| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Fenntarthatóság

Betakarítani a gyümölcsöt

1/6

Shigeru Ban: Tamedia New Office Building. 2013. Zurich, Switzerland – fotó: Forgemind Archimedia Flick

A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering

A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering

BREEAM kategóriák magyarországi súlyozása. Forrás: Plájer Dóra online előadása

Foster + Partners, Finta Stúdió, KINZO, minusplus: MOL Campus. Fotó: Gulyás Attila

Atelier Philippe Madec: Kulturális központ, Cornebarrieu – forrás: Atelier Philippe Madec

?>
Shigeru Ban: Tamedia New Office Building. 2013. Zurich, Switzerland – fotó: Forgemind Archimedia Flick
?>
A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering
?>
A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering
?>
BREEAM kategóriák magyarországi súlyozása. Forrás: Plájer Dóra online előadása
?>
Foster + Partners, Finta Stúdió, KINZO, minusplus: MOL Campus. Fotó: Gulyás Attila
?>
Atelier Philippe Madec: Kulturális központ, Cornebarrieu – forrás: Atelier Philippe Madec
1/6

Shigeru Ban: Tamedia New Office Building. 2013. Zurich, Switzerland – fotó: Forgemind Archimedia Flick

A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering

A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering

BREEAM kategóriák magyarországi súlyozása. Forrás: Plájer Dóra online előadása

Foster + Partners, Finta Stúdió, KINZO, minusplus: MOL Campus. Fotó: Gulyás Attila

Atelier Philippe Madec: Kulturális központ, Cornebarrieu – forrás: Atelier Philippe Madec

Betakarítani a gyümölcsöt
Fenntarthatóság

Betakarítani a gyümölcsöt

2024.01.15. 16:53

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Kubinyi György

Vélemények:
2

Hogyan ne zsigereljük ki a Földet, hogyan ne akarjunk többet, mint betakarítani a Föld gyümölcseit? A kortárs építészet, építés olyan súlyos, a Föld jövőjét meghatározó etikai problémákkal kénytelen szembenézni, aminek megoldását az ízlés, a stílus, az ideológiák kérdésének előtérbe helyezése csak hátráltatja – írja Kubinyi György véleménycikkében.

Az egyik legnépszerűbb online építészeti magazin, az angol Dezeen 30 részes cikksorozattal járta körül a fa szerkezetépítési felhasználásának kérdéseit, Timber Revolution összefoglaló címmel. Az írások szerzői, riportalanyai fa tartószerkezetű házakat tervező építészek, kutatók, tanácsadók, építőanyag szakértők, erdőgazdálkodási szakemberek, építészeti újságírók. A különböző hátterű szerzők sokféleképpen látják a beton és az acél tömeges kiváltásának lehetőségét, faszerkezetet használva, a karbonlábnyom radikális csökkentésének érdekében.

A fa tartószerkezetű, (rekord) magas házak tervezői lelkesülten hisznek a beton és az acél kiválthatóságában. Azonban azok az építészek, akik már régóta terveznek fából, és az alacsony, néhány szintes házakban hisznek, arra figyelmeztetnek, hogy a fát nem hatékonyan, nem célszerűen használják fel az építészek, ha a fa sajátosságait nem veszik figyelembe. Például a magas házak fa szerkezeteinek könnyűsége miatt betont kell a magasan lévő szintekbe építeni, hogy a szél ne tudja veszélyesen megmozgatni az épületet.

Shigeru Ban: Tamedia New Office Building. 2013. Zurich, Switzerland – fotó: Forgemind Archimedia Flick
1/6
Shigeru Ban: Tamedia New Office Building. 2013. Zurich, Switzerland – fotó: Forgemind Archimedia Flick

Az építőanyag szakértők, kutató-tanácsadó építészek szkeptikusabbak, így vélekednek: egyrészt, ha fa tartószerkezetű házakat kezdenénk tömegével építeni szerte a Földön, hamar kifogynánk az erdőkből. Másrészt, a széndioxid lábnyom kiszámításánál fontos körülmény, hogy a lebontott faépület anyagának mi lesz a sorsa. Ha elégetésre kerül, azzal a nagy mennyiségű széndioxid felszabadul, amit a fa még élő szervezetként megkötött a légkörből. Tehát a cél a faszerkezetek többszöri felhasználása, így hosszú ideig tudja tárolni az építőfa a megkötött széndioxidot. Harmadrészt, Ausztriában, Norvégiában, Svédországban és a többi, kiterjedt erdőkkel rendelkező országban esetleg lehetne nagyobb mértékű a faszerkezetű házak építése, de az nem járható út, hogy nagy távolságokra szállítják a fát környezetvédelem címén.

Az erdőgazdálkodók alapvető meglátása, hogy a faépítészet a jó erdőgazdálkodásnál kezdődik. A fa ésszerű kitermelésére, újraültetésére hívják fel a figyelmet, mert a helytelen erdőgazdálkodás már maga is nagy mennyiségű szén-dioxidot tud termelni.

A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering
2/6
A Tallwood projekt: egy 10 emeletes, teljes léptékű, keresztirányú rétegelt faépület, melyet a szeizmikus biztonság tesztelése érdekében építettek San Diegoban. Forrás: UC San Diego Today. Fotó: David Baillot/UC San Diego Jacobs School of Engineering

A Dezeen cikksorozata arra hívja fel a figyelmet az én értelmezésemben, hogy a karbonsemleges vagy az erre törekvő – például a fa tartószerkezetű – építés lehetősége, jövője ellentmondásos. Viszont, ami egyértelműen környezetbarátnak tekinthető, az a szétszerelhető és újra beépíthető tartószerkezeti elemek alkalmazása, akár fáról beszélünk, akár más építőanyagról. 

 

Magyarországon is egyre inkább elérhetők információk a környezetkímélő, karbonsemlegességre törekvő építészetről. A Magyar Építőművészetben időről időre felbukkan a téma, a 2023/4. tematikus lapszám e tárgykörbe tartozó épületeket mutat be. Az egyetemi oktatásban-kutatásban is egyre inkább helyet kap a környezettudatos tervezés kérdése.

Az Építészfórumon 2021. márciusában indult el a Fenntarthatóság rovat, amely szakértői tanulmányok, ismeretterjesztő és véleménycikkek mellett rendszeresen helyet ad a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) tevékenységéről szóló híreknek, például a HuGBC által szervezett, a Német Nagykövetség és számos hazai gyártó által támogatott "Green Future Conference 2023: Válaszút előtt- Úton a karbonmentes építés felé" eseménynek. Kár, hogy a teljes árú jegy 40.000,- Ft volt. A tájékoztatás, információáramlás elősegítése érdekében előre mutató lenne, ha egy-egy ilyen konferencia szabadon elérhetővé válna, ahogy sok online előadás is a HuGBC oldalán.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete szervezte a Nemzetközti Zöld Építés Hete eseményét, aminek része volt a Green Walk, egy olyan séta, ahol "egyedülálló építészeti megoldásokkal, energiahatékonysággal, kiemelkedő minősítésekkel rendelkező környezettudatos irodaházakat, középületeket, passzív társasházat, iskolaépületet nézhettek meg az érdeklődők." A séta részét képezte a "MOL Campus (BREEAM Excellent, LEED Platinum minősítés)" meglátogatása is, de az épület tartószerkezetéhez felhasznált 63.000 m3 beton és 8.000 tonna acél nem éppen környezetbarát. Hogy mégis meg tudta szerezni a MOL Torony a BREEAM kiváló minősítését, annak oka, hogy a BREEAM-ben az épülethez felhasznált anyagok súlyozása 18% a teljes rendszerben, így "a 900 m2 napelem, a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer, valamint a szürkevíz újrahasznosítás" – ahogy azt az épület weboldalán írják – legyőzte a 63.000 m3 betont és 8.000 tonna acélt.  Az érvényes magyar BREEAM rendszer súlyozási arányrendszere Plájer Dóra HuGBC szervezésében megtartott online előadásának alapján:

BREEAM kategóriák magyarországi súlyozása. Forrás: Plájer Dóra online előadása
4/6
BREEAM kategóriák magyarországi súlyozása. Forrás: Plájer Dóra online előadása

Kicsit más szemszögből, és részletesebben írt a MOL Campus környezetbarát minősítéséről Hulesch Máté az Építészfórumon.

 

Újra nemzetközi példához nyúlva, a Happy and Creative Frugality (boldog és kreatív mértékletesség) mozgalom (Philippe Madec francia építész az egyik alapító) kiáltványa így fogalmaz az építészet és az építés szerepéről környezetünk alakulásában:

"A tervezők és a kivitelezők nem menekülhetnek el a felelősség elől. Az ő tevékenységük okozza az üvegház hatású gázok kibocsájtásának legkevesebb 40 százalékát, és még többet, ha beszámítjuk a szállításokat, amit a várostervezés generál az olyan döntésekkel, amikor a rehabilitáció helyett az új építés kerül előtérbe."

Egy riport kapcsán Madec úgy definiálja az "ecoresponsible" (ökofelelős) tervezést, hogy az respektálja a Földet és az embereket. Ez egy egészséges építészet, mondja Madec, ami természetes forrásokat használ, és mértékletesen teszi azt, nem indít meg (környezet)szennyező folyamatokat a tervezéssel. Különös figyelmet szentel a Földnek és az embereknek, azzal a vággyal, hogy megóvja azokat. A boldog és kreatív mértékletesség ebben az összefüggésben tehát azt jelenti, hogy a Földet nem zsigereljük ki, nem akarunk többet a Földtől, mint amit az kínál.

Atelier Philippe Madec: Kulturális központ, Cornebarrieu – forrás: Atelier Philippe Madec
6/6
Atelier Philippe Madec: Kulturális központ, Cornebarrieu – forrás: Atelier Philippe Madec

 

Napjainkban különösen aktuális kérdés ez Magyarországon. December 12-én fogadta el a parlament az új építészeti törvényt, aminek bevezetőjében többek között ez olvasható:

"…az államnak nemcsak lehetősége, de feladata is, hogy az épített örökség megőrzése és gyarapítása során a polgári jóízlést érvényesítse, e célunk megvalósítása során a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő életművek – Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre építészete – a minta és a zsinórmérték."

Az építészek elé tehát olyan múltbeli alkotókat állít követendő példaként a jogszabály, mint Lechner Ödön, Koós Károly, Makovecz Imre. Előbb sorolt építészek ízlésbeli, ideológiai, stiláris kiválóságához nem fér(het) kétség. Azonban a kortárs építészet, építés olyan súlyos, a Föld jövőjét meghatározó etikai problémákkal kénytelen szembenézni, aminek megoldását az ízlés, a stílus, az ideológiák kérdésének előtérbe helyezése csak hátráltatja. Egyrészt, ezek a múltidéző formai kérdések elviszik a fókuszt a Föld jövőjét meghatározó lényegi kérdésekről, másrészt, a korszerű, környezetkímélő építőanyagok és technológiák lényegükből fakadóan új megjelenést, új esztétikát kell hozzanak magukkal. 

Egyébként, az építészeti stílus, formálás kérdését olyan nyitottan, elfogulatlanul is lehet közelíteni, ahogy azt Peter Zumthor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes professzora teszi:

"Maradjunk magánál a tárgynál, a megalkotandó dolgok tulajdonképpeni lényegénél, és bízzunk az épület saját erejében, amit akkor is elnyer, ha csak szabatosan, helyének és rendeltetésének megfelelően ki van gondolva, nem szorul művészies hozzáadásra."[1]

De túl Zumthoron is, újra Madec gondolatát megidézve, a megkerülhetetlen, újra és újra körül járandó fő kérdés az, hogyan ne zsigereljük ki a Földet, hogyan ne akarjunk többet, mint betakarítani a Föld gyümölcseit.

Kubinyi György

 

[1]Peter Zumthor 1991. december 1-én Piránban elhangzott német nyelvű előadása, megjelent: Du, DieZeitschriftderKultur 615, Heft Nr. 5, Mai 1992, 68-69. oldal, M. Gyöngy Katalin fordítása. Magyarul megjelent: Arc, 1, 1998, pp.:30-35.

Vélemények (2)
Kubinyi György
2024.02.01.
14:14

A lényeget ragadja meg a hozzászólás: a három alapvetően eltérő gondolkodású, habitusú alkotó nevének taxatív felsorolásával a jogalkotó nem segíti az építészeket, milyen szempontból jelentenek, kellene, hogy jelentsenek zsinórmértéket. Lechner a magyar nemzeti szecessziója létrehozója, a magányos géniusz, akiről Fülep Lajos így ír: „A népművészet adottságából kellett Lechnernek azt a lehetőséget megtalálnia, hogy primitív nyelvét miként fejlesztheti a monumentális stílus nyelvévé, ugyanekkor megoldva a modern épület problémáját.” Kós Károly, a népi építészet motívumait közvetlenül felhasználó alkotó volt, aki visszaköltözve Erdélybe, a helyi művészeti élet aktív, vezető alakjává vált. Halálakor Papp Gábor így írt róla: „Egyetemi évei alatt az ún. Fiatalok nevű, építészhallgatókból álló diákcsoport meghatározó tagja volt, mely társaság tagjait ….a közösen vállalt cél – a nemzeti múlt hagyományainak és népi építészet motívumkincsének felhasználása a modern magyar építészet formanyelvének megalkotásában kapcsolta össze.” Makovecz egyedi hangú, szürreális, pszichedelikus építészete lehet rajongás tárgya, de hogy lehet zsinórmértéke a mai mindennapi építészetnek. Maga Makovecz is úgy vélekedett saját munkásságáról, törekvéseiről, mint a szürrealizmus testet öltése az építészetben. Ezt bizonyítja a következő idézet is (in: Beszélgetés Makovecz Imrével, Országépítő 1998/1): „Ha ez nem kerül bele az emberek tudatába, akkor hogyan lehet megérteni a Katolikus Egyetemen most épülő Stephaneumot? Amelyben egymásnak támaszkodik két klasszikusnak tűnő kupola, amelyek mégsem egészen azok, finom torzulásaik vannak, úgy állnak össze, mint egy elpusztított karthagói emlék vagy egy földrengés által lerombolt kaliforniai maradvány és ezeket összetartani csak egy erdő belseje képes. Ha ez nem áll össze mai, eleven képpé, akkor baj van, ahogy Dalì mondta szegény, Isten nyugosztalja, aki nem tud elképzelni egy paradicsomban egy vágtató lovat, azzal nincs mit kezdeni.” Kubinyi György

kecso
2024.01.29.
10:51

Érdekes és fontos téma. Az idézett törvény meglehetősen vészterhes részlete, hogy Kós, Lechner és Makovecz nevét nem példákként, hanem taxatív felsorolásban említi. Baj ha ez trehányságból történik, még nagyobb baj viszont, ha szándékos.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.