Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: a nyomda, ami túl jó volt Szombathelynek

1/4

A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Madártávlati axonometrikus kép.

?>
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Madártávlati axonometrikus kép.
?>
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Távlati kép (szabadkézi rajz).
?>
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Földszinti alaprajz.
?>
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. III. emeleti alaprajz.
1/4

A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Madártávlati axonometrikus kép.

Egy terv, egy történet: a nyomda, ami túl jó volt Szombathelynek
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: a nyomda, ami túl jó volt Szombathelynek

2020.08.25. 08:00

Cikkinfó

Szerzők:
Sólyom Miklós

Földrajzi hely:
Szombathely, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sólyom Miklós

Dosszié:

„…aki emlékszik ezekre az időkre, az tudja, hogy egy vezető jól tette, ha a hatalom szóbeli utasításait, még akkor is, ha jogilag nem volt minden rendben, komolyan veszi." Az Egy terv, egy történet soron következő epizódjában Sólyom Miklós a szombathelyi Sylvester János Nyomda bővítésének meg nem valósult tervét kereste elő archívumából 1981-1982-ből, és a rajzokhoz jár egy tanulságos történet is...

Miért nem épült meg?

Válasz: egyszemélyi, informális döntés a (helyi) hatalom csúcsáról.

A bővítendő épület helyszíne Szombathely, a városközponttól légvonalban 400 méterre a Perint patak partján, azzal párhuzamosan. Az utcafronti zártsorú beépítéssel való kapcsolat nélkül úszik az épület a telken. Egy városi szövetben nem túl vonzó látvány.

Az üzletileg is jól prosperáló nyomda ambíciózus fiatal vezetői folyamatosan fejlesztették a technológiát, majd 1980-ban úgy döntöttek, hogy jelentős építési beruházásba kezdenek, ahol az alábbi funkciókat helyezik el (a funkciók térbeli helyét már a kész tervből idézem):

- nyomdai szolgáltatás a lakosság részére (északi szárny földszint);
- irodák (északi szárny I-III. emelet);
- porta, orvosi rendelő (déli szárny földszint);
- két szinten öltözők a dolgozók számára (déli szárny I-II. emelet); 
- konyha és üzemi étkezde (déli szárny III. emelet).

Az már az én (mint kijelölt tervező, a Vas Megyei Tanácsi Tervező Iroda munkatársa) dolgom volt, hogy a fenti programmal a meglévő épület városképi hibáit korrigáljam.

A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Madártávlati axonometrikus kép.
1/4
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Madártávlati axonometrikus kép.

A kiviteli tervi szinten megtervezett, építési engedéllyel rendelkező tervről, megrendelői és széles szakmai körben az volt a vélemény, hogy sikerült. Az építtető hitelképes volt, és jelentős saját erővel rendelkezett. A kijelölt kivitelezővel (VASÉP) részletes és eredményes egyeztetéseket bonyolítottunk.  

Ennek ellenére az építkezés nem kezdődött el. 

Folyamatos érdeklődésemre a Nyomda vezetőitől folyamatosan kitérő választ kaptam. Jól ismerve a helyi erőviszonyokat, személyi kapcsolatrendszert, volt egy nem túl jóindulatú
sejtésem (ami sajnos igazolódott), hogy ki akadályozta meg, hogy ez a ház megépüljön, de az elmúlt közel 40 évben ezzel nem foglalkoztam.

A történet „olyan szép", hogy kár lenne titokban tartani.

Azért, hogy az Építészfórumban való publikálás feltételeinek eleget tegyek, felhívtam a nyomda velem lényegében egyidős volt vezetőjét, most már (!) elmondhatja őszintén, miért nem építették meg a házat? Válaszából megtudhattam, amit eddig is tudtam, hogy a nyomda nagyon sikeres volt, ragyogóan prosperált, de 1987-től (?) csökkent a megrendelés. Visszakérdeztem, hogy 82-83-ban honnan tudták, hogy 87-től csökkeni fog a megbízások száma? Erre a válasz, valamivel halkabban: van itt még „valami". 

Mindjárt gondoltam, hogy ez lesz a lényeg.

És jött a „valami": a megyei tanácselnök véleménye az volt, (szóban) hogy rossz helyen van a nyomda, nem kellene bővíteni. Az építést megtiltó, tanácselnök elvtárs által aláírt határozat tehát nem létezik! Ez nem ellentmondás: aki emlékszik ezekre az időkre, az tudja, hogy egy vezető jól tette, ha a hatalom szóbeli utasításait, még akkor is, ha jogilag nem volt minden rendben, komolyan veszi.

Itt és így dőlt el az ügy.

A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Földszinti alaprajz.
3/4
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. Földszinti alaprajz.

A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. III. emeleti alaprajz.
4/4
A Sylvester János nyomda bővítése, Szombathely, 1981-82. Építész: Sólyom Miklós. III. emeleti alaprajz.

A dolog pikantériája, hogy a hatalomnak semmi oka nem volt, hogy haragudjon rám. Itt egy pártonkívüli „kegyelt" használta fel a hatalmat, saját egzisztenciális céljai, a potenciális szakmai konkurencia kiiktatása érdekében. 

Bennem jogosan merül fel a kérdés, hogy miért pont az én 1980-as bővítéstervezésem esetében merül fel, az 1969-ben felépített épületről, hogy rossz helyen van? Tényleg nem volt szerencsés diszpozíciója, de éppen a tervem orvosolta volna a problémát, megőrizve az eredeti helyválasztás előnyeit.

A közgazdász végzettségű tanácselnök hirtelen erre magától jön rá? Nyilván nem. „Szakmai segítséget" kapott. Azt hiszem ezzel a jelenséggel sokan találkoztunk már, de ilyen cinikus és aljas formában ritka. A szakmai segítség attól a „szakmai elöljárómtól" érkezett, aki az árbevétel (nyereségrészesedés) miatt érdekelt volt a terv elkészítésében, de mint építész abban volt érdekelt, hogy az épület ne valósuljon meg. 

A „szakmai elöljáró", aki mellesleg városi tanácsi képviselő is volt, ezt „fájó" problémát előbb is jelezhette volna, és akkor a Tervezőiroda nem vállalja a tervezési munkát, hanem kezdeményez egy zöldmezős ipartelepi beruházást. Ilyen nem történt. A kronológiából következik, hogy a „szakmai tekintély" már akkor városi képviselő volt, amikor a „rossz helyre" telepítették a nyomdát.

Ha az épületem szerényebb kvalitást mutat, akkor nyilván megépülhet.

Mint a hatalomhoz pártonkívüliként mélyen (nagyon mélyen) beágyazódott „szakmai tekintély", szakmai körítéssel meggyőzte a hatalom vezetőjét, hogy ez a ház ne épüljön meg. Ugyanez a „szakmai tekintély" képes volt arra, hogy a Tervezőiroda 1-es műtermében, kb. 50 ember füle hallatára, az egyik tervemet látva, elvörösödve fejhangon kiabálja: „ezt nem engedem, ez túl jól néz ki". Sok ilyen megnyilvánulását volt módom „élvezni". 

Mindezek ellenére „pozícióban lett tartva".

A nyomda ügy után két évvel otthagytam ezt a feudális pocsolyát, 1985-ben önálló építész lettem, megúszva ezzel a közelgő szívinfarktust.

Innentől vállalkozóként az MSZMP-nek is terveztem. A kapcsolat még a tervezőirodai koromból származott. Gáláns megrendelő volt.

A belső döntési mechanizmus, amit bizonyos fokig volt módom megismerni, a legteljesebb mértékben alátámasztotta a hatalom „sajátos" működéséről addig is létező fogalmaimat és igazolta a nyomda ügyében, számomra sérelmes döntés megszületésének feltétezett módját. 

A terv története ezzel véget ért, de a területé és a nyomdáé nem. A 90-es évek közepén privatizálták.

Ma benzinkút „ékeskedik" az épület előtt a műemléki környezetben.


2020. április 26.                                                                  

Sólyom Miklós építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk