Nézőpontok/Vélemény

2023 TOP 10: A legnépszerűbb galériák

1/10

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila

A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila

Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila

A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila

A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila

A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila

?>
Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila
?>
A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila
?>
Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila
?>
A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila
?>
A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila
?>
A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila
?>
Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila
1/10

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila

A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila

Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila

A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila

A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila

A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila

2023 TOP 10: A legnépszerűbb galériák
Nézőpontok/Vélemény

2023 TOP 10: A legnépszerűbb galériák

2023.12.27. 21:23

Gulyás Attila fotósunk az év során folyamatosan járja az országot, hogy lencsevégre kapja hazánk építészeti különlegességeit. Az idei év legolvasottab terv- és épületbemutatói, publicisztikái mellett azokat a képválogatásainkat is összegyűjtöttük, amelyek olvasóink körében különösen népszerűek voltak. A toplistában idén a hidak és a magasépületek dominálnak, de az év legolvasottabb képgalériája a temetkezéshez kapcsolódó épületeket mutatta be.

10. A Bükkalja sziklába vágott építészete

Eger városától keletre és nyugatra, több száz négyzetkilométeren alkotják a dombok felszínét a jól faragható, tufás kőzetek. A kiemelkedő sziklákba vágott, több ezer éves fülkék után, a középkortól lakások százait, istállókat, borospincéket véstek a kőzet belsejébe. A nagy részük mára pusztulásnak indult, másokból múzeum lett, de itt-ott újak készülnek ma is. Ezt a témát járta körül a képgaléria.

A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila
10/10
A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila

9. Otthonok a város tetején – A magyarországi toronyházak 70 éve

Az 1970-es évek elején sajátos, kimondatlan verseny zajlott a nagyobb hazai városok között: kié lesz a legmodernebb, legmagasabb lakóház, ami messziről hirdeti a város fejlődését? Egyértelmű győztes persze nem született, a jellegzetes épületek azonban máig a városok képének meghatározó karakterét nyújtják.

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila
9/10
Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila

8. 17 érdekesség a 127 éves Szabadság-hídról

A millennium évének októbere óta szolgálja Budapest közlekedését a világ talán legszebb Gerber-tartós, rácsos acélhídja, a Szabadság-híd. Az évforduló alkalmából készült képgalériánkból nem csak az derül ki, hogy miként áll meg a nyolc lábán a szerkezet, de építőinek és újjáépítéseinek rövid története is, az album végén pedig a legismertebb vidéki másolatához is ellátogatunk. A Szabadság-híd izgalmas története a nyolcadik helyre volt idén elég.

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila
8/10
A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila

7. A valódi szocreál építészet jellegzetes alkotásai, első rész

Kevés építészeti stílus kapcsán él a közvélekedésben akkora fogalomzavar, mint a szocialista realizmus kapcsán. Sokszor hallani ezt a jelzőt a hazai szocializmus negyven évének építészetére, pedig valójában a korszak első hat-hét évében épültek ilyen épületek, az addigi (és a későbbi) modernnel szembeforduló, historizáló megközelítésben. Jelentős részük ma is az eredeti funkcióját látja el, sokszor már műemléki védelem alatt.

A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila
7/10
A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila

6. A Corvin-negyed újjászületése

A budapesti Nagykörút józsefvárosi szakasza mentén bő másfél évtizede folyik az ország legnagyobb volumenű “városrehabilitációs" projektje, ahol a korábbi, szinte menthetetlen állapotú, néhány szintes háztömbök többszörös méretű, “modern" lakóházaknak és irodaépületeknek adják át a helyüket. A Corvin-negyed főutcája és az új épületek nagy része az elmúlt években elkészült, már csak néhány apró műemlék emlékeztet az ezredfordulós városképre. Az ellentmondásos projekt nagyszámú interakciót váltott ki az olvasókból.

A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila
6/10
A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila

5. Altemplomtól a valódi felhőkarcolókig - Magyarország legmagasabb építményei

Egy építmény magassága többféle módon is megadható, pincétől, vagy épp tengerszint feletti magassággal, és persze minden korszaknak, épülettípusnak megvannak a saját legjei, a templomtornyoktól a rádióadókig- friss képgalériánkban tíz szempont szerint járjuk körül a legmagasabb építményeket, mire az egyszerű lakóházaktól eljutunk az abszolút rekorder ipari műemlékünkig.

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila
5/10
A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila

4. Időutazás menetrend szerint – a magyar vasút leghangulatosabb kisállomásai

A vasút építésének 19. század végi hőskorában a helyi érdekű vasutak építése is nagy lendületet vett, akár dombságok mélyén, vagy aprófalvak közt kanyarogva. Az elmúlt száz évben jó részük a múlté lett, máshol csak a személyzettel működő állomásokat tette feleslegessé az újabb technika, vagy a kihasználatlanság. Néhány falu határában azonban ma is térközőrök és forgalmi szolgálattevők dolgoznak a napi pár vonat útjának biztosításán, sorompók és alakjelzők kézi mozgatásán. A jelenlétüket pedig szépen gondozott előkertek, várótermek és a régmúltat idéző, tiszta homlokzatok is jelzik. A képgaléria éppenhogy lemaradt a dobogóról.

Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila
4/10
Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila

3. Dabas, a kúriák városa

Kevés olyan település van hazánkban, ami nem csak az identitását meghatározó idegenforgalmi értékként tekint a műemlékeire, de az állapotuk megóvásáról és értékes funkciókkal való megtöltésükről is gondoskodni tud. Dabas 19. századi fejlődésének legfontosabb szereplői, a Halász és Zlinszky családok tucatnyi kúriát hagytak örökségül, amik ma nem csupán a klasszicizmus kor építészeti emlékei, de a helyi közösség értékmegőrző munkájának is követendő példái.

A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila
3/10
A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila

2. A szemünk előtt rejtőzik a pesti belváros egyik leghosszabb hídja

A kettes villamos 123 éves viaduktját sokáig csak a szakzsargon ismerte, de a nyáron a köztudatba is beszivároghatott a pesti Duna-part egyik legkülönlegesebb építménye. Ráadásul nem akármilyen minőségben: közlekedési létesítmény helyett rendezvény- és kiállítótérként. De vajon ki és miért épített hosszában hidat a már kész rakpart fölé, és mért volt nehéz eddig észrevenni? Többek között ez is kiderül a képgalériánkból.

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila
2/10
Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila

1. Száz év hat különleges ravatalozója Magyarországon

A ravatalozók nem csupán a temetők szerves részei, de olyan, talán kevésbé látogatott művészi alkotások, melyek mély tisztelettel és emlékezettel állnak a múlt és a jelen közt. Az októberi képgalériánkban néhány jellemző hazai példájukat látogattuk végig a kőfalaktól a kortárs építészetig. Ez a képgaléria nem csupán kategóriájában, de az Építészfórum összes anyaga közül is kimagaslott, 2023-ban a legolvasottabb cikkünként végzett.

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila
1/10
Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.