Épülettervek/Hallgatói terv

A hagyomány és a benne rejlő potenciál – Versenylovarda a somogysárdi kastélybirtokon

1/27

Tervezett helyszínrajz

?>
Tervezett helyszínrajz
?>
A helyszín eredeti tagolódás (kastély parkkal, gazdasági udvar, elválasztó sáv)
?>
Történeti úthálózat, tengelyek
?>
A tervezett lovasudvar tagolása (iskolalovarda, közösségi udvar, versenylovarda)
?>
Földszinti alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Bírói szint alaprajz
?>
A tetőszerkezet koncepciója
?>
A-A metszet
?>
B-B metszet
?>
	C-C metszet
?>
Istállók felőli homlokzat
?>
Pályák felőli homlokzat
?>
Rövid homlokzatok
?>
Belső látvány a nézők megérkezési pontjától
?>
Nézők szintje, fedett-nyitott terasz
?>
	Büfé fogyasztótér – a történeti szalonok idézete
?>
„Bírói torony”
?>
Fedett lovaglótér
?>
Fedett lovaglótér
?>
Látvány a pályák felől
?>
Látvány az istállók felől
?>
Látvány a gesztenyesor felől
?>
Látvány a pályák felől
?>
Távlati kép
?>
Távlati kép
?>
Távlati kép
1/27

Tervezett helyszínrajz

A hagyomány  és a benne rejlő potenciál – Versenylovarda a somogysárdi kastélybirtokon
Épülettervek/Hallgatói terv

A hagyomány és a benne rejlő potenciál – Versenylovarda a somogysárdi kastélybirtokon

2020.09.20. 08:23
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Jobbik Eszter

Földrajzi hely:
Somogysárd , Magyarország

Építészek, alkotók:
Jobbik Eszter

A somogysárdi Somssich-kastélybirtokra tervezett fedett versenylovarda

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Tervező: Jobbik Eszter

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki kar, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék 

Konzulens: Daragó László DLA

MÉD:

A somogysárdi kastélybirtok története kiépülésének kezdetétől, a XIX. század elejétől elválaszthatatlanul összefonódott a lovakkal és a lovas élettel. Először a Somssich-család folytatott itt lótenyésztést, majd az államosítás után ügetőménes települt ide, itt tenyésztették ki a magyar fakó lófajtát, de működött itt az ORFK lovasrendőr-kiképző központja is 2007-ig. Bár a rendőrségi ménes feloszlatásával a történet egyelőre félbeszakadt, Somogysárdon még élénk a lovas élet emléke a társadalom szívében... Jobbik Eszter diplomamunkája.

A somogysárdi Somssich-kastély és a hozzá tartozó uradalmi birtok épületállománya a lovas hagyományok felélesztése és továbbvitele szempontjából valódi potenciállal bír. A meglévő XIX. századi istállóállomány belső átalakításokkal a mai kor igényeinek megfelelően felújítható lenne. Az egykori szabadtéri pályák megfelelő karbantartás mellett használhatóak, és a birtokhoz tartozó földeken pedig elég hely, és kellően változatos domborzat áll rendelkezésre egy igényes lovastusa pálya létrehozására.

Egy színvonalas lovas központ létesítéséhez a fedett lovarda a hiányzó elem a területen. Így a diplomaterv célja egy korunk igényeit kielégítő lovardaépület megtervezése volt, az új funkció történeti épületegyüttesbe való belekomponálása, a kastély fénykorának (XIX. sz. közepe) történeti hagyományaiból és a lovas sportokat kiszolgáló funkcióból alkotott egységként megfogalmazva.

	C-C metszet
11/27
C-C metszet

Határvonal és tengelyek
A terület rendezése során a telek eredeti, XIX. században kialakult hármas tagolódását (kastély és park, gazdasági udvar és elválasztó sáv) megtartottam. A lovasudvart a gazdasági udvarban helyeztem el, a kastélyban szálloda és étterem működne, az elválasztó sáv a közlekedési rendszer része. Az új lovasudvart is három részre tagoltam: a nyugati oldalon „iskolalovarda", a keleti oldalon „versenylovarda", a kettő között pedig „közösségi udvar" kap helyet.

A lovardaépület elhelyezésénél a kialakult történeti viszonyok figyelembevétele és a praktikus elhelyezés volt a cél. A funkcionálisan is legideálisabb hely a XIX. századi gazdasági udvar és a birtok XX. századi történetéhez kapcsolódó kültéri pályák közötti rész. A birtokon két fő tengely alakult ki. A gesztenyesor, a díszpark eredeti déli határa, mint egykori reprezentatív tengely, most a nézők megérkezését fogja jelenteni. A gazdasági udvart rendező tengely, melynek folytatására később a vágtapályát is igazították funkcionális tengely, a tervezett állapotban a lovasok útvonala, és az új lovardaépület szimmetriatengelye. Így a lovarda egyben a „versenyek kapuját" jelenti majd a lovasoknak, hiszen mind a kültéri, mind a beltéri lovaglópályák ezen keresztül közelíthetőek meg.

	Büfé fogyasztótér – a történeti szalonok idézete
17/27
Büfé fogyasztótér – a történeti szalonok idézete

Szétválasztás és összekapcsolás
A két eltérő forgalom, a lovasok és a nézők szétválasztása, mely a versenyek biztonságos lefolytatása miatt fontos, tehát már a két külön megérkezési pontnál megjelenik, és az épületen belül a szintekre bontás segítségével folyamatosan meg is marad, ugyanakkor a nézők számára a belépés pillanatától az épület minden pontjából adott egy intenzív vizuális kapcsolat a lovakkal, a versennyel, annak zavarása nélkül.

Az épület földszintje a „lovasok szintje". Itt két eltérő méretű lovaglótér található, a díjlovas kis-, illetve nagynégyszög méreteihez igazítva. A két fedett lovaglótér között a fedett kapcsolatot az épület tengelyében lévő lovas közlekedő biztosítja, ez vezet a kültéri pályákra is. Az első emelet a „nézők szintje". Ők a földszinti megérkezés után – mely fél szinttel magasabban történik, mint a lovasok megérkezése – felmennek az első emeletre, innen közelíthető meg minden nézőtér, és a központi épületészben a büfé terei. Ez a reprezentatív tér a történeti lovardákban nézőtérként épített emeleti szalonok idézeteként is felfogható. A központi épületrészben van még egy emelet, mely „bírói szintként" működik.

Látvány a pályák felől
24/27
Látvány a pályák felől

Hagyományos és kortárs
Az egész belső teret legerőteljesebben meghatározó elem a tetőszerkezet. Ez formálja az egész épületet egy vizuális egységgé és teremti meg a kapcsolatot a történeti múlt és a funkció között. A szerkezet geometriájának alapja egy raszterháló, amit a lovas sportok metaforájaként használt díjlovas nagynégyszög szerkesztése, és a területen a birtok kiépülése során kialakult tengelyek alapján képeztem. E raszterre illesztettem a birtok történetiségét felelevenítő, a XIX. századból származó lovardák tetőszerkezeteit idéző, aláfeszített főtartókat, melyek ezzel a térbe történő kimozdítással a történeti formák kortárs átírásaként értelmeződnek újjá. Az így kialakított szerkezet alatt a lovaglóterekben felépített díjlovas négyszög nevezetes pontjai mindig a tetőszerkezet elemeinek metsződési pontjai alá esnek, így maga a funkció és a szerkezet is vizuális egységet alkot. Összességében, a tervezett lovardaépület a funkciónak, a somogysárdi birtok történeti hagyományainak és az épület szerkezeteinek szintéziseként jelenik meg.

Jobbik Eszter

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk