Közélet, hírek

Találgatások, változások – A Pénzügyminisztérium palota és a Fortuna-udvar új látványtervei

1/4

A Pénzügyminisztérium rehabilitációjának látványterve a Szentháromság tér felől – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

Hirdetés
?>
A Pénzügyminisztérium rehabilitációjának látványterve a Szentháromság tér felől – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
A Pénzügyminisztérium rehabilitációjának látványterve madártávlatból – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
Az új beépítés belső udvara – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
Az új K épület és a Fellner-féle épület közti kanyon – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
1/4

A Pénzügyminisztérium rehabilitációjának látványterve a Szentháromság tér felől – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

Találgatások, változások – A Pénzügyminisztérium palota és a Fortuna-udvar új látványtervei
Közélet, hírek

Találgatások, változások – A Pénzügyminisztérium palota és a Fortuna-udvar új látványtervei

2021.02.02. 11:45

Az I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületegyüttesét Fellner Sándor tervezte. A historizáló stílusú székházat az 1903-as tervek alapján állítják helyre, amelyet a II. világháborús bombázások erősen – de nem menthetetlenül – megtépáztak és az ezt követő évek munkálatai jelentős mértékben átformáltak. A rekonstrukciós koncepció és az engedélyezési terv, valamint az új épületszárny és a Fortuna-ház Makrai Sándor, Vesztergom Ádám nevéhez fűződik, a felújítás tendertervét pedig Kruppa Gábor készítette. 

A projekt célja a volt Pénzügyminisztérium épülettömbjének műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukciója, valamint a korszerű irodai munkakörülményeket biztosító épületbelső megvalósítása. Az épületegyüttes rehabilitációja az értékmegőrzés szempontját helyezi a középpontba. A városképet is befolyásoló homlokzatok visszakapják eredeti formájukat, díszeiket, és a palota rész reprezentatív tereinek méltó helyreállításán túl az épület szerkezete és közlekedési rendszere sem változik. Ugyanakkor az irodai szárnyakban a minisztériumi funkciónak megfelelő belső tereket a 21. századi építészet eszközeit is alkalmazva hozzák létre. 

A Pénzügyminisztérium rehabilitációjának látványterve a Szentháromság tér felől – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
1/4
A Pénzügyminisztérium rehabilitációjának látványterve a Szentháromság tér felől – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

2019 őszén a Hess András tér felőli emeletes Fortuna-ház mögötti udvaron bontási munkák kezdődtek. A hírek a terület teljes beépítéséről szóltak és egy nagy négyzet alapú épület kialakításáról, amit a költözéshez szükséges bővítés látszólag egyértelműen szükségessé tett. Azóta viszont az elbontott irattári tömb, a Fortuna-udvar és az új irodaszárny ügyéhez fűződően nem érkeztek újabb információk.

Az Építészfórumhoz eljutatott látványtervek alapján a területet átformáló, nagy fehér tömb irodaszárny ötletét elvetették, és más irányba mozdult el a projekt.

Az új beépítés belső udvara – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
3/4
Az új beépítés belső udvara – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

„A helyszíni munkálatok során az utólagos hozzáépítések és az irattár tömbjének kényszerű elbontása után az irodaterület bővítése egyszerre vált szükségessé és lehetségessé. A Fortuna-udvar részleges, keretes beépítésével az épületegyüttes külső megjelenése nem változik, a városképet nem befolyásolja, megmarad a belső udvar átriuma, ugyanakkor 4.200 m2-rel nő a hasznos irodaterület, és itt kap helyet az épületegyüttes gépészete, parkolója, kerékpártárolója és irattára is" – fogalmazott a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. nyilatkozatában.

Az új K épület és a Fellner-féle épület közti kanyon – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
4/4
Az új K épület és a Fellner-féle épület közti kanyon – Forrás: PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

Az új egység Fellner oldalfolyosós rendszerét ismétli, de itt az irodák a növényzettel gazdagon beültetett belső átriumra néznek, a folyosók pedig kifelé, a régi irodaszárnyak belső homlokzataira.

„A két épület között képződő, kanyonra emlékeztető teret lépcsők és hidak szelik át, melyek a régi és új között teremtenek funkcionális és szimbolikus kapcsolatot. A két eltérő szerkesztésű homlokzat kellő távolságra van egymástól, hogy ezzel is megkapja Fellner műve a tiszteletet, miközben az új „kocka" többszörösen áttetsző, átderengő üveg hosszfalai a belső kerttel is vizuális viszonyt teremtenek. A földszint – a középkori városok szűk sikátoraira rímelő, így a vár kontextusában is értelmezhető – nagy belmagasságú, üveg lefedésű térgyűrű, amely jól átlátható, világos, több funkciós térként működik majd." – fűzték hozzá.

Rekonstrukciós koncepció és engedélyezési terv: Makrai Sándor, Vesztergom Ádám

Rekonstrukciós tenderterv: Kruppa Gábor

Új épületszárny és Fortuna-ház: Makrai Sándor, Vesztergom Ádám

Vélemények (1)
Reki
2021.02.04.
09:40

Nagyon szép rekonstrukció. A lecsupaszított sima homlokzatú korábbi épület helyett, a Mátyás templomhoz illő, díszes épületet állítanak helyre. A gótikus faragások, szobrok, színes majolika tetőzet jól illik a templomhoz, és nagyon fel fogja dobni a tér látványát.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk