10+1 – Csiszér András

"Kis túlzással algoritmust tervezünk és az algoritmus által tervezünk házakat. Ebben az átalakulási folyamatban nehéz úgy megtartani az egyensúlyt, hogy az új lehetőségek eszközök maradjanak, és ne váljanak céllá." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Csiszér Andrással, a ZDA - Zoboki Építésziroda design igazgatójával és vezető tervezőjével készítettünk interjút. 

Csiszér András szobrásznak készült, majd az építészet felé fordult az érdeklődése. 2009-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész Intézetében diplomadíjjal és kitüntetéses diplomával. Az egyetemi és középiskolai évei alatt csereprogramok keretében Finnországban tanult, az ország kultúrája erősen hatott alkotói gondolkodására. Diplomája megszerzését követően Kas Oosterhuis csapatához csatlakozott Rotterdamban. Az építész műhelyében sajátította el a szabad és kreativitás-orientált holland munkamódszert, valamint a non-standard építészet elveit, és az azt lehetővé tevő parametrikus tervezési módszereket, amelyekben hollandiai és közel-keleti projekteken dolgozva mélyült el. 2010 nyarán csatlakozott a ZDA - Zoboki Építészirodához, 2016 óta az iroda design igazgatójaként Zoboki Gábor mellett szervezi és vezeti a stúdió koncepcióalkotási, valamint pályázati tevékenységét. Az elmúlt évtizedben a ZDA projektjeinek többségében részt vett, fő érdeklődése a projektek építészeti üzenete és megjelenése. Olyan házak vezető designere volt, mint a Karmelita kolostor új épülete, az átadás előtt álló Pillar irodaház, vagy a Richter új, most épülő központi irodaépülete. Tervezőként és vezetőként egyaránt fontosak számára a nemzetközi megmérettetések, így kiemelt szerepet játszott többek között a Sencseni Operaház, illetve a sencseni Nemzetközi Előadóművészeti Központ díjnyertes tervpályázatának elkészítésében. Tervezői feladatai mellett vezeti és szervezi az iroda design szemléletének fejlesztését, valamint az építész partnerekkel való együttműködések erősítését.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Megismerés, átélés, kifejezés.

Ha csak kettőt lehetne választani, mi mellett döntenél az ember, funkció, esztétika hármasa közül? 

A három fogalom nehezen elválasztható egymástól. Minden projekt más, és így minden egyes tervnél másik felé tolódik el a hangsúly. Mivel ennek mindig az adott projektre jellemző, konkrét okai vannak, ezért általánosságban nem tudnék kettőt kiválasztani közülük.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?

Saynatsalo. A település, az Aalto tervezte városháza. Sok emlék köt hozzá, és folyamatosan egyre mélyebben értem meg a terv zsenialitását. Egyszerre jelkép és maximálisan funkcionális, kívülről erőt sugároz, belülről meghitt. Úgy illeszkedik a környezetébe, a léptékhez, mintha mindig is ott lett volna. Nagyon erősen kiállta az idő próbáját, ma ugyanolyan jól funkcionál, mint 70 évvel ezelőtti átadásakor. Szinte nincs olyan projektünk, ahol ne tudnám előképként felhozni...

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

A sencseni Nemzetközi Előadóművészeti Központ pályázatára készült tervünkre, az „Art Mountainra" vagyok a legbüszkébb. Nem elsősorban azért, mert második díjat nyert egy rangos nemzetközi pályázaton – habár az is nagyon hízelgő –, hanem azért, mert egy olyan tervet raktunk össze a kollégákkal és a partnereinkkel, amelyre kivétel nélkül minden résztvevő büszke és magának érzi. A koncepció közösségi tervezésben született meg, amelyben az együtt gondolkodás, az egymás ötleteiből való építkezés vitte előre a folyamatot. Minden erőlködés nélkül született meg a terv, pozitív, inspiráló légkörben, végig élveztük a tervezési folyamatot. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy mindennek a létrehozásában vezető szerepem volt.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Számomra a sikernek belsőnek kell lennie, és elsősorban abban mérem, hogy miként érzem magam a bőrömben. Ennek elengedhetetlen része, hogy mennyire tudom élvezni az alkotást, a közösségi munka folyamatát, mennyit fejlődtem általa, illetve miként hatunk egymásra azokkal, akikkel ezt együtt tesszük.  

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

Az építőipar és vele együtt a tervezési módszerek és eszközök is átalakulóban vannak. A tervezés folyamatában a tervezői intuíció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az algoritmus alapú folyamatos adatgenerálás és az adatok tervezési alapként való alkalmazása. Olyan elemzéseket végezhetünk, formákat és szerkezeteket „generálhatunk", amelyek a korábbi eszközökkel nem vagy csak nagyon körülményesen voltak lehetségesek. Kis túlzással algoritmust tervezünk és az algoritmus által tervezünk házakat. Ebben az átalakulási folyamatban nehéz úgy megtartani az egyensúlyt, hogy az új lehetőségek eszközök maradjanak, és ne váljanak céllá. 

Ezek az új fejlesztések egyre tágabbra nyitják a tárházát a változás, a változtathatóság, a mozgás és az interakció lehetőségének az épített környezetben. Saynatsalóban Aalto még csak olyan épületet hozhatott létre, amely a környezetének hosszú távú változásaira tudott reagálni a funkciók átrendezhetőségével, átalakíthatóságával. Ma viszont már lehetőségünk van arra, hogy az épített környezetünk reagáljon a változásokra, sőt holnap képes lesz fizikai interakcióba is lépni vele, ezáltal maga az épület változik. Ebben a témában is az a legfontosabb, hogy a változás ne öncélú legyen, hanem eszköz, ami a felhasználót, az embert szolgálja.

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Fő, személyes projektem a kreatív és vezetői szerepkörök összhangjának és egyensúlyának keresése. Jelenleg is több, nagyon különböző léptékű, funkciójú és tervezési fázisú projektben veszek részt mind a saját csapatunkkal, mind a tervező partnerekkel. Most tanulom, miként érdemes ezekben meghatározni a saját szerepemet, és megtalálni a hangsúlyokat. 

Tervezőként az előbb említett tervezési témákban szeretnék jobban elmélyedni, több teret biztosítani a velük való elméleti tevékenységnek és kísérletezésnek, majd a tanulságokat folyamatosan beépíteni futó projektjeinkbe. Ezzel párhuzamosan vezetőként a következő évek egyik fő projektje a tervezési folyamataink és a külön projekteken dolgozó csapatok közötti intenzívebb kreatív kommunikáció elérése.

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Üzenni nem jó. Ha a fenti listából az építészeket tervezőkre cserélnénk, akkor annak örülnék, ha a három fél a projektek során jobban bízna egymásban (természetesen tisztelet a kivételnek, mert szerencsére van bőven).

Mi a kedvenc könyved? 

Nehéz egyet választani :) Tolkien könyveken nőttem fel, és a hatéves fiamnak épp A sonkádi Egyed gazdát olvasom. De ha egy kimerítő nap után levezetésként leveszek egy könyvet polcról, az mostanában leginkább valamelyik Bill Bryson „útikönyv". Ha egy kell legyen, az At Home.

Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen? 

A finn ALA Architects csapatával. Több épületükben is jártam, tetszik a tervezési hozzáállásuk, a hagyományos és a kortárs módszerek és eszközök ötvözése, a formaviláguk, kommunikációjuk. Szeretném jobban megérteni, miként születik és valósul meg egy nagyléptékű, komplex projekt egy olyan társadalomban, amely kiemelkedő alapértékének tartja a designt.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Rutkai Pállal.

Szerk.: Sütöri Laura