Helyek/Infrastruktúra

Bikás park: a legvilágosabb

1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

Bikás park: a legvilágosabb
Helyek/Infrastruktúra

Bikás park: a legvilágosabb

2014.07.03. 12:14

Projektinfó

Bikás park

URL:
PALATIUM Stúdió

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorciumépítész generáltervezés: PALATIUM M4 Projekt Kft.
építész tervezők: PALATIUM Stúdió Kft.: Erő Zoltán, Brückner Dóra, Antal Máté, Fábry Katalin, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István DLA

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A nemrég átadott 4-es metróvonal állomásain a korábbiaknál lényegesen nagyvonalúbban kezelték a teret. Közülük a Bikás park, jellegzetes üvegburájának hála, a felszínről nagy mennyiségű természetes fényt kap, ami a mélyben húzódó állomást meglepően nyitottá teszi. Bán Dávid írása.

Elhagyva a Gazdagrét és Budaörs felé a jövőben tovább folytatható vonal jelenlegi végállomást – a Kelenföld vasútállomást, majd a kocsiszínhez vezető üzemi vágányok becsatlakozását –, a vonal első budai megállója a Bikás park. Az állomás a Kelenföldi lakótelep tömbjei közti nagy zöld térség – egyben közkedvelt találkozóhely, illetve sport- és szabadidőközpont – sarkában helyezkedik el. A park nevét a népnyelv segítségével, az ott található három zord tekintetű, veszedelmes szarvú bikaszoborról kapta. A metróépítéssel egy időben maga a park is megújult, rendezettebb, vonzóbb külsőt kapott.

A tervekben még Tétényi út néven szereplő állomás esetében sikerült megvalósítani a vonal körül tevékenykedő építészek álmát, hogy amennyire lehet, minél több természetes fény jusson le a peronokhoz. A 14 méteres mélységben elhelyezkedő állomás nagy része fölé a Duna parti Bálna üvegtetejére emlékeztető, hasonló statikai megoldást követő, aszimmetrikus üvegkupola került. Az üveg mint jellegzetes elem belső térelválasztóként a vágányok felett is visszaköszön, felületét alig észrevehető természeti motívumok – növények, termések kirajzolt sziluettjei – díszítik, amelyek az állomás különböző részeiben elbújva időnként meglepik az utazót. Sötétedéskor az üvegbura a peronszintről kap színes megvilágítást, így míg nappal befogadja, este kiadja magából a fényt az állomás, ami ezzel egyfajta kettős szerepbe helyezkedik.

fotó: Bujnovszky Tamás
4/20
fotó: Bujnovszky Tamás

A kupola alatti világot, az egész vonalon visszaköszönő látszóbeton uralja. Akárcsak Kelenföldön, az eredeti tervekhez képes itt is lényegesen visszafogottabbra, jóformán teljesen monokrómra sikerült a pályák mögötti falfelület kiképzése. Ezt a felületet a fények játéka töri meg, a felülről érkező természetes napfény megfelelő szögben bevilágítva a falra vetíti a peron fölötti üvegfelület ábráit. Sötétedéskor pedig a megvilágítás színei vetülnek a világosszürke felületre, a reflektorok egymással keresztbe világítva szinte rajzolnak az állomás falsíkjaira, ezzel téve változatossá a vizuális világot. Viszont a vonal összes állomásához hasonlóan a Bikás parknál is hiányoznak a kiképzett plakáthelyek. A reklámkoncepció szerint nagyméretű digitális kijelzők kerülnének a vágányok mellé – remélhetőleg így is lesz és nem utólag odabarkácsolt hirdetési felületeket láthatunk majd. A reklám visszafogott kezelése a vonal összes többi állomásán is megfigyelhető, ami kétségtelen segít egységben tartani a kialakított tereket, vizuális megjelenést. Néhány beltéri, belülről megvilágított hirdetőtábla már a helypén van, , illetve az előjelzések szerint a jövőben kerülnek elhelyezésre a forgalmasabb megállók előterében, vagy még inkább azon kívül, így a Kelenföld vasútállomás aluljáró szintjén. 

fotó: Bujnovszky Tamás
8/20
fotó: Bujnovszky Tamás

Az állomások előterében, előrevetítve a BKK jegyeladási stratégiáját, a hagyományos árusítóhelyek megszűnését, a funkció teljes automatizálását, csak automata jegyvásárlási lehetőséget találunk, nem találunk ügyeleti személyzetet sem. Maga az ellenőrzés az elektronikus jegyrendszer kiépítéséig hagyományosan megmaradt a biztonsági őrök feladatának, utána a vonal teljes mértékben automatizálva fog működni, a beléptetéstől kezdve a szerelvények irányításáig. Az előcsarnokban jól integrált automaták sorát építették be, a BKK új multifunkcionális jegy- és bérletkiadója mellett már tervezéskor helyet kaptak más elárusító egységek (üdítő-, édesség- stb. automaták) is.

A Bikás park dobozszerűen kialakított állomásának középperonja szellős, tere nagyvonalú, a nagy belmagasság és az egyben meghagyott tér miatt a szerelvények hangja is eltompul. Nagyjából középen, az üvegkupola alatt indul a mozgólépcső a felszínre, a liftek a peron szélén helyezkednek el. A jól megtervezett fényviszonyok miatt az állomás alacsonyabb belmagasságú nyugati vége sem marad sötét, nyomott. A megállók többségéhez hasonlóan a 80 méter hosszú peron középtengelyére fűzték fel az ülőhelyeket, amelyeket egyedien színezett üvegtextil falak választanak el. A különböző információs térképek mellett a szelektív hulladékgyűjtők is ebben a síkban találhatók, a tűzbiztonsági berendezéseket és a segélyhívót a mozgólépcső alá rejtették. A felszínről leérkező utast – szintén a többi állomáshoz hasonlóan – a vonalra tervezett információs oszlop várja, tetején órával.

A metró egyetlen bejárata az igen elhanyagolt állapotú piac és szolgáltató központ oldalába került, pár méterre a buszmegállóktól, illetve az Etele út–Tétényi út kereszteződésétől. A korábban névadó Kelenföld városközpont időszerű megújulását a metróvonal vonzereje által idecsábított befektetők bevonásával reméli megoldani a városvezetés.

fotó: Bujnovszky Tamás
13/20
fotó: Bujnovszky Tamás

A kicsit félreeső állomás kapcsolata a jelenlegi – és a feltételezhetően idővel megújuló – térséggel egyelőre laza. Valódi fejlesztési lehetőséget kínál a „kelenföldi városközpont" avult együttese, melynek helyére nagyszabású multifunkcionális együttes tervei is készültek, amellyel az állomás a felszín alatt is összekapcsolható lenne. Egyelőre azonban a csomópont felől kissé esetleges helyen érhető el a bejárati épület, amely egy letisztult, a földből előtüremkedő, ferde tetősíkkal fedett, növényi mintás szálcement lapokkal burkolt lejáró. A felszínen nincs kapcsolatban az üvegkupolával, amely igazából csak a liftek kiinduló állomása – talán nem túl szerencsés, hogy nem ide került a főbejárat. A tervezők törekedtek arra, hogy a parkból csak a legszükségesebb területet szakítsák ki a metróállomás felszíni műtárgyai, de a térség átalakulása esetén az előcsarnok szintjéből újabb irányokba aluljárók nyithatók, a felszíni kapcsolatok fejleszthetők. Noha a felszínen még eléggé hiányos a metróra utaló információs eszközök kihelyezése, a Bikás park üvegbálnája jellegzetes, kiemelkedő, és mindenképpen feltűnő térelemmé vált.

Következő állomás: Újbuda központ…

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk