Kortárs közösségiség az eredeti atmoszféra megőrzésével – A Deichler Jakab Stúdió terve a Tranzit Ház pályázaton

A historizáló, neobarokk architektúrával rendelkező épület jó állapotban fennmaradt, szép arányú, gazdag részletképzésű homlokzatai, belső terei, kertje egyértelmű értéket képviselnek. Beavatkozásaink arra irányulnak, hogy egy kortárs közösségi épületet hozzunk létre, az épület eredeti atmoszféráját, tereit, részleteit megőrizve - foglalták össze második díjas pályamunkájukat a tervezők. 

A meglévő épület főhomlokzata

Az épület homlokzatai vitathatatlanul értékes, megőrzendő elemek. Azonban mind az utca, mind a kert felé alapvetően zárt, betekintést nem engedő térfalakat hoznak létre, mely ellentmond az épület rendeltetésével, üzenetével, melynek fontos eleme a közösségi szerepe.

Az utcai homlokzatot a földszinten és hozzá szervesen kapcsolódó félemeleti szinten a meglévő nyíláskeretek üvegfelületekkel való kitöltésével megnyitottuk. Ez nem változtat az épület homlokzatának összképén, részletképzésén, viszont betekintést enged a bent folyó eseményekre, ezáltal a ház sokkal nyitottabbá válik. A nagyméretű üvegfelületek mögött nyüzsgő, izgalmas tereket – co-working irodateret és kiállítóteret – alakítottunk ki, melyek által már az utcán is megjelenik az épület közösségi rendeltetése, oktatási, kulturális szerepe. 

Megközelítés, megnyitás

A főhomlokzaton három bejáratot különböztetünk meg. A bal szélső kapu a gazdasági bejárat, illetve a menekülő lépcső kijárata, a középső az épület főbejárata innen érhető el a központi megérkezési pont: recepciók és a belső közlekedési mag. A jobb szélső kapu pedig szintén publikus bejárat, mely közvetlen összeköttetésben van a kerttel és a rendezvényteremmel – lehetővé téve azok külön működését is.

Az áttört homlokzaton megjelennek az épület különböző rendeltetési egységei: az irodaterek és közösségi terek, illetve a kulturális funkciók helyei. A jobb oldali kapun átvezető publikus átkötés a belső homlokzaton is megjelenik, összekötve a kertet, rendezvényteret a főépülettel.

Kert

A kert megnyitása koncepcionális kérdése a tervünknek. A korabeli fényképeken is látható, hogy az udvar nem zárt fallal ér véget, hanem egykor fedett-nyitott pavilon kapott itt helyett. Úgy gondoljuk, ha a kertet nem zárt falak, homlokzatok, hanem aktív felületek veszik körbe, ahonnan a bent tartózkodók könnyen ki tudnak jutni a zöldbe, sokkal inkább használt, élő részét fogja képezni teleknek, az értékes felület kihasználttá válik. Ezért a rendezvénytér nagy egybefüggő terét a telek végén helyeztük el. A pavilonszerű épületrészt csupán üvegfal és egy oszlopsor választja el a kerttől. A nagy termet a telek déli oldalán zárt, északi oldalán nyitott folyosó köti össze a főépülettel. Az udvarba tervezett épületrészek teteje nagyrészt zöldtető, ahova mind az épület félszintjéről, mind az udvarról fel lehet jutni. A felső udvarrészek nyitottabb karaktert képviselnek, alacsonyabb növényzetet és fekvő padokat terveztünk ide.

A lenti udvar zárt, intim világ, egy belső, védett oázis a belvárosban. Árnyékot biztosító magasabb fákkal, sűrű növényzet közt megbúvó bútorcsoportokkal, asztalokkal, székekkel ad helyet a kávézók, beszélgetők, pihenő emberek számára.

Funkcionális tagolás

A központi közlekedő magtól – főlépcső és belső udvar által meghatározott területtől – északra a kiszolgáló funkciók zárt tömbjét, míg délre a belső udvarral és a közlekedőkkel szervesen összekapcsolódva az adott szinti funkciók publikusabb, közösségi tereit helyeztük el, az emeleti szinteken teakonyhát és pihenésnek, kötetlenebb tárgyalásoknak helyet adó közösségi teret alakítottunk ki. A félszinti, földszinti és pinceszinti azonos szerepű terek kapcsolata erős, közöttük több helyen áttörések hoztunk létre.

Belső udvar, átrium

A főlépcsőtől délre lévő udvart lefedtük, belső térré alakítottuk. Tervünkben az épület közlekedési rendszerének fontos eleme, itt kap helyet a lift és a tetőre vezető lépcső. Az udvart körülvevő ablakok megnyitásával a szomszédos terek és szintek kapcsolata is erősebbé válik.

Tető

Tervünkben a tetőteret új funkcióval hasznosítjuk, mely kihasználja a Gellért hegy irányába nyíló kilátást. A tető formálásának alapját a műemléki homlokzatképzés és a jelenlegi geometria adja. Az utcai és kerti homlokzat felől az épület karaktere nem változik, az érzékelhető homlokzati struktúrák megmaradnak.

Az új tetőrészek geometriáját belső udvarok szervezik: a funkcionális elrendezést és a tengelyes szerkesztést követve tervünkben a tető szimmetrikus kialakítású, melynek a fő elemei a főlépcsőház és a belső udvar fölé nyúló bevilágító gúlák. A két tetőgúla között egy harmadik jelöli ki a szint megérkezési pontját, az éttermi fogadóteret.

Szerk.: Nemes D. Nikolett