Közélet, hírek

Öt építész munkáját jutalmazták a 2021-es Ybl Miklós-díjjal

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Öt építész munkáját jutalmazták a 2021-es Ybl Miklós-díjjal
Közélet, hírek

Öt építész munkáját jutalmazták a 2021-es Ybl Miklós-díjjal

2021.03.17. 15:54

Március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából minden évben Ybl Miklós-díjat adományoznak öt építésznek. Az elismerést 2021-ben Erhardt Gábor, Erő Zoltán, Fernezelyi Gergely DLA, Lente András, Szőke László vehette volna át az ünnepélyes eseményen, de a hivatalos átadó a járványhelyzet miatt elmaradt.

A díj a legalább tizenöt év kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományozható évente legfeljebb öt személy számára. A javaslatok feltöltésére idén 2021. január 10-ig volt lehetőség, majd a szakmai bíráló bizottság véleményezte és rangsorolta a beérkezett dokumentumokat.

A bíráló bizottság tagjai az építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, mint a bizottság elnöke; a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, mint a bizottság társelnöke; a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara delegáltjai, valamint az elnök által felkért Ybl-díjas személyek.

Erhardt Gábor tervezőként számos műemlék épület felújítását jegyzi, elsősorban Tokaj-Hegyalján. A tervezés mellett a borvidék épített örökségét kutatja, tagja a Tokaj-hegyaljai Világörökségi Tervtanácsnak. A BME Építész karán a Szerves építészet című tárgy felelőse. 2018-ban a Rákóczi-Aspremont kúria rekonstrukciójáért Pro Architectura díjat kapott. „A pozitív végeredmény: a település és talán az egész borvidék egyik legreprezentatívabb szálláshelye lett az épület." - fogalmaztak az átadón a díjazott értékelésében.

Erő Zoltán az ezredfordulón meghatározó tagja volt Budapest első fejlesztési koncepcióját kidolgozó csapatnak, de nevéhez fűződik a Főváros rehabilitációs koncepciójának és finanszírozási rendszerének kidolgozása. A stratégiai tervezés mellett kiemelkedő szintű környezetalakítási tervek kerültek ki a Stúdióból, akár Budapesten a Bartók Béla út, a Kosztolányi tér megújítására, akár vidéki városaink (Sümeg, Ajka, Hatvan) közterületeire tekintünk. 2005-től a Stúdió legnagyobb munkája az M4 metró állomások tervpályázat alapján elnyert építészeti generáltervezése volt. Ezt követően az M3 megállóinak felújításához kapcsolódó tervek elkészítésére is megbízást kapott Csapó Balázzsal. Az Urbanisztika Tanszék különböző kurzusain tervezői munkássága tapasztalatait is hasznosítva műemlékvédelmi, városfejlesztési és városrehabilitációs témákban tart előadásokat. Erő Zoltán 2020 feburár 1-től Budapest főépítésze.

Fernezelyi Gergely DLA a FBIS Építészműterem vezető tervezője. A FBIS 2000-ben jött létre két olyan építész összefogásával, akiket éppen a Hannover 2000 Világkiállítás Magyar Pavilon tervezőiként ünnepelt a világ. Az iroda nevéhez fűződik többek között az Európa Nostra Díjjal kitüntetett Barabás Villa, és a Pro Architectura díjas Bartók Irodaház, a 2018-ban MÉD épületek kategória jelölt NEXON irodaház, valamint a 267 lakásos Tetris ház is. Az elmúlt közel 20 évben egy erős kreatív műhely jött létre, ahol a magasszintű műszaki ismeretek, a precíz mérnöki tudásbázis párosul innovációs készséggel és állandóan megújuló kreativitással. 

Lente András 1996-ban alapította barátaival az Archiflex Stúdió Építészirodát. Munkáiban meghatározó az újszerű és analitikus gondolkodás párhuzamossága, konstruktív szemlélet, innovatív szerkezetek és különleges formaérzék. Vezető tervezőként a projekteket a koncepció kidolgozásától a részletek megvalósulásáig irányítja. Legjelentősebb munkái a Raiffeisen HQ4 Irodaház, a Corvin Sétány két lakóépülete, a Sun Palace Lakópark, a Nemzeti Táncszínház épülete és Majk kamalduli szerzetesrend fogadóépülete. Korábban a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékén komplex tervezést tanított.

Szőke László negyvenhárom éve gyakorló építész majd településtervező, az ország északkeleti régiójában végzi munkáját. Meghatározó tagja a Miskolci Építész Műhelynek, a Teampannon Kollektív Lakóegyesület egyik alapítója, és még mindig – a már társasházzá alakított – Kollektív-Ház lakója. A településtervezés az elejétől fogva jelentős szerepet játszott szakmai életében. Szőke megalapította a Hadas Matrica Bt-t, melynek keretein belül Miskolc északi iparterületére, Perecesre, Hejőcsaba egy tömbjére, a Kisavasra, Bükkszentlászló-Garadna-Lillafüred területre, Kánóra, Alsótelekesre, Ongára, Regécre, Komlóskára, Háromhutára, Erdőhorvátira, Boldogkőváraljára, Vizsoly-Korlát-Hernádcéce településcsoportra, Poroszlóra, Tiszavalkra, Szalaszendre, Mályira és Felsőzsolca belterületére, Karosra, Sajóörösre készített rendezési terveket. Az utóbbi években elkészítette Sárospatak és Tokaj városok településrendezési eszközeit. Szőke 2017-ben ökológus, táj- és kertépítész szakemberekkel, s a Kós Károly vándoriskola diákjaival vizsgálatot és javaslatot tett a Lyukó-völgyben a feszültségek orvoslására.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk