Az egykori Domus Áruház újragondolása – Bitter Fruzsina diplomamunkája

Bitter Fruzsina diplomamunkájában az egykori Domus Áruháznak adott új funkciót, az épület térrendszerének dualizmusát megőrízve és a kortárs igényekhez igazítva. Elképzelése szerint az egykori áruház kulturális, oktatási és sportolási központként járulhatna hozzá a helyi lakosok közösségi életéhez.

Diplomamunkámban az egykori Domus Áruház újragondolásával foglalkoztam, amelyet Reimholz Péter és Lázár Antal tervezett. A két tervező az IPARTERV-nél kezdte szakmai pályáját, egyik legkorábbi munkájuk a Domus épülete volt. Az IPARTERV meghatározó építészete mellett fontos szellemi műhely volt.

A ház a hetvenes évek elején épült, amikor az iparfejlesztési tendenciákban jelentős változások következtek be, a szerkezettervezési és kivitelezési módszerek átalakultak. Ekkoriban egyre fontosabb szerepet játszottak a szellemi közösségek, központok, elméleti tevékenységek. Az építészeket foglalkoztatta az épületekkel kapcsolatos elméleti háttér, fontos kutatásokat végeztek ezen a területen.

A két építészt a tér és a mozgás kapcsolata, összefüggései, a különböző élettartamú és a változásokra való érzékenység szempontjából eltérő mértékben reagáló épületrészek foglalkoztatták. Fontosnak tartották, hogy az épületek az idők során képesek legyenek a változásra, új funkció befogadására. 

A ház szerkezeti- és térrendszere Reimholz Péter plasztikus és kristályos terekre vonatkozó elméleti tevékenységén alapult. A közönségforgalmi részek, azaz a kristályos terek a szabadpályás mozgások terei, a plasztikus terek pedig a kötöttpályás mozgások terei.

A szerkezeti és térbeli felosztás miatt a ház jövője bizonyos szinten korlátozott, nem képes bármilyen funkciót befogadni, a későbbi használati lehetőségeket, a ház által befogadható funkciók számát leszűkíti. Célom az épületet meghatározó zártság megtartása helyett a terek fellazítása volt, ezáltal lehetőség nyílt az eredeti építészeti elképzeléstől eltérő megoldásokra. Célom a korábban zárt dobozként, bútoráruházként működő épület transzparens, közösségi funkciókkal való megtöltése volt, az épület eredeti karakterének megtartása mellett.

Az épület új élettel történő megtöltése a mai lakosság szempontjainak, igényeinek feltárásával lehetséges. Mestermunkám célja a megfelelő funkció kialakítása az épületben, a mai igények tükrében, illetve a ház környezetének vizsgálatát követően.

A tervezési terület környékén megfigyelhető a közösségi és kulturális funkciók hiánya. A társadalmi széttöredezettség világszerte egyre jellemzőbb, a közösségek hiánya jelentős problémát jelent. Mestermunkámban fontos szerepet játszik a társadalmi, kulturális kontextus, célom közösségi funkció létrehozása volt a ház értékeinek megóvása mellett, hogy az épület az utókor számára fennmaradhasson.

A ház környezetében magas a laksűrűség, a közösségi funkciók hiánya jelentős. A tervezés során fontos szempont volt a közterek, közparkok hiánya a területen. Az épület nagy alapterületét kihasználva az alsó szinten közteret alakítottam ki, bekapcsolva azt a gyalogos forgalomba, ami a környezettel való összeköttetést erősíti. A magas szintű zajszennyezés indokolta a köztér épületen belül történő kialakítását, amely különböző rendezvények befogadására alkalmas (piac, koncert, előadás, kiállítás, filmvetítés).

Az épület védett, nyugodt belső világot sejtet. A ház és környezetének kettőssége különleges erővel hat. Az épület tárgyszerű építmény, a heterogén környezetben önmagában megáll, befelé forduló karakteres pont.

Az épületben közösségi nappalit hoztam létre, egy biztonságos belső világot, ahol egyéneknek és közösségeknek lehetősége nyílik kikapcsolódni, dolgozni, sportolni, alkotni, tanulni, fejlődni, illetve újabb és újabb közösségeket kialakítani. Fontosnak tartom, hogy a lakosság számára, a társadalom minél nagyobb szegmensének elérhetővé váljanak az ezeket a lehetőségeket biztosító funkciók.

Az épület téri rendszerét, a kétfajta építészeti terét az adottságoknak megfelelően lehet használni, ezért megőrzöm ezt a dualitást. Az eredeti struktúrát, szerkezetet megtartottam a későbbi továbbírás lehetőségének biztosítása céljából. Az épület két szélső magjában a kiszolgáló, háttérfunkciók, személyzeti terek kaptak helyet, a középső mag elsősorban a látogatók közlekedését szolgálja.

A két tágas osztatlan térrészt eltérő módon kezeltem. Bal oldalon lazább, nyitottabb térkialakításban gondolkodtam, ahol galériák, tárgyszerű elemek, boxok fogadják be a funkciókat, míg jobb oldalon kihasználom a tágas osztatlan terek adta lehetőségeket, csupán 1-1 kisebb fényudvar létrehozásával lazítottam fel a tereket. Az eredeti zárt födémeket, homlokzatokat a fény felé megnyitottam, ezáltal az épület alkalmassá vált az új funkciók befogadására. A tetőn semi-transzparens napelemekből álló üvegtetőt alakítottam ki, a körút felőli homlokzaton pedig kerámiaszórt üvegfelületet hoztam létre, szintmagas üvegtáblákat sorolva. Fontos volt számomra, hogy a ház kommunikáljon a várossal. A fény beengedésével pedig izgalmas fényjátékot kívántam elérni. A földszinten a köztérrel kommunikáló vendéglátó egységeket hoztam létre, az emeleteken könyvtárat, oktatási tereket, műhelyeket, co-working tereket, sportközpontot alakítottam ki.

A bal oldali traktusban a felső terekben kialakított egységek a földszint, az utcákhoz szorosan kapcsolódó közösségi tereknek vizuális és funkcionális tartozékai. Az épület eredeti, belső karaktere ebből az aspektusból változott meg leginkább. Ennek érdekében történt a tető és homlokzat felőli megnyitás, a fény beengedése a terekbe.

A tervemben rögzített funkciókat a jelenlegi helyzet kutatásának eredményeként alakítottam ki, de a rendszer lényege, hogy a ház statikai vázának érintetlenül hagyása mellett ezek a funkciók az igényeknek megfelelően tudjanak változni, a magokban található fix kiszolgáló funkciók mellett (raktárak, gépészet, stb).

A gerendák közé telepített különböző rendeltetésű egységek egymással való vizuális kapcsolata véleményem szerint különleges, innovatív élethelyzeteket tud teremteni. Az egységek kialakításakor a könnyű szerelhetőség és változtathatóság a lényeg. Úgy gondolom, hogy az általam választott megoldást indokolja a város és az emberek életének egyre gyorsuló és előre pontosan nem látható változása.

Bitter Fruzsina

Szerk.: Borenich Levente