Sajtmanufaktúra és piac Sajtoskálon – Balogh Annamária diplomamunkája

Balogh Annamária diplomamunkája egy Sajtoskál központjába tervezett, kilenc épületből álló együttest tartalmaz, amely a helyi Sajtfesztivál és vásár állandó helyszíneként szolgálhat. Az épületeket hagyományos építőanyagokból, a fenntarthatóság és a település hagyományainak tiszteletben tartásával tervezte. Az együttes funkcionális elrendezése lehetővé teszi vásárok, más rendezvények és turisztikai programok szervezését, valamint egy sajtmanufaktúra és a hozzá kapcsolódó létesítmények működését.

Diplomamunkámat lakóhelyem, Sajtoskál javára terveztem, ahol a sajt mint fogalom mindig is jelen volt. Nem csak a község nevéből és múltjából adódóan, hanem az évről évre megrendezésre kerülő Sajtfesztivál és –vásár miatt is előtérbe került.

A nevezetes programmal kapcsolatban megvizsgáltam a meglévő problémákat. Ezek közül a lefontosabb, hogy a rendezvénynek több helyszíne is volt már az évek során, azonban egyik sem volt kimondottan vásár tartására alkalmas, valamint plusz költséget is jelentett egy fedett, de nyitott hely felépíttetése, bérlése. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy egy olyan környezetet teremtsek, olyan épületet tervezzek, amely az elkövetkezendő vásárok számára megfelelő helyet – és akár alapanyagot, árut is – biztosít. Egy helyet, amelyet nem csak a vásárokkor, hanem programok, események alkalmával is tud használni a község. Ezen kívül a sajtgyártást és az állattartást is vissza szeretném “hozni" a településre egy manufaktúra formájában, hogy a múlt újra feléledjen és kiemelkedő, látványos, turisztikai része legyen a településnek.

A heti és országos vásárok mellett, a település rendezvényei, esküvők, koncertek, nagyobb programok kerülhetnek megrendezésre. A település múltját idéző 1421-es és 1850-es forrásokra visszautalva évi négy országos vásár rendezése, tervezése a cél.

Munkám során tehát egy 9 épületből álló létesítményt terveztem. Az épületegyüttesen belül a piactér területe a telek északkeleti részén, míg a sajtmanufaktúra és a hozzá tartozó építmények a déli oldalon vannak. A piactér magában foglal egy fedett-nyitott piacteret, egy 6 blokkból álló árusítóépületet, egy raktárépületet, egy éttermet, valamint a kóstoló és sajtbolt épületét. A déli területen a sajtmanufaktúra és érlelőépület, valamint az állattartáshoz szükséges építmények, mint az istálló és a terménytároló található. A sajtmanufaktúra és az érlelőépület egy zsiliphelyiséggel van összekötve.

Forgalmas utak mellé terveztem az egymással szoros kapcsolatban lévő épületeket, hogy azok jól láthatóak legyenek, felhívják a figyelmet egy különleges falusi élményre. Ennek érdekében mozdult ki a fedett-nyitott piactér tömege a párhuzamos irányból, hiszen ez az épület látható elsőként, ez az épületegyüttes bejárata is. Továbbá emiatt nyílt meg az északnyugati oldala orommal, míg a hátsó része konttyal lezárt, hogy a különleges szerkezet felhívja az emberek figyelmét, becsalogassa őket a területre, fogadja őket. A sajtmanufaktúra „hátrébb", a vendégektől, árusoktól elcsendesedő déli oldalra kerülésének kettős oka van. Az egyik, hogy a helyiek számára szeretnék munkahelyet biztosítani, így az épületét a faluhoz közeli telekrészre terveztem. Valamint nem szeretném az embereket beengedni a technológiai terekbe, hanem csak kívülről való belátást biztosítottam a kíváncsi, érdeklődő vendégek számára.

A tervezés során törekedtem a helyi, a hagyományos és a fenntarthatóságnak kedvező építőanyagok, megújuló energiaforrások használatára. Ebből kifolyólag vályogot, fát és nádfedést is használtam, valamint nap- és geotermikus energiát is alkalmaztam. A hagyományos faluképbe való illeszkedés miatt az épületeket nád tetőfedéssel alakítottam ki, amely különleges hangulatot ad az épületegyüttesnek. A főfalakat tömörített vályogból terveztem, melyek jó hőmegtartó képességgel rendelkeznek, a környezetbe visszaforgathatók, valamint a homlokzaton is esztétikus, naturális megjelenést biztosítanak. A különleges előírásokkal rendelkező terek esetében belső oldali hőszigeteléssel és mosható, fertőtleníthető burkolattal küszöböltem ki a lehetséges problémákat. Az épületek esetében hangsúlyos szerepet kapott a kilátás, a kint és a bent kapcsolata, így nagy üvegfelületeket is alkalmaztam.

A hagyományos anyagok használata nem csak azt a célt szolgálja, hogy az épületegyüttes illeszkedjen a faluképbe, hanem azt is, hogy a működtetése is hagyományos lehessen. A vályog és a nád évszázadokon át bizonyították, hogy a mi éghajlatunk mellett, nyári melegben gépi hűtés nélkül is élhető tereket eredményeznek. Megjegyzendő, hogy mindkét anyag használata is sokat fejlődött, hátrányaik kiküszöbölését sok fejlesztés szolgálta, szolgálja.

Célom volt, hogy a hagyományos falusi megjelenésen belül egy izgalmas, reprezentatív, funkcionális, energetikai szempontból önfenntartó és környezetbarát épületegyüttest tervezzek, amely hasznára válik az itt élőknek és egy új színfoltja lesz a településnek.

Balogh Annamária