Nézőpontok/Vélemény

Meddig maradhat meg a Lánchíd rétje?

1/12

A haza bölcse a Széchenyi tér gyepje felett. Kép: Fred Romero, Wikimedia Commons

?>
A haza bölcse a Széchenyi tér gyepje felett. Kép: Fred Romero, Wikimedia Commons
?>
A Széchenyi tér zöldje ma. Forrás: expedia.com
?>
A Széchenyi tér zöldje a Google Earth műholdképén
?>
Rak-Park pályázat II. díj - Erick van Egeraat és 4D Stúdió. Forrás: duna.budapest.hu
?>
Rak-Park pályázat I. díj - a Korzó Stúdió terve
?>
Rak-Park pályázat III. díj - Finta Stúdió és Garten Studió. Forrás: duna.budapest.hu
?>
A Teampannon 2009-es terve a Széchenyi tér átalakítására
?>
Széchenyi téri axonometria - Molnár Kristóf diplomamunkája, 2018
?>
A lyoni Guillotière hídnál kialakított partszakasz az IN SITU Landscape Architects és JOURDA architectes munkája (2003-2007). Kép: Google Maps
?>
Csonti Miklós 2012-es diplomamunkája a Széchenyi tér rendezésére
?>
Csonti Miklós 2012-es diplomamunkája a Széchenyi tér rendezésére
?>
A Bólyai Akadémia díszszázada a Szovjetunióból hazahozott 1848-as honvédzászlókkal a Széchenyi téren, 1941. március 24. Fotó: Fortepan / Lenkey Márton
1/12

A haza bölcse a Széchenyi tér gyepje felett. Kép: Fred Romero, Wikimedia Commons

Meddig maradhat meg a Lánchíd rétje?
Nézőpontok/Vélemény

Meddig maradhat meg a Lánchíd rétje?

2020.05.20. 16:27

„Budapest titkos kertje a Széchenyi tér. Évről-évre rettegek, hogy meddig maradhat ilyen elfeledett állapotában az a fantasztikusan gondozott gyep, ami a pesti belváros legnagyobb egybefüggő füves területe. Egy kapitális baklövésnek köszönhetjük, hogy egyáltalán létezik, és félő, hogy egy újabb átgondolatlan városfejlesztési lépés miatt veszítjük el." A Véleményszerdában Ács Gábor sorra veszi a Széchenyi tér átalakítási terveit, egy bevallottan szubjektív, de érvényes nézőpontból: a pázsithasználóéból. 

Kevesen tudják, hogy a Széchenyi tér pázsitja több mint négyszer nagyobb, mint a Szabadság tér vagy az Erzsébet tér legnagyobb füves felülete. Mintha a margitszigeti Nagy-rét lenne autók gyűrűjébe szorítva. Amikor a mai körforgalmat kialakították a Lánchíd pesti hídfőjénél, egész egyszerűen beáldozták az egész Széchenyi teret. Pont ez az elhibázott koncepció mentette meg a tér közepét. Mivel nincs zebra, szinte senki nem mer átvágni a több sávon száguldó autók között; alig néhányan élvezik a paradicsomi állapotokat. Mezítláb sétálhatunk a dús, puha fűben, pokrócon piknikezhetünk zavartalanul, mintha egy strandon lennénk. A park nagy, az autók dübörgése meglepően távolinak tűnik, az óriási platánok megszűrik a levegőt.

A Széchenyi tér zöldje a Google Earth műholdképén
3/12
A Széchenyi tér zöldje a Google Earth műholdképén


  
Gyalogátkelők hiányában járdákra sem volt szükség, be lehetett füvesíteni mindenhol. Még Széchenyi István emlékművének emelvényéről is lekerült a díszkő borítás. A szoborcsoport pódiumán három lépcső magasságban is nyírt gyepen pihenhet meg az arra járó.
 
Engel József szobrász alkotásának kifejezetten jót tett a zöldítés, átadása után nem sokkal, a Millennium évében az a kritika érte a Széchenyi-emlékművet, hogy túl merev a főalak és a mellékalakok testtartása. A Budapest műszaki útmutatója (1896) című kötet szerzői megjegyzik, hogy az emlékmű „újabb átdolgozásnak fog helyet adni". Ez a pódium befüvesítésével a szocializmusban meg is történt, gyakorlatilag testközelben pihenhetünk meg a legnagyobb magyar lábainál. Ilyen intim kapcsolatban a szobor merevsége sem zavaró már.
 

Az utóbbi évek térkőmániája miatt felértékelődnek a még le nem kövezett városi zöldfelületek. Pont erre nincs tekintettel egyetlen tervező sem, hiszen a közelmúltban született minden új ötlet feldarabolná a Széchenyi tér jelenleg egybefüggő füves parkját.


  
Egyetlen üdítő kivétel a holland sztárépítész, Erick van Egeraat, aki két olyan keskeny ösvénnyel oldaná meg a Bazilika és az Erzsébet tér felől érkező sétálók rávezetését a Lánchídra, hogy azzal meghagyná a hatalmas pázsitot. Csak második díjjal jutalmazták környezetbarát elképzelését 2015-ben, a fővárosi vezetés által kiírt Rak-Park Tervpályázaton.

Rak-Park pályázat II. díj - Erick van Egeraat és 4D Stúdió. Forrás: duna.budapest.hu
4/12
Rak-Park pályázat II. díj - Erick van Egeraat és 4D Stúdió. Forrás: duna.budapest.hu


 
Legyünk optimisták, többször előfordult már a világtörténelemben, sőt Budapesten is, hogy a második díjazott pályamű valósult meg. Így épülhetett meg a Szabadság-híd Feketeházy János bravúros terve alapján, műve II. díjas lett az 1893. évi XIV. törvénycikk alapján kiírt pályázaton. Az I. díjas terv szerint készült volna a Fővám téri híd átadása után néhány évvel az Eskü téri Erzsébet híd, de Julius Kübler kábelhídja ott sem valósulhatott meg, mert a magyar ipar képtelen lett volna legyártani a megfelelő minőségű acélsodronyokat. Így más megoldást választottak, egy hazai kivitelezésű lánchíd építését Czekelius Aurél irányítása mellett. Vagyis az I. díjas pályamű hiába nyert a két híd építésére kiírt tervpályázaton, egyik esetében sem vált valósággá. Drukkolhatunk tehát most is a Széchenyi tér zöldjét megóvni szándékozó Egeraatnak.
 
A globális felmelegedés korszakában döntő városfejlesztési szempont, hogy a nyári kánikulában a kőburkolat felszíni hőmérséklete meghaladja a 40-50 fokot, addig a füves-fás területeken a talajnál mért hőmérséklet ritkán emelkedik 30 fölé. A lekövezett terek kályhaként ontják magukból a hőt jóval napnyugta után is. A Széchenyi tér ligetes pázsitja épp ezért nem csak védendő, de modellértékű lehet a jövőben.
 
Tájépítészekkel közösen tervezett a Rak-Park pályázat mindhárom dobogósa, hangsúlyozta ki Bardóczi Sándor 2015. december 22-i cikke, a zöldfelületek alakításának erős koncepciója érződik az egyes pályamunkákon. Az I. és a III. díjas csapat is alázattal tekint a tér múltjára, visszaköszön a zöldfelületek száz évvel ezelőtti szigetes elrendezése.
  
A Korzó Stúdió környezetalakítási tervének rajzán első ránézésre úgy tűnik, hogy a téren nem változna a füves területek aránya, csupán az összefüggő gyep szűnne meg. Ezt a veszteséget ellensúlyozná, hogy a Zrínyi utca turistaforgalmát direkt vezetné a Duna irányába, kezdetben tartva a sétálóutca szélességét, majd tölcsérszerűen kiszélesítve a járófelületet.

Rak-Park pályázat I. díj - a Korzó Stúdió terve
5/12
Rak-Park pályázat I. díj - a Korzó Stúdió terve


 
Félő, hogy a tervezők figyelmét elkerülte, hogy pont itt él a legidősebb pesti akácfa, ami a legenda szerint a francia forradalom idejéről való, több mint kétszáz éves növénymatuzsálem, védett példány. Annyi bizonyos, hogy egy 1873-79. között készült fotográfián akácfák dupla sora látható, vélhetően ennek utolsó túlélője a ma már gerendákkal alátámasztott faóriás. A publikált tervrajzon nem szerepel a tér elemei között kiemelten feltüntetve, bár a lekövezendő részen is tüntetnek fel fákat a tervezők.
 
Erény viszont, hogy a Korzó Stúdió megtartaná a nyírt füvet a Széchenyi-emlékmű pódiumán, és az MTA felé zöldítené a jelenlegi körforgalom északi ívét. Élvezhetőbbé tenné a téren töltött időt, hogy megszűntetnék az Akadémia előtti parkolót, és a Lánchíd pesti hídfőjének északi oldalán a felső és az alsó rakpart szintkülönbségét összekötendő a hagyományos rakparti lépcsősort idéző arányokkal alakítanának ki pihenésre ideális lépcsőket. Az ötlet alapja, hogy a Széchenyi téren másként nem élvezhetők a Duna-parti lépcsők, mivel a műemlék rakpart a térnél függőleges.
 
A Korzó Stúdió legfontosabb újítása a Széchenyi téren a körforgalom megszüntetése. A Lánchíd autóforgalmát egyirányúsítanák a tervezők Buda felé, és a József Attila utcából a tér déli szélén vezetnék közvetlenül a Lánchídra. Ezzel a forgalomcsillapítással menthető lenne a tér egybefüggő füves felülete is.
  
A Rak-Park pályázat III. helyezettje, a Finta Stúdió is feldarabolná a Széchenyi tér osztatlan pázsitját. Apró foltokban, elszórtan alakítana ki zöldfelületeket, hasonlóan az 1880-90. körüli elrendezéshez. A Lánchíd forgalmát ez az elképzelés is aszimmetrikusan a József Attila utca irányába vezetné el, azonban a tér középső tengelyében is gépjárműsávokat alakítana ki. Ezzel végképp ketté vágná a teret, a zöld felületek és a gyalogosok, pihenni vágyók szempontjából is.

Rak-Park pályázat III. díj - Finta Stúdió és Garten Studió. Forrás: duna.budapest.hu
6/12
Rak-Park pályázat III. díj - Finta Stúdió és Garten Studió. Forrás: duna.budapest.hu


 
A sétálók a tér északi felére szorulnának, ezt az MTA főbejárata elé álmodott szökőkút is jelezi. A több méteres magasságba szökő vízsugár erősen párásítana a nyári forróságban, szóródó cseppjeit bizonyára élveznék a körülötte megpihenők. A felforrósodó kőfelületek miatt szükség is lenne a szökőkút hűsítő erejére.
 
A tér új kőburkolata az átmenő gyalogos forgalmat szolgálná, ahogy a Deák tér apró füves szigetei között is csak átvágnak a járókelők, anélkül, hogy a téren időznének. A Finta Stúdió látványtervén a lencse alakú apró zöldfelületek afféle „fűre lépni tilos" foltoknak tűnnek. A mostani oázis ellentéte jönne létre.
 
A Budapest Szíve program 2009-ben irányította a figyelmet a Széchenyi térre. Átfogó kiállítás mutatta be a Fugában az elképzeléseket, így a Teampannon tervét. Az egybefüggő pázsitot ez a koncepció is feldarabolná. A Rak-Park-nyertes Korzó Stúdióhoz hasonlóan a Lánchíd autóforgalmát a tér déli szélén vezetné el a József Attila utca felé, a jelenlegi körforgalom megszüntetésével szinte az egész teret visszaadná a gyalogosoknak.

A Teampannon 2009-es terve a Széchenyi tér átalakítására
7/12
A Teampannon 2009-es terve a Széchenyi tér átalakítására


 
A jelenleg hatalmas füves területből rengeteget elvenne, hogy a tér szinte valamennyi funkcionális tengelyében járófelületeket kövezne le a Teampannon stábja. Egyedül a tér középső tengelye nem funkcionális, a Lánchíd folytatása ugyanis nem utca, hanem a Gresham-palota főhomlokzatának közepe. A nem létező utcát imitálandó hosszúkás vizes díszmedence kerülne a Gresham elé, melynek utcaszélességű víztükre adna végpontot a jelenleg házfalba futó hídnak.
 
Tetszetős és ötletes elgondolás, a koncepció legfőbb hátránya a füves felület kíméletlen csökkentése. A BKK továbbgondolta annak idején a tervet, és egy kisebb körforgalommal egészítette ki a József Attila utca előtt, ezzel újabb szeletet lecsípve a gyepből.

Széchenyi téri axonometria - Molnár Kristóf diplomamunkája, 2018
8/12
Széchenyi téri axonometria - Molnár Kristóf diplomamunkája, 2018


 
Molnár Kristóf 2018-as diplomamunkája rokonítható a Finta Stúdió és a Teampannon Kft. terveivel, szintén a tér MTA felőli oldalára irányítaná a gyalogosokat. A Lánchíd gépjárműforgalmát a tér tengelyében vezetné a hídról egészen a Gresham-palotáig, annak főbejárata előtt kanyarodna a kétsávos út a József Attila utca irányába, ugyanúgy ketté vágva a teret, mint a Finta-koncepció. Az is hasonlóság, hogy a Belügyminisztérium előtt lenne a legnagyobb füves felület, amit viszont az autóforgalom több oldalról körbefogna, ezzel nem sok fejlődést hozna tehát a tér déli felén.
 
Az MTA előtt viszont igazi közösségi teret hozna létre Molnár Kristóf. A parkoló megszüntetésével nyert területen visszakapcsolná a város pezsgésébe a tudomány palotáját. A tér kövezése a pesti Corso és a Lánchíd felől szélesedne az MTA felé, a fű helyett a kövezés javára.
 
A főbejárat előtt térszín alatti kapcsolat és nyitott negatív forma kötné össze az épületet a térrel, a városképet nem zavaró új közösségi terek és kávézó kialakításának lehetőségével. Az egyetlen rendezési terv, ami tekintetbe veszi, hogy a téren pihenőknek szükségleteik is vannak, és időről-időre mosdót is használnának az emberek. Egy 1907-es fényképen még állt egy úgynevezett „zöld villamos", azaz nyilvános illemhely a téren, de a mai tervezők többsége nem számol a természetes szükségletekkel.
 
Molnár Kristóf tervén a tér északi oldalán egészen elkeskenyedik a zöldfelület. A kétszáz éves védett akácfát ez a látványterv sem tünteti fel, viszont áthelyezve mutatja a Széchenyi-emlékművet. A Zrínyi utca középvonalának és az MTA főhomlokzati tengelyének metszéspontjába kerülne a szoborcsoport, hangsúlyossá téve a legnagyobb magyar figuráját a téren. 
 
Csonti Miklós 2012-es diplomamunkája a teljes pázsitot betonra cseréli, a legkíméletlenebb az itt ismertetett koncepciók közül. A lyoni Guillotière hídnál kialakított belvárosi folyópart kísérteties mása a 2012-es hallgatói terv a Széchenyi tér rendezésére. Amfiteátrumszerű, de tompán ívelt lépcsősor húzódna végig a Duna partján a pesti korzó és az MTA épülete között, ideális közösségi és pihenőhelyet létrehozva.

A lyoni Guillotière hídnál kialakított partszakasz az IN SITU Landscape Architects és JOURDA architectes munkája (2003-2007). Kép: Google Maps
9/12
A lyoni Guillotière hídnál kialakított partszakasz az IN SITU Landscape Architects és JOURDA architectes munkája (2003-2007). Kép: Google Maps


 
A lépcsőkön üldögélve élvezhető lenne a folyó és a budai oldal páratlan panorámája, remek tájolással a délutáni napsütésre. Az alsó rakpart gépjármű- és villamosforgalmát teljes hosszában a lépcsősor alatti alagútba rejtené a tervező, így a forgalom zaja nem zavarná a pihenőket. Nyári napokon viszont a betonlépcsőkről a tűző nap elűzné az embereket, túl erős lenne a napsütés fák hiányában. Alkonyat után, este és éjszaka a kivilágított budai panoráma ellenben kifejezetten élvezetes lenne, kárpótlásul az elpusztított pázsitért.

Csonti Miklós 2012-es diplomamunkája a Széchenyi tér rendezésére
10/12
Csonti Miklós 2012-es diplomamunkája a Széchenyi tér rendezésére


 
Valóban szükséges ehhez a tervhez beáldozni a teljes füves felületet? Hiszen a Dunára néző lépcsősor a jelenlegi autóút és villamospálya befedésével jönne létre, így plusz területet nem igényel, sőt területet spórol. A füves részt azért kövezné le a végzős tervező, hogy a tér közepén kialakítandó negatív forma egyben aluljáró legyen a térszín alá süllyesztett villamosok megállóihoz, illetve át lehessen sétálni az autóút alatt, az úttestet ugyanis a tér közepén vezetne a Lánchídról a József Attila utca irányába. Csonti Miklós tervén szinte csak kőburkolatot látni a téren, ami kandallóként hevülne fel egy nyári délutánon, mint a toszkánai Siena szintén teljesen lekövezett főtere. 
 
Ugyanígy szürreálisnak hat és a hatalmas pázsitra nézve végzetes lenne a fővárosi vezetés legutóbbi ötlete, miszerint a villamost a felszínre hoznák a Lánchíd alatti alagútból, körbevezetve a síneket a téren. A nyilvánosságra kerülés után a hír pillanatok alatt verte ki a biztosítékot többeknél, élénk közbeszéd alakult ki a témában. 2020 elején a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülésén azért merült fel az elképzelés, hogy meg lehessen spórolni a Lánchíd alatt átvezető villamos-alagút felújításának költségét.  A Kossuth térihez hasonlóan, U-alakban kanyarodna a pálya az Eötvös térről a Belügyminisztérium elé, a Gresham-palota és a Roosevelt Irodaház vonalában a Magyar Tudományos Akadémiáig, és ott visszakanyarodna a Duna-parti sínpárhoz.
 
Sokan hajmeresztő képtelenségnek tartják mindezt, pedig látott már ilyet a Széchenyi tér. A fortepan.hu is közzétett több fotót 1941-ből. A képeken a Bólyai Akadémia díszszázada parádézik a Szovjetunióból hazahozott 1848-as honvédzászlókkal, és a katonák lába alatt tisztán kivehető a Belügyminisztérium épülete előtt húzódó villamossín. 

A Bólyai Akadémia díszszázada a Szovjetunióból hazahozott 1848-as honvédzászlókkal a Széchenyi téren, 1941. március 24. Fotó: Fortepan / Lenkey Márton
12/12
A Bólyai Akadémia díszszázada a Szovjetunióból hazahozott 1848-as honvédzászlókkal a Széchenyi téren, 1941. március 24. Fotó: Fortepan / Lenkey Márton


 
Akkoriban alig volt gépjármű-forgalom, a síneket a kockaköves burkolatba ágyazták, osztoztak az autók és a villamosok a területen. Ma ez képtelenség lenne, az U-alakban kanyarodó villamos jelentős részt hasítana ki a tér közepén zöldellő parkból. További hátránya a megoldásnak, hogy a sínek kereszteznék a Lánchíd forgalmát, illetve megnövekedne a villamosjáratok menetideje a tér megkerülése miatt. Több mint hetven évvel ezelőtt óriási előrelépés volt a pálya átvezetése a híd alatt, a szétbombázott Budapest újjáépítésekor sem érték be gyengébb, kompromisszumos megoldással.
 
Az már csak egy slusszpoén, hogy a villamos felszínre vezetése semmissé tenné az összes tervet, elképzelést, ötletet, amit az utóbbi évtizedben kitaláltak a tér jövőjéről fantáziálók. A ma még érintetlen pázsiton fekve persze azt teszem én is, fantáziálok. Álmodozom, hogy miként lehetne kialakítani úgy egy XXI. századi teret, hogy a belváros legnagyobb füves felületét ne kelljen feldarabolni. Igazi forgalomcsillapítást az hozna, ha az úttest megszűnne a József Attila utca és az Akadémia utca között, de valljuk be, erre kicsi az esély. Már az is előrelépés lenne, ha a pázsit megmaradhatna a tér közepén.

 

Ács Gábor

A szerző újságíró, az Euronews munkatársa.

Vélemények (3)
Reki
2020.05.24.
10:35

T. Bathó Tivadar (Mljet) építész úr! Valóban nem vagyok építész, de úgy gondolom Budapest építészeti terveibe, mint egyszerű budapesti lakosnak, aki itt született és fontos számomra, hogy alakul a környezetem, van jogom véleményt mondani. Igaza van a "nem kérjük" helyett jobb a "nem kérem" Ezentúl ehhez fogom tartani magam. Ha figyelmesen végig olvassa kommentjeimet, láthatja, nem csak negatív kritikát szoktam mondani, hanem elismerem a pozitívumokat is. Minden jót kívánok!

Reki
2020.05.21.
15:47

A fővárosi vezetés eddigi rövid regnálása alatt hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötletekkel áll elő. (BKK járatcsökkentés járvány idején, ingyenes parkolás elvetése, biciklisávok felfestése forgalmas utakon, sebességkorlátozás stb.) A villamos felszíni vezetése csak hab a tortán. NEM KÉRJÜK!

Mljet
2020.05.23.
15:13

@Reki: "NEM KÉRJÜK!" – kurjantja (nem először) bizonyos "Reki" nick. Khmmm... Vajon kik hatalmazták meg ezt a nemrég megjelent, a nevét nem vállaló, de bevallottan NEM építész ismeretlent, hogy az Építészfórumon az ő nevükben, többes szám első személyben csepüljön építészeti elképzeléseket, terveket, épületeket? Ha van meghatalmazása, akkor elvárás, hogy bemutassa azt; de ha nincs (ami valószínű), akkor rikkantson csak egyes szám első személyben. Vállalva azt is persze, hogy a "NEM KÉREM!"-ekkel nevetség tárgya lesz... Bathó Tivadar (építész)

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk