/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Nézőpontok/Vélemény

2023 TOP 10: A legnépszerűbb galériák

1/10

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila

A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila

Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila

A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila

A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila

A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila

?>
Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila
?>
A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila
?>
Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila
?>
A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila
?>
A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila
?>
A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila
?>
Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila
1/10

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila

A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila

Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila

A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila

A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila

A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila

2023 TOP 10: A legnépszerűbb galériák
Nézőpontok/Vélemény

2023 TOP 10: A legnépszerűbb galériák

2023.12.27. 21:23

Gulyás Attila fotósunk az év során folyamatosan járja az országot, hogy lencsevégre kapja hazánk építészeti különlegességeit. Az idei év legolvasottab terv- és épületbemutatói, publicisztikái mellett azokat a képválogatásainkat is összegyűjtöttük, amelyek olvasóink körében különösen népszerűek voltak. A toplistában idén a hidak és a magasépületek dominálnak, de az év legolvasottabb képgalériája a temetkezéshez kapcsolódó épületeket mutatta be.

10. A Bükkalja sziklába vágott építészete

Eger városától keletre és nyugatra, több száz négyzetkilométeren alkotják a dombok felszínét a jól faragható, tufás kőzetek. A kiemelkedő sziklákba vágott, több ezer éves fülkék után, a középkortól lakások százait, istállókat, borospincéket véstek a kőzet belsejébe. A nagy részük mára pusztulásnak indult, másokból múzeum lett, de itt-ott újak készülnek ma is. Ezt a témát járta körül a képgaléria.

A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila
10/10
A Bükkalja kőzetei évmilliókkal ezelőtti vulkánkitörések hamujából és tufájából állnak, amelyeket a víz és a szél alakított tornyokká, szurdokokká. Az egerszalóki Betyárbújó kaptárkő sziklájába méretes szobát vájtak. Fotó: Gulyás Attila

9. Otthonok a város tetején – A magyarországi toronyházak 70 éve

Az 1970-es évek elején sajátos, kimondatlan verseny zajlott a nagyobb hazai városok között: kié lesz a legmodernebb, legmagasabb lakóház, ami messziről hirdeti a város fejlődését? Egyértelmű győztes persze nem született, a jellegzetes épületek azonban máig a városok képének meghatározó karakterét nyújtják.

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila
9/10
Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el. Fotó: Gulyás Attila

8. 17 érdekesség a 127 éves Szabadság-hídról

A millennium évének októbere óta szolgálja Budapest közlekedését a világ talán legszebb Gerber-tartós, rácsos acélhídja, a Szabadság-híd. Az évforduló alkalmából készült képgalériánkból nem csak az derül ki, hogy miként áll meg a nyolc lábán a szerkezet, de építőinek és újjáépítéseinek rövid története is, az album végén pedig a legismertebb vidéki másolatához is ellátogatunk. A Szabadság-híd izgalmas története a nyolcadik helyre volt idén elég.

A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila
8/10
A híd 1896-ra készült el, még Ferenc József -híd néven, amit egészen 1946-ig viselt. Az október 4-én megtartott átadáson az utolsó, ezüstből készült szegecset maga az uralkodó verte be.  Fotó: Gulyás Attila

7. A valódi szocreál építészet jellegzetes alkotásai, első rész

Kevés építészeti stílus kapcsán él a közvélekedésben akkora fogalomzavar, mint a szocialista realizmus kapcsán. Sokszor hallani ezt a jelzőt a hazai szocializmus negyven évének építészetére, pedig valójában a korszak első hat-hét évében épültek ilyen épületek, az addigi (és a későbbi) modernnel szembeforduló, historizáló megközelítésben. Jelentős részük ma is az eredeti funkcióját látja el, sokszor már műemléki védelem alatt.

A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila
7/10
A beruházás vezető tervezője és főmérnöke számos más hazai vízépítési projekthez hasonlóan Dr. Mosonyi Emil volt. Az épület előtt Vilt Tibor hatalmas méretű Energia című szobra, a homlokzaton Csirpák Viktória 2004-ben elkészült domborműve áll. Fotó: Gulyás Attila

6. A Corvin-negyed újjászületése

A budapesti Nagykörút józsefvárosi szakasza mentén bő másfél évtizede folyik az ország legnagyobb volumenű “városrehabilitációs" projektje, ahol a korábbi, szinte menthetetlen állapotú, néhány szintes háztömbök többszörös méretű, “modern" lakóházaknak és irodaépületeknek adják át a helyüket. A Corvin-negyed főutcája és az új épületek nagy része az elmúlt években elkészült, már csak néhány apró műemlék emlékeztet az ezredfordulós városképre. Az ellentmondásos projekt nagyszámú interakciót váltott ki az olvasókból.

A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila
6/10
A Tömő utca végének háztömbje a korábbi városnegyed egyik utolsó mementója. A sarkon álló földszintes klasszicista lakóház 1840-ban épült Kasselik Ferenc tervei szerint, ma a szomszédos épülettel együtt a Grund nevű többfunkciós közösségi térnek és szórakozóhelynek ad otthont. Fotó: Gulyás Attila

5. Altemplomtól a valódi felhőkarcolókig - Magyarország legmagasabb építményei

Egy építmény magassága többféle módon is megadható, pincétől, vagy épp tengerszint feletti magassággal, és persze minden korszaknak, épülettípusnak megvannak a saját legjei, a templomtornyoktól a rádióadókig- friss képgalériánkban tíz szempont szerint járjuk körül a legmagasabb építményeket, mire az egyszerű lakóházaktól eljutunk az abszolút rekorder ipari műemlékünkig.

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila
5/10
A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Fotó: Gulyás Attila

4. Időutazás menetrend szerint – a magyar vasút leghangulatosabb kisállomásai

A vasút építésének 19. század végi hőskorában a helyi érdekű vasutak építése is nagy lendületet vett, akár dombságok mélyén, vagy aprófalvak közt kanyarogva. Az elmúlt száz évben jó részük a múlté lett, máshol csak a személyzettel működő állomásokat tette feleslegessé az újabb technika, vagy a kihasználatlanság. Néhány falu határában azonban ma is térközőrök és forgalmi szolgálattevők dolgoznak a napi pár vonat útjának biztosításán, sorompók és alakjelzők kézi mozgatásán. A jelenlétüket pedig szépen gondozott előkertek, várótermek és a régmúltat idéző, tiszta homlokzatok is jelzik. A képgaléria éppenhogy lemaradt a dobogóról.

Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila
4/10
Az 1997-ben és 2003-ban két ütemben bezárt Pécsvárad-Bátaszék vasútvonal, melynek Palotabozsoki állomása húsz éves elhagyottsáság után az elmúlt években újjáéledt. Fotó: Gulyás Attila

3. Dabas, a kúriák városa

Kevés olyan település van hazánkban, ami nem csak az identitását meghatározó idegenforgalmi értékként tekint a műemlékeire, de az állapotuk megóvásáról és értékes funkciókkal való megtöltésükről is gondoskodni tud. Dabas 19. századi fejlődésének legfontosabb szereplői, a Halász és Zlinszky családok tucatnyi kúriát hagytak örökségül, amik ma nem csupán a klasszicizmus kor építészeti emlékei, de a helyi közösség értékmegőrző munkájának is követendő példái.

A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila
3/10
A város talán legimpozánsabb műemléke az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria, ma művelődési ház és közösségi tér. Fotó: Gulyás Attila

2. A szemünk előtt rejtőzik a pesti belváros egyik leghosszabb hídja

A kettes villamos 123 éves viaduktját sokáig csak a szakzsargon ismerte, de a nyáron a köztudatba is beszivároghatott a pesti Duna-part egyik legkülönlegesebb építménye. Ráadásul nem akármilyen minőségben: közlekedési létesítmény helyett rendezvény- és kiállítótérként. De vajon ki és miért épített hosszában hidat a már kész rakpart fölé, és mért volt nehéz eddig észrevenni? Többek között ez is kiderül a képgalériánkból.

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila
2/10
Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi. Fotó: Gulyás Attila

1. Száz év hat különleges ravatalozója Magyarországon

A ravatalozók nem csupán a temetők szerves részei, de olyan, talán kevésbé látogatott művészi alkotások, melyek mély tisztelettel és emlékezettel állnak a múlt és a jelen közt. Az októberi képgalériánkban néhány jellemző hazai példájukat látogattuk végig a kőfalaktól a kortárs építészetig. Ez a képgaléria nem csupán kategóriájában, de az Építészfórum összes anyaga közül is kimagaslott, 2023-ban a legolvasottabb cikkünként végzett.

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila
1/10
Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma – utóbbiak közül az első hazánkban. Fotó: Gulyás Attila

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.