Biai Református Általános Iskola tervpályázat – a BAHCS Művek Kft. kiemelt megvételt nyert terve

Az iskola formája engedelmeskedett a helyet időtlen idők óta alakító erőknek. Itt minden a tó felé tart. A tó felé folyik a patak, arra repülnek a madarak, az ember is önkéntelenül odafordul, még akkor is, ha a térszínről nem látható a vízfelület. Természetes, hogy az épület is felveszi a természeti vonalak irányát, és átereszt a tó felé. A pályamunkát a tervezők mutatják be.

Foglalás és fenntartás
Az iskolaépületet az úthoz közelebb eső telekrészre telepítettük. A tó felőli telekrészt fejlesztési területként javasoljuk fenntartani, melyen a későbbiekben oktatási épület épülhet (óvoda, bölcsőde). A fejlesztési terület megközelítésére a telekhatár mellett széles közlekedő és parkoló sávot biztosítottunk.

Koordináták
Az épület fő iránya az oldalsó telekhatárral párhuzamos. Ennek megfelelően az oktatási szárny ezen részében a tantermek délkeleti tájolásúak. Az utca felőli épületrész kimozdul a telekhatárok koordináta rendszeréből, tantermei dél felé fordulnak. A szögtörés az alábbi előnyökkel jár:

- az érkezés felé hívogató mozdulatot tesz az épület,

- a tantermeket kissé önmaga felé fordítja, ezáltal bensőséges-, védett játszóudvart alakít ki a kert tó felé irányuló részén,

- a tantermek ablakai kissé a tó felé fordulnak,

- az épület tömege bontottá válik.

- a szabadtéri sportpálya irányai összehangolhatóak az épülettel.

Épületforma
Tárgyszerűen megfogalmazva az iskolaépület két tömegből-, és a tömegeket összekapcsoló aulából áll. Az utca felőli egyik épületszárny szögtöréssel nyit az érkezés felé, ezáltal tágas előudvart, érkezési teret határoz meg.

Az előudvar térfalai a főbejárat felé terelnek. Az iskola úgy vár ölelő mozdulattal, úgy hív magához, hogy közben megőrzi a terület legfontosabb adottságát: tágasságát és nyitottságát.

Másik megközelítésben az iskola formája engedelmeskedett a helyet időtlen idők óta alakító erőknek. Itt minden a tó felé tart. A tó felé folyik a patak, arra repülnek a madarak, az ember is önkéntelenül odafordul, még akkor is, ha a térszínről nem látható a vízfelület. Természetes, hogy az épület is felveszi a természeti vonalak irányát, és átereszt a tó felé.

Az épületszárnyak között az aulát kapuként fogalmaztuk meg: átjárható, fénnyel telt. Hív-, befogad és tovább enged.

Az oktatási szárny a délkeleti-, földszint plusz két emeletes épületrészben kapott helyet. Ez a rendszeres tanulás, az állhatatos munka, a tudás továbbadásának a helye. Tömegformája erre reflektál. Architektonikus felépítése-, homlokzatképzése az építészet kortalan eszközeit szándékozott a mai technikai lehetőségekkel összhangban felhasználni. Hagyományos kontyolt magastetős épületformája a traktus szélességből adódóan nyugodt arányt, stabilitást közvetít.

Az északnyugati-, kiterjedtebb épületrészben kap helyet a tornaterem-, és a közösségi funkciók. Ennek az épületnek a formálása terepszerű: a tó felől alacsony épülettömeg fokozatosan emelkedik ki a terepből, a bejárati oldalon elvágva határozott-, erőteljes-, támpillérekkel erősített térfalat képez.

Mindkét épületrész súlyos-, szilárdan álló-, kimozdíthatatlan tömeg. De míg az oktatási szárny az emberi kultúrához kapcsolódik, a tornatermi és közösségi tömeg a földből kapaszkodik a magasba, egészen a kápolnából kinyúló torony magasságáig.

Az egymáshoz közelítő épületrészek között az aula teremt kapcsolatot. Az aula kétszintes légterével részben bekúszik az oktatási szárny alá. Másik oldalon feltárja a kápolna, a nagyterem, és az ebédlő térsorát, köztük bejáratot biztosítva a tornaterembe. Két végén átjárható a fogadóudvar: az ebédlő irányába a kert, az oktatási szárnyon keresztül pedig a játszóudvar felé.

A főbejárat mellett a kápolna sarkába az együttes vertikális hangsúlyát biztosító torony került.

Szerk.: Borenich Levente