Raktári történetek: Víziók a modern lakásról

A MÉM MDK Múzeumi Osztályán a legtöbb jelentős magyar építésztől találhatók változatos méretű és összetételű hagyatékok: a skála a több polcot betöltő teljes könyvtáraktól és bútorhagyatékoktól kezdve a maroknyi, töredékes együttesekig tart. Révész Zoltán (1907-1944) építésztől, a két világháború közötti modern építészet tragikusan korán elhunyt alakjától csupán három terv található a gyűjteményben. A három látványterv ismeretlen helyszínre, ismeretlen megbízónak készült. Mi több mondható még el ezekről a tárgyakról? És ki volt Révész Zoltán?

Képzeljünk magunk elé egy kis tervezőirodát az 1930-as évek elején: két fiatal építész, Körner József (1907-1971) és Révész Zoltán még a Műegyetemen ismerkedtek össze, majd Jaschik Álmos (1885-1950) grafikus, iparművész, aki ekkor ott tanított szépírást, mindkettőjüket meghívta rajziskolájába. 1929-ben egy plakátpályázaton is közösen vettek részt. 1933-ban egy évre közös irodát nyitnak Újlipótváros szélén, a Váci úton, főként pavilonokat és üzletportálokat terveznek együtt, többször Bakos Istvánnal kiegészülve.[1] A gazdasági válság után járunk, nagyobb volumenű megbízásra aligha számíthatnak. Esetleg egy magán megbízóban reménykedhetnek, aki saját villáját vagy lakását nem neobarokk pompával, hanem a hazánkba épp ekkor begyűrűző modern építészet letisztult vonalaival, arany falikarok helyett krómozott csőbútorok csillogásával képzeli el. A Jaschiknál nevelkedett, jó grafikai készséggel megáldott két építész ontja magából a belsőépítészeti látványterveket: a többfunkciós lakószobákban csőasztalok, krómozott zsúrkocsik, beépített rádiók hirdetik az új, korszerű építészetet. Révész és Körner a CIAM magyar csoportjához[2] is csatlakozik, amely három kiállítást rendez az 1930-as évek elején a korszerű lakhatás témájában.[3]

Az Újlipótvárosban élő, művészkörökben mozgó Révész Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójában is többször felbukkan:

Sőt, a napló alapján felmerül egy olyan lakásberendezés megbízása is, amely más forrásokban nem szerepel: "(…) még Révész Zolit is magával hozta. Kicsit kínos a helyzet, Laci nem akarta Andrist, és különösen a Révész Zolit nem, akivel rossz viszonyban váltak el a lakás berendezkedésénél. De Zoli észreveszi, és a Széna téren máshoz csatlakozik."[5]

Saját tervezésű csőbútorai, óvodabútorai és néhány üzletportál mellett 1932-ben felépül Révész első önálló épülete is: Popper Ágnes rózsadombi játszóiskolája, amit a következő évben duplájára bővít. Ha a Körnerrel közösen készített tucatnyi látványtervből nem is valósult meg sok, de a színes rajzok láttán megbízást kapott barátjától, Preisich Gábor (1909-1998) építésztől a Bartók Béla úti Simplon mozi és bérház előcsarnoka belsőépítészeti terveinek kidolgozására[6], majd több lakásberendezési munkára is[7].

A felívelő pálya az 1930-as évek második felében megtörik: részben zsidó származása, részben baloldali beállítottsága miatt már alig jut megbízáshoz – ha mégis, azt magas művészi fokon teljesíti. Megélhetését bútortervezéssel és más építészek számára készített perspektívák rajzolásával sikerül biztosítania. 1937-ben tervez egy meghökkentő luxusvillát Holitscher Géza mérnök számára a budai hegyoldalba. Utolsó munkáját 1939-1940-ben már Fischer József neve alatt tervezi: egy ikervillát a Pasaréti út 117. alatt. 1944-ben második alkalommal hívják munkatáborba, ahonnan nem tér vissza.

Család és utódok hiányában hagyatéka elveszett. A jelenleg zajló életműfeldolgozáshoz leginkább a pályatársak visszaemlékezései és a korabeli sajtómegjelenések adnak támpontot. Így a szóban forgó három akvarell is egészen más színben tűnik fel: egy ígéretes életpálya szinte utolsó megmaradt darabjaiként.

Magyaróvári Fanni Izabella
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

A három tárgyból kettő március 17-ig (Körner József születésének 117. évfordulójáig) látható a Walter Rózsi-villa Színtér és Lakótér – Modern lakóházak Magyarországon 1928-1945. című kiállításában.

Köszönettel tartozom Ferkai Andrásnak és Körner Andrásnak a kutatásban nyújtott segítségükért.

Felhasznált irodalom

• Körner Józsefné emlékei Révész Zoltánról. Magántulajdon/Körner András
• Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest. 1995.
• A CIRPAC Magyarországi csoportjának munkáiból – Révész Zoltán. Tér és Forma 1934/1. 30-32.
• Életút interjú Rácz György építésszel. Készítette: Szabóné Dér Ilona 1988. április-június. MÉM MDK Múzeumi Osztály/ Rácz György hagyatéka
• Életem. Elmondja: Rácz György. MÉM MDK Múzeumi Osztály/ Rácz György hagyatéka
• Preisich Gábor: Emlékezés Révész Zolira. 1987. március.12. Levél Ferkai Andrásnak
• Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.

[1] Győri Textilművek kiállítási standja (Bakos-Körner-Révész), 1933; Magyar Kender-len-és jutaipar Rt., Kiházasító Rt., Arkansas ajándékbolt, és Markovits pavilonja, 1933. (Körner-Révész)

[2] A Congres Internationaux d´Architecture Moderne ("Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa") egy 1928-ban alakult nemzetközi szervezet volt, amely a modern építészet elveinek kialakítását, terjesztését tűzte ki célul. Magyar csoportját Molnár Farkas és Fischer József vezették.

[3] 1931-ben Révész az Őszi Lakberendezési Vásár keretén belül rendezett Kollektív ház (Kolház) egyik kiállítója volt és az 1932-ben a Tamás Galériába szervezett tárlat előkészítésében is közreműködött.

[4] Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. 2018. Jaffa Kiadó. 328. o, 1938. szeptember 22.

[5] Gyarmati Fanni testvére, Gyarmati László és Fodor Lenke lakásának berendezéséről lehet szó, akik 1934 nyarán házasodtak össze. Otthonuk Újlipótvárosban, a Gyöngyház utcában volt. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. 2018. Jaffa Kiadó. 27. 1935. március 24. vasárnap

[6] A Budapest XI. Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64 alatti a Simplon mozi és bérház 1934-ben épült fel Preisich Gábor és Vadász Mihály tervei alapján. Az egykori mozi előcsarnokában jelenleg étterem működik.

[7] Balatonföldvári nyaraló (tervezte: Preisich Gábor és Vadász Mihály) és dr. Zoltán István lakásában várószoba berendezése.

Szerk.: Hulesch Máté