Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat

1/2

A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr

?>
	A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr
?>
A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.
1/2

A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat
Épületek/Örökség

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat

2020.06.16. 12:09

Úgy tűnik, elhamarkodott volt a kijelentés...Tegnap látott napvilágot ugyanis egy reprezentatív felmérési eredmény, amely a polgármester korábbi nyilatkozata ellenére a lakosság szimpátiáját tükrözi az örökség irányába.

Győr új polgármestere, Dézsi Csaba András még áprilisban közölte egy a Kisalföld számára készített interjúban, hogy tervei szerint lebontaná a Győri Nemzeti Színházat. Mint az olvasható, helyette egy nagy zöld parkot hozna létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs is. Az ötletszerűnek hangzó mondatokban egy új kulturális köhzpont víziója tűnt fel hangverseny- és konferencia-teremmel, színházzal valamint kiállítóterekkel. A felvetés futótűzként terjedt a médiában, elvégre Győr egyik legikonikusabb  és a magyar későmoderrn építészet egyik nagyon fontos épületéről van szó, egy hónappal később Dézsi pedig már egy látványtervet is posztolt közösségi oldalán komolyabbra forduló terveiről.

„Lebontása helyrehozhatatlan űrt ütne a városképben, és legalább ekkorát a város és régió önképén is. A történeti templomtornyok mellett már a „kultúra templomának" sílesiklósánc tornya is a város-sziluett elengedhetetlen része. Éppen sokat vitatott, de semmivel össze nem téveszthető formája forrt össze a várossal, és leginkább emiatt vált az 1945 utáni építészetünk egyik kulcsemlékévé." – írta honlapunkra a sorokat Hartmann Gergely építész,  a korszak jeles építészettörténésze, a Modern Győr alapítója és szerzője.

Az épület nem csak az építészettörténetben, de a nemzetközi képzőművészeti szcénában is értéket képvisel. Az oldalhomlokzaton ugyanis ott van Victor Vasarely látványos, kerámiából készült iker-muráliája is, melynek sorsa is homályos lenne a bontással, holott falkép és architektúra közösen alkotnak kompozit örökséget!

A bontás mellett két érv hangzott el: az egyik az épület energetikai állapota – melyet Hartmann szerint is többek között új homlokzati szigeteléssel, gépészettel és nyílászáró cserével javítani lehetne, ehhez bontani nem szükséges, - a másik ok pedig az volt, hogy a győriek amúgy sem szeretik az „ormótlan épületet".

Több portál ezek után nem reprezentatív, online szavazásokat indított el, köztük az ugytudjuk.hu is, amelyekből úgy tűnt, körülbelül azonosan 70-75 százalékos többséggel inkább a megtartás mellett voksolnának Győri lakói. Az ugytudjuk.hu most arról számolt be, hogy készült egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatás is, ami hasonló eredményre jutott. A válaszolók 70 százaléka nem bontaná le a színház épületét, 23 százalék igen, hét százalék pedig nem tudta a választ.

A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.
2/2
A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.

A honlap szerint a mérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2020. június 10-én és 11-én telefonos kutatással készítette, amelynek során Győr város 18 éves és idősebb lakosságát reprezentáló 600 fős mintát kérdeztek meg az ügyben. Külön érdekesség, hogy a felmérést egy magánszemély rendelte meg, a Prágában élő Szakács András, aki egyébként a közérdekű adatigénylést is beadta a színház energetikai állapotával kapcsolatban. 

Vélemények (3)
Reki
2020.06.16.
15:48

A magyar építészet a XIX. században és a XX. század elején csodálatos épületek hozott létre. A Kádár korszak építészetéről ez nem mondható el. Alig lehet maradandó művészi értékű épületeket találni. Talán az új Erzsébet Híd a kivétel. De a győri színház ormótlan síugrósánca, és Virág Csaba üvegkalitkái nem tartoznak ebbe a körbe. Bármennyire is védik ezeket a "haladó" építészek itt is.

Smiló Dávid
2020.06.18.
08:21

@Reki: Hát, úgy tűnik az emberek 70%-a nem ért egyet veled.

gesztro
2020.06.18.
15:27

@Reki: Az Erzsébet-híd szerintem is a korszak egyik legszebb építészeti-műszaki teljesítménye. Azonban ha csupán egy "talán"-nal elintézünk egy egész korszakot, akkor az inkább a meg nem értettségről szól.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk