Helyek/Infrastruktúra

Újbuda-központ: a legszellősebb

1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

Újbuda-központ: a legszellősebb
Helyek/Infrastruktúra

Újbuda-központ: a legszellősebb

2014.07.11. 12:08

Projektinfó

Újbuda központ metróállomás

URL:
PALATIUM M4 Projekt Kft.

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2014

Stáblista

Megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
Lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
Generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorcium
Építész generáltervezés - PALATIUM M4 Projekt Kft., Csapó Balázs, Erő Zoltán, PALATIUM Stúdió Kft.,: Erő Zoltán, Antal Máté, Brückner Dóra, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István DLA, MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft., Dr. Reith András, Fábián László, Sebők Péter 

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A nemrég átadott 4-es metróvonal egyelőre még csonka. Ahhoz, hogy teljes kapacitáson működhessen, mindkét irányban szükség van a továbbépítésre. Az Újbuda-központ vitatott elhelyezésű állomása is egy esetleges továbbfejlesztést, egy harmadik irányt jelölhet ki. Bán Dávid írása.

A Bikás parktól kiindulva majd másfél kilométernyi kanyarodás után jut el a vonal az Újbuda-központ állomásra. Az első elképzelések szerint még a Kosztolányi Dezső tér alatt állt volna meg a metró, azonban a Fehérvári út térségének fejlesztése miatt került erre a helyre. Ezt viszont már tervezésekor sok kritika érte, alternatív javaslat is született a Bocskai út–Fehérvári út kereszteződésének kihagyásáról. A megépült állomás ugyanis alig 400 méterre található a következő megállóhelytől, a Móricz Zsigmond körtértől, amely távolság még a villamosvonal megállóközében is rövid szakasznak számít. A két térség között jelentős a gyalogosforgalom, annál is inkább, mert több intézmény a két megálló között vagy azok közvetlen közelében helyezkedik el. A metró Móricz Zsigmond körtéri állomásának Fehérvári út felé vezető kijárata pedig még inkább megközelíti az Újbuda-központot, jóformán közvetlenül kiszolgálva az orvosi rendelőt, a postát és innen könnyen elérhető az Allée bevásárlóközpont, de akár a piac is.

A döntéshozók végül, a kereskedelmi központok (a tervezéskor még Budai Skála, majd ma Allée, illetve a Fehérvári úti piac), a számos iroda és a viszonylag sűrű lakónegyed elérhetősége mellett, a metró egy esetleges szárnyvonalának bekapcsolhatósága miatt döntöttek a most még feleslegesnek tűnő állomás kialakításáról. A hosszútávú és egyelőre nyitott fejlesztési tervek szerint a metróvonal ugyanis Budaörs és a Bosnyák tér mellett dél felé, Budafok irányába is bővíthető lehetne, az Újbuda-központból a Fehérvári út vonalát követő szárnyvonallal. Ennek kihasználtsága a ma is jól, nagy kapacitással működő és viszonylag gyors villamosvonalak megléte mellett jelenleg kérdéses.
Így az építészek végül az utasforgalmi szempontokat nem feltétlenül szem előtt tartó, a közlekedésmérnökök által pontosan meghatározott helyszínen és paraméterekkel foghattak bele az állomás tervezésébe, igazodva a 2002-ben kialakított aluljáróhoz is (Nagy Tamás terve). A megépült állomás a Fehérvári út alatt húzódik, és hasonlóan az előző megállókhoz, szintén dobozszerkezetes kialakítással, középen végignyúló 80 méter hosszú – egy négykocsis szerelvény kiszolgálására alkalmas – peronnal.

fotó: Bujnovszky Tamás
5/20
fotó: Bujnovszky Tamás

Közel az utcaszinthez, a vonal legsekélyebb elhelyezkedésű, jóformán teljesen téglatest alakú állomására leginkább az egyszerűség, a tiszta átláthatóság a jellemző. A Fehérvári úti kereszteződés felől levezett mozgólépcsőn a mélybe érő utas rögtön átlátja és megérti a teret. A peron középtengelyén szabályos sorrendben követik egymást a különböző kiegészítő elemek: a megszokott világos fa ülőlappal ellátott padok, a már megismert, egyedi üvegtextil elválasztó elemek, a szemetesek és a segélyhívók oszlopai.
A 4-es metró állomásain a hazai közlekedési építészet egyéb vállalkozásaihoz képest különös hangsúlyt fektettek a képzőművészeti alkotások megjelenésére. Persze, mondhatnánk keserűen, messze vagyunk még a stockholmi a bilbaói vagy a barcelonai– nem beszélve a távol-keleti – metróhálózatok végiggondolt, a képző- és iparművészeket kezdetektől bevonó állomástervezéseitől, de ami megvalósult, az szembetűnő és pozitív. Az egész 4-es metró valódi térélményt nyújt a használónak és mindez a tényleges építészeti minőségen túl köszönhető a megjelenő képzőművészeti munkáknak is. Erő Zoltán és csapata generáltervezőként úgy kívánta egységben tartani a vonal állomásait, hogy bizonyos, rugalmasan kezelhető keretek között nagy szabadságot adtak az állomások egyedi arculatának megvalósításához is.

fotó: Bujnovszky Tamás
10/20
fotó: Bujnovszky Tamás

Újbuda-központ akár kísérleti terepnek is számíthatott, hiszen az építkezési munkák itt értek elsőként olyan stádiumba, hogy számos térelemet, így például az állomások látszóbeton felületeinek megfelelő világításterveit kipróbálhassák. A kísérletezéshez persze segített a már említett, végtelenül letisztult téglatest alakú, nagyvonalú tér. Az állomást teljesen végigfolyó, egyedileg megmunkált fodrozódó-hullámzó mennyezet azután a hozzá kapcsolódó, a nyugati végfala egy hasonló színezetűre festett, a teljes falfelület elé vont üvegtáblán „folyik alá". A vízcsobogás hatását a váltakozó megvilágítás is segíti, a fények pedig egy függőleges csőrendszert sejtetnek kirajzolódni, így feltehetően itt bújik meg a gépészeti elemek jó része. Antal Máté vízfelület imitációja jól találkozik a nyers látszóbetonnal, mindezt a hideg megvilágítás teszi teljessé. Mindebbe a képbe illeszkednek a peron középvonalán elhelyezett padokat elválasztó egyedi üvegtextil felületei. Hegedűs Andrea színes, geometrikus játékos felületei több állomáson is visszaköszönnek a padok jó embermagasságú háttámláin.
A sínek mögötti falfelületek – ahogy már a korábbi állomások esetében is említettük – a tervekhez képest itt is nyersek maradtak. A nagy, egybefüggő tér tompa csendjét a felszínen áthaladó villamosok élesen hallható dübörgése töri csak meg időnként. Az Újbuda-központ a legmagasabban fekvő állomás, az útfelülettől jóformán csak a födém és a közműalagutak választják el, ez utóbbiak felelnek azért, hogy az állomás mennyezete ténylegesen megnyílhasson a felszín felé és egy üvegtetővel természetes megvilágítást kaphasson.

Az állomás kijárata a peron keleti végéről érhető el, a felszínre két pár, egymástól eltartó mozgólépcső, illetve a nyílásuk mögött induló liftek vezetnek. Az utas a Fehérvári út–Október huszonharmadika utca–Bocskai út kereszteződése alatti, néhány éve épült és sokáig kihasználatlanul maradt, ezáltal kissé megkopott aluljáróban találja magát, innen érhetők el a lényegesebb közlekedési és kereskedelmi kapcsolatok. De nem a mozgásukban korlátozottak és a babakocsit tolók számára, akiket a lift a Bocskai út középső zöld járdaszigetére viszi, ahonnan minden irányban csak rámpa vagy süllyesztett járdaszegély nélküli közúti átkelés után indulhat csak tovább. Így a szintén akadálymentes 4-es villamos végállomása csak három átkelés után érhető el, elmaradt tehát a közvetlen akadálymentes kapcsolat a metróállomással. Jelenleg rendkívül hiányosak a felszíni tájékoztató rendszerek is, a villamosmegállókból induló lejáratoknál például nem jelölik a metróállomást. A tervezők még a gyalogosforgalom biztonságosabb és gyorsabb kiszolgálása reményében szerettek volna minden irányban kijáratot létesíteni, a Fehérvári út irányában ez azonban egyáltalán nem, s a Bocskai út felé is csak a közbülső járdaszigeten valósult meg, így a felszíni gyalogátkelők szerepe változatlanul fontos maradt. A tervezők elképzelése egy általánosabb trendbe illeszkedik, hiszen a fővárosban az elmúlt évek fő tendenciája az alujárók szerepének és számának csökkentése, felszíni átkelési lehetőségek létesítése vagy újranyitása.

fotó: Bujnovszky Tamás
17/20
fotó: Bujnovszky Tamás

Maga a felszíni rendezés is csak kis részben tudott megvalósulni, a villamosmegállókhoz ugyan közvetlen kijáratok vezetnek, de a térséget és innen leginkább Dél-Budát kiszolgáló buszvonalak megállói, végállomásai esetlenül kerültek kialakításra, a metró átadásával sem rendezték át őket. Így éles kontraszt maradt a tiszta és átlátható állomás és a megújulás után is esetenként rendezetlen hatású felszín között.

A metró a tervekben még Bocskai útként szereplő, majd végül Újbuda-központként megvalósult állomás után folytatja útját észak felé.

Következő állomás: Móricz Zsigmond körtér…

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk