosok élesen hallható dübörgése töri csak meg időnként. Az Újbuda-központ a legmagasabban fekvő állomás, az útfelülettől jóformán csak a födém és a közműalagutak választják el, ez utóbbiak felelnek azért, hogy az állomás mennyezete ténylegesen megnyílhasson a felszín felé és egy üvegtetővel természetes megvilágítást kaphasson.

Az állomás kijárata a peron keleti végéről érhető el, a felszínre két pár, egymástól eltartó mozgólépcső, illetve a nyílásuk mögött induló liftek vezetnek. Az utas a Fehérvári út–Október huszonharmadika utca–Bocskai út kereszteződése alatti, néhány éve épült és sokáig kihasználatlanul maradt, ezáltal kissé megkopott aluljáróban találja magát, innen érhetők el a lényegesebb közlekedési és kereskedelmi kapcsolatok. De nem a mozgásukban korlátozottak és a babakocsit tolók számára, akiket a lift a Bocskai út középső zöld járdaszigetére viszi, ahonnan minden irányban csak rámpa vagy süllyesztett járdaszegély nélküli közúti átkelés után indulhat csak tovább. Így a szintén akadálymentes 4-es villamos végállomása csak három átkelés után érhető el, elmaradt tehát a közvetlen akadálymentes kapcsolat a metróállomással. Jelenleg rendkívül hiányosak a felszíni tájékoztató rendszerek is, a villamosmegállókból induló lejáratoknál például nem jelölik a metróállomást. A tervezők még a gyalogosforgalom biztonságosabb és gyorsabb kiszolgálása reményében szerettek volna minden irányban kijáratot létesíteni, a Fehérvári út irányában ez azonban egyáltalán nem, s a Bocskai út felé is csak a közbülső járdaszigeten valósult meg, így a felszíni gyalogátkelők szerepe változatlanul fontos maradt. A tervezők elképzelése egy általánosabb trendbe illeszkedik, hiszen a fővárosban az elmúlt évek fő tendenciája az alujárók szerepének és számának csökkentése, felszíni átkelési lehetőségek létesítése vagy újranyitása.

fotó: Bujnovszky Tamás

Maga a felszíni rendezés is csak kis részben tudott megvalósulni, a villamosmegállókhoz ugyan közvetlen kijáratok vezetnek, de a térséget és innen leginkább Dél-Budát kiszolgáló buszvonalak megállói, végállomásai esetlenül kerültek kialakításra, a metró átadásával sem rendezték át őket. Így éles kontraszt maradt a tiszta és átlátható állomás és a megújulás után is esetenként rendezetlen hatású felszín között.

A metró a tervekben még Bocskai útként szereplő, majd végül Újbuda-központként megvalósult állomás után folytatja útját észak felé.

Építész tervezők: Erő Zoltán, Csapó Balázs, Antal Máté, Brückner Dóra, Kosztolányi Zsolt (Palatium Stúdió), Dr. Reith András, Fábián László, Sebők Péter (Mérték Építészeti Stúdió)

Következő állomás: Móricz Zsigmond körtér…

Bán Dávid

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »