2023 TOP 10+1: Méltatlanul keveset olvasott cikkek

A 2023-as esztendő toplistáit – és egyben az évet – a méltatlanul keveset olvasott cikkeink gyűjtésével zárjuk. Olyan írásokkal, amelyek bár sajnálatos módon elvesztek a kegyetlen és igazságtalan algoritmus forgatagában, mindenképp érdemes őket bepótolni – elvégre a legelmélyültebb és legelgondolkoztatóbb cikkekről van szó!

1. 00. Építészet és digitális elmélet // Mesék és mítoszok számítógépes technológiáról és a mesterséges intelligencia evolúciójáról

Új szerkesztőtársunk, Bognár Melinda novemberben új cikksorozatot indított az Építészfórumon, melyben a digitális kor adta lehetőségeit vizsgálja az építészet vonatkozásában. A kritikai és elméleti vonatkozású sorozat első részében egy rövid idővonal rajzolódik ki azokról a kulcsfontosságú eseményekről, amelyek a számítógépes technológia és mesterséges intelligencia történetét írták.

2. A nők helye – Matrix Feminist Design Co-operative

Szintén új kollegánk Böröndy Júlia, aki cikkeiben a térbeli igazságosság témájával foglalkozik. Első írásában egy 80-as években alakult brit építész kollektíva történetét vázolja, akik megelégelve a szakma férfiközpontúságát, lefektették a feminista építészet alapköveit. Tevékenységüket a női igények feltárásán túl általános felhasználóközpontúság határozta meg, tervezési folyamataikat a részvételiség kísérte.

3. Olasz Cowboyok menni Franciaország: Néhány megjegyzés Bernini Lovag franciaországi látogatásának krónikájához

Az Építészet // munka tematikus hét részeként kollektív erőfeszítéssel fordítottuk le az egyik legizgalmasabb kortárs építész-gondolkodó, Pier Paolo Tamburelli esszéjét, melyben Gian Lorenzo Bernini 1665-ös – a múlt építőművészete és a modernitás technokrata építészete közötti átmenet történelmi fordulópontján – Párizsba tett látogatása kapcsán vizsgálja mélyrehatóan és humort sem nélkülözve a barokk mester és a modernizálódó közigazgatás között feszülő ellentéteket, nézetkülönbségeket.

4. A szabadság kis ösvényei – Az athéni Akropolisz ösvényhálózata

Szintén az Építészet // munka tematikus hét részeként jelent meg Winkler Márk tartalmas szövege, mely a világban zajló gazdasági, társadalmi és kulturális változások kontextusában meséli el az akropolisz 20. századi történetét. A szerző szavait idézve: "Dimítrisz Pikionisz görög építész, közel száz mesterember, valamint több tucat egyetemi diák kollektív, szabadszellemű munkájának eredményeként létrejött ösvényhálózat az erőltetett termelés logikájától és az emberi felsőbbrendűség eszméjétől mentes társadalom ígéretét hordozza."

5. „A lakhatás tényleg mindennek az alapja" – beszélgetés a lakhatásról Kerékgyártó Annával és Misetics Bálinttal

Az építészet és a munka viszonyának hathatós vizsgálata mellett másik fókuszpontunk a 2023-as évben a lakhatás volt. Számos izgalmas írás született a Lakhatás tematikus héten, olvasóink számára most a Kerékgyártó Annával, a Józsefvárosi Önkormányzat munkatársával és Misetics Bálinttal, szociálpolitikussal és A Város mindenkié csoport egyik alapítójával készített interjút ajánljuk, melyből többek között kiderül, hogy miért kulcsfontosságú a lakhatás kérdése.

6. Anyagtalan architektúrák – Az építészet médiumának radikális újragondolása

Az Anyagtalan architektúrák sorozat olyan kísérleti, elméleti és koncepcionális építészeti gondolatokat és terveket mutat be, melyek bár az építés szándéka nélkül készültek, ennek ellenére tagadhatatlan a szakmát és a képzeletet alakító hatásuk. A sorozat első cikke a ´60-as, ´70-es évek radikális építészeinek projektjeire fókuszál.

7. Utópikus realizmusok XI. – MONADNOCK: Műemlék Nieuw-Bergennek

A nyári kihagyás után újraindult az Utópikus realizmusok cikksorozatunk is; a második évad első részében a holland MONADNOCK iroda kortárs műemlékét mutattuk be. Az épület kapcsán olyan kérdések merülnek fel, mint hogy "mennyiben oldható fel az autonóm művészi szándék és a helyi épülethasználók érzékelése között feszülő ellentmondás?".

8. 21. századi téri adaptáció a valós és virtuális határán // A Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola korszerűsítése és bővítése

Épített környezetünk sokszor hosszabb élettartamú, mint az épületeket megtöltő funkció. Hogyan adaptálódnak egy oktatási intézmény terei a megnövekedett létszámhoz vagy éppen az online oktatáshoz? S mi történik a virtuális térben létrejövő, de még meg nem épült iskolaterekkel? A cikk a vecsési általános iskola bővítését mutatja be, mely ezen kortárs téri kihívások korlenyomataként jött létre.

9. A magyar építészet jövője a múltban lenne? – Gondolatok az új építési törvényről egy konferencia tapasztalatai alapján

A november végén, az MCC által rendezett építészeti konferencia egyfajta ideológiai keretezése kívánt lenni a napokban elfogadott új építési törvénynek, amely egyebek mellett a "polgári jó ízlést" is előírja. A konferenciáról Gulyás Levente írt véleménycikket, melyben amellett érvelt, hogy a történeti stílusok és a modernizmus szubjektív esztétikai ítéletén alapuló erőltetett szembehelyezése elszalasztja a kortárs építészet alapos kritikáját, helyette csak tovább tágítja a szakma és a közvélemény közötti szakadékot.

10+1 Reprezentáció helyett – Lokális reflexiók globális kihívásokra a 18. Velencei Építészeti Biennálén & A magyar és a francia pavilon tudatalattijába alámerülve – gömb és körív harca

Végezetül két elgondolkodtató és izgalmas kritikát ajánlunk az olvasóink figyelmébe, melyben Hulesch Máté és Borenich Levente vázolják gondolataikat a Velencei Biennálé pavilonjaiból merítve, azokat kritikai kontextusba helyezve.

Hulesch írásában azt vizsgálja, hogy mennyiben teljesült a biennálé fő kurátorának, Lesley Lokkonak a törekvése, hogy a kiállítások a jövő laboratóriumaként működjenek.

Borenich a magyar és a francia pavilon összehasonlításán keresztül mutatja ki a két projekt radikálisan ellentétes politikai, művészeti és társadalmi vonatkozásait.