BIM – Komplex módszertan az épületállomány minőségének emeléséért

A BIM (Building Information Modeling), vagyis az épületinformációs modellezés az építőipari folyamatok és módszertanok új megközelítése, amit ma már épületinformációs menedzsmentként is értelmezhetünk. Ez a komplex szemlélet nemcsak egyes épületek tervezéséhez, hanem az üzemeltetéshez és létesítménygazdálkodáshoz is hasznos, hiszen így készül a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont fejlesztésében többek között az Állami Középület Kataszter is, 21. századi színvonalat biztosítva a szóban forgó épületállomány kezeléséhez.

A BIM többértelmű betűszó, mellyel utalhatunk az épületinformációs modellezésre, mint tevékenységre, manapság pedig tágabb értelemben inkább azokra a BIM-modell alapú építőipari folyamatokra és módszertanokra vonatkoztatjuk, melyeket összefoglalóan épületinformációs menedzsmentnek nevezünk. Ez egy olyan komplex folyamatra utal, ahol a modellezésen és a modellelemek attribútumokkal való feltöltésén túl az épület teljes életciklusán (tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzemeltetés, bontás) átível a BIM-modell életútja.

A BIM módszertan olyan technológiák, folyamatok és irányelvek összessége, amely lehetővé teszi az építmények létrehozásában érdekelt szereplők számára a szakági munkarészek kölcsönös figyelembevételével történő koordinált térbeli tervezést, valamint releváns információt szolgáltat többek között a kivitelezés, illetve üzemeltetés résztvevőinek. A BIM nem csupán az építőipar klasszikus, magasépítési ágazatában alkalmazható, hanem a mélyépítés, az épületgépészet, a táj- és kertépítés feladataiban is, valamint egyre többen kezdik megismerni a települési léptékű CIM (City Information Modeling/Management) mozaikszó jelentését is.

A BIM módszer elősegíti az építési folyamatban résztvevő szereplők hatékony, gyors és precíz munkavégzését, valamint időbeni ütemterv és költségbecslés készítését. A tervdokumentációk elkészítésén túl a 3D környezetben egyszerűbbé válik a szakágak közötti kommunikáció menedzselése. Már a tervezőasztalon kiderülnek az esetleges szakágon belüli vagy szakágak közötti hibák, hiányosságok és ütközések, így ezek még az építkezés előtt javíthatók. Ez hozzájárul az építéshelyi kényszermegoldások minimalizálásához, ezáltal az adott projekt idő- és költségigénye jelentősen csökkenthető. A tervezett építmény környezete, a szomszédság, az utca, a város megjelenítését is lehetővé teszi a BIM, így települési szintű szimulációk is megvalósíthatók – például az építmény társadalmi és gazdasági hatásairól élettartamának különböző fázisaiban.

A klasszikus 3D-modellezésen túl magában foglalja a modellben tárolt leíró adatok (metaadatok) kezelését is, melyeknek köszönhetően a modellelemek egyedileg azonosíthatók, rendszerezhetők és listázhatók. Ez a többletinformáció biztosítja az építmény teljes életciklusa (tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzemeltetés stb.) során a korszerű információátadást, valamint az egyes szereplők számára releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését, kezelését.

A hazai és az európai szabványosítás résztvevőjeként a Lechner Tudásközpont kiemelten foglalkozik a BIM munkafolyamatok egységes elvek szerinti szabályozásának kialakításával és a bevezetésük megtervezésével. A 2018-ban elkészített, nemzetközi viszonylatban is hiánypótló BIM-kézikönyv a módszertan széleskörű felhasználásának lehetőségeit, az épületek teljes életciklusában betöltött szerepét ismerteti, emellett a BIM építőipari felhasználásának hazai környezetre átültetett céljait mutatja be gyakorlati példákon keresztül.

A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása KÖFOP projekt keretein belül a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont fejleszti a BIM modellek kezelésére alkalmas Állami Középület Kataszter (ÁKÉK) alkalmazást is. A web-alapú, helyiségszintű, 3D középület-kataszter az állami középület-nyilvántartást a legkorszerűbb módon fogja megoldani: lehetővé teszi a költséghatékony állami helyiséggazdálkodást, és támogatja az épületek felmérését is, ezzel segítve a tervezők, kivitelezők, állami vagyonkezelők, épületüzemeltetők, épületcsoport-üzemeltetők és épületgazdálkodási döntéshozók munkáját. A rendszer BIM modelljeinek megjelenítését a BIM Viewer végzi majd, amelynek fejlesztését szintén a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont koordinálja.

Az Állami Középület Kataszter az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása" című projekt keretében készül.