
Tornácok hazája - A CAN Architects megvételben részesült terve a Szigetszentmiklósi Református Általános Iskola pályázatán
A magyar népi építészet lakóházánál a tornác, mint kint és bent közötti fedett-nyitott tér az, ami éves dramaturgiában is lehetővé teszi az élet pulzálását. Mérete és arányai a benne zajló cselekményekhez igazodva alakulnak, de a szellemiség ugyanaz: az egész év során minél több időt tölteni kint. A CAN Architects az átmeneti terek tudatos alkalmazásával hívja a tanulókat a természetes és épített környezet párhuzamos használatára.

Velencei formák és rítusok – Képgaléria
Velence olyan, akár egy élménypark. Minden sarkon évezredes templomok. Turisták hada látogatja. A biennálék idején még többen. Miközben 250 ezer lakosnak otthona, akik úgy döntöttek, a számos bonyodalmat vállalva is ragaszkodnak a lagúnák városához. Képgalériánkban a városi formák között és a precíz geometriájú homlokzatok előterében zajló mindennapokat dokumentáltuk.

”Ha kidobnak az ajtón, visszamászok az ablakon” – Beszélgetés Dr. Lehoczky Péter Gáborral, a Szent Kristóf Szakrendelő főigazgatójával
A 11. kerület egyik utolsó üresen álló épülete esett át rekonstrukción. A Szent Kristóf Szakrendelő Gyermekegészségügyi Centruma és Egynapos Sebészete kapott helyet egy szakiskola egykori épületében. Az átalakítással olyan újrahasznosításra került tehát sor, amikor egy épület új funkciót kap: az iskola struktúrája az új rendeltetésre könnyen adaptálható volt. A beruházásnak köszönhetően nemcsak a városkép javult, de a környék lakóinak egészségügyi ellátása is jelentősen naprakészebbé vált.

Célszerűség és mértéktartás Kelet-Európa első többszintes öko-passzív irodaházában – TEKTUM ARHITECTURA
A transzparencia és a funkcionális logika mentén szervezett terek, valamint az erdélyi építészeti kultúrához való érzékeny kapcsolódás határozza meg a Tektum Arhitectura által tervezett irodaház alapkarakterét. Az épület nem pusztán technológiai szempontból törekszik a környezeti hatások csökkentésére, hanem formailag is. Az egyszerűség révén válik természetes módon a táj részévé, miközben belső terei a munkavégzés emberléptékű és rugalmas kereteit teremtik meg.

Velencei Biennálé top 10+1 – A kedvenc pavilonjaink 2025-ben
Bejártuk a 19. Velencei Építészeti Biennálé nemzeti pavilonjait, listánkban összegyűjtöttük a számunkra legerősebb koncepciókat. Újító vizuális nyelv, alapos elméleti kutatás, összetett gondolatsor, technológiai tudásátadás, fontos társadalmi diskurzus, lehengerlő térélmény, ellenkulturális tér – olyan projekteket gyűjtöttünk, melyek fontos hozzájárulást jelentenek az építészeti közgondolkodás szélesítéséhez és mélyítéséhez.

Megjelent magyarul Macuie Maszasi ´A vulkán lábánál´ c. könyve
A vulkán lábánál lírai, meditatív regény mester és tanítvány kapcsolatáról, hagyomány és modernitás találkozásáról, Japán lenyűgöző természeti adottságairól és arról, mi történik, ha a jól ismert, otthonos világ elkezd széthullani. A regény Vihar Judit fordításában jelent meg.

Újtípusú autópálya pihenőhelyek - építészeti hallgatói ötletpályázat
Nyílt és titkos építészeti ötletpályázatot hirdetett az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egyetemi hallgatók számára új típusú autópálya-pihenőhelyek tervezésére. A legsikeresebb pályázatok 500 ezer és 1 millió forint közötti díjazásban részesülhetnek, a benyújtási határidő: 2025. június 17., 14:00.

InclusiveCity: Új kezdeményezés a befogadóbb és élhetőbb városokért
Hogyan válhatnak városaink valamennyi lakójuk számára befogadóbbá és élhetőbbé? Hogyan erősíthető fel a nehezebben elérhető, sérülékeny társadalmi csoportok hangja a várostervezésben? Hogyan fejleszthetünk városrészeket úgy, hogy az átalakuló terek valóban a helyben élőket szolgálják, és ne utazókat, vagyonosabb társadalmi csoportokat vonzanak be? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a három éven át tartó InclusiveCity projekt öt európai városban – Bécsben, Budapesten, Oslóban, Rómában és Rotterdamban –, 15 partnerszervezet együttműködésével.
Belépés a jövőbe – energiatudatos panelajtók építőipari partnereknek
_
Támogatott tartalom
Akusztika és látvány: Wood Design a koncertteremben
_
Támogatott tartalom
A tervezés és a kivitelezés összhangja, avagy a XXI. századi társasház építés
_
Támogatott tartalom
Az elavult kazánok veszélyei és az újak előnyei
_
Támogatott tartalom
Programok

AT x Kővésőörs – Kézi betűvésőtábor kezdőknek és halandóknak
A Kővésőörs tábor résztvevői augusztus második hetében a betűrajzolás és a betűvésés technikájával is közelebbről megismerkedhetnek, ráadásul mindezt a Káli-medence festői környezetében. A szervezők a tipográfia és a kalligráfia iránt érdeklődők, a művészeti képzések hallgatói és az előképzettséggel nem rendelkező, de lelkes laikusok jelentkezését egyaránt várják.

Az építészet jövője – A hely szelleme
Mennyire határozza meg a magyar építészetet a hely szelleme, és hogyan őrizhető meg a kulturális és történelmi identitás a kortárs tervezésben? Május 20-án Az építészet jövője című vitaestsorozat harmadik része a „genius loci" fogalmát és hazai vonatkozásait állítja középpontba.

Organizing matter – Xavier Ros (Harquitectes) előadása a BME-n
2025. május 21-én a BME-re látogat Xavier Ros, a Harquitectes egyik alapítója, hogy Organizing matter címmel tartson előadást a K épület 275-ös termében 17:00-kor, a BME Építőművészeti Doktori Iskola szervezésében.
Technológia

Amikor minden perc számít: Canon innovációk a mérnökök szolgálatában
A mérnököknek többféle kihívással kell szembenéznie munkájuk során, köztük a helyszíni tervmódosításokkal és kommunikációs akadályokkal, a szűkös határidőkkel és projektnyomással, valamint a fenntarthatósági követelményekkel és költségnyomással. Az építőipari projektek sikere gyakran az időn és a pontos kommunikáción múlik, ahol nincs helye a kompromisszumoknak – a praxishoz kapcsolódó nyomtatásban sem.

Teret adunk – az üvegmegoldások új dimenziója
A modern építészet egyik legmeghatározóbb eleme mára az üveg lett, azonban nemcsak esztétikai szempontból rejlik benne számos lehetőség, de funkcionálisan is egyre inkább kulcsszerepet játszik a térszervezésben. Az akusztikai szempontok, illetve az átlátható terek iránti igények kiszolgálásában már Magyarországon is a legkorszerűbb megoldások, csúcsminőségű üvegajtók és falrendszerek segítik a tervezőket.

„A színhasználat játékos ritmust teremt”
Tavaly a vilvoorde-i Heilig Hart Általános Iskola tanulói nemcsak lényegesen több helyet kaptak, hanem egy vidámabb, korszerűbb és fenntarthatóbb iskolaépületet is. Nem csupán a Belgiumban található iskola esett át felújításon, hanem a legnagyobb épületrész is teljesen megújult. A megrendelő szellőző homlokzati rendszer mellett döntött, amely rendkívül erős és időjárásálló Trespa® Meteon® Uni Colours homlokzatburkolati panelekből áll, és széles színválasztékának köszönhetően friss, esztétikus megjelenést kölcsönöz az egész felületnek.
Közélet, hírek

Beépülhet Józsefváros egyik legnagyobb üres telke
Társasházak, kollégium, új zöldfelületek és közösségi funkciók is szerepelnek abban a beépítési koncepcióban, amely a Diószegi–Kőris–Szeszgyár utcák találkozásánál fekvő üres telek hasznosítását célozza. A terveket Menyhárt Gergő, az ArtOne Architect Kft. építésze készítette. A józsefvárosi önkormányzat május 21-ig várja a lakosság véleményét a projektről.

Kihirdették a 2025-ös AHI Európai Díj shortlistjére került alkotásokat
Negyven projekt került fel az idei European AHI – Architectural Heritage Intervention – díj shortlistjére, amelyet a kiemelkedő európai örökségvédelmi beavatkozások elismerésére hoztak létre. A rangos nemzetközi díjat négy kategóriában adják át június 5-én Barcelonában.

Elkészült a településjegyzék a MÉM MDK múzeumi képeslapgyűjteményéhez
A közel tízezer darabos gyűjtemény túlnyomó részét épületfotók, utcaképek és látképek alkotják, a képek között számos, mára elpusztult épületet megörökítő felvétel is található, valamint sok éttermi és kávéházi enteriőrfotó a fővárosból. A gyűjtemény minden darabja digitalizálásra kerül, emellett részletes műtárgylista is készül, amely egy jövőbeni adatbázis alapját képezheti, és értékes forrásként szolgálhat építészettörténeti kutatásokhoz.
Helyek

Nők, munka, város – A bécsi Frauen-Werk-Stadt
Milyen az a ’90-es évekbeli lakófejlesztés, melyet nők terveztek nők számára? Bécs évtizedek óta referencia, mikor arról beszélünk, miképp járulhatnak hozzá városi tereink a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Frauen-Werk-Stadt névre keresztelt projekt egyszerre volt kísérleti terep és modell a szemlélet meghonosítására.

Kortárs Magyar Tájépítészet: FORMA
A tájépítészet gyakran háttérbe szorul a város- és épülettervezés mellett, annak ellenére, hogy a tervezett tér természetes elemei (fák, növények, zöldfelületek), burkolólapjai és domborzati kialakítása köz- és magántereink leghangsúlyosabb részletei közé tartoznak. Tájépítészettel foglalkozó galériasorozatunk első részében olyan projekteket mutatunk be, amelyeknél a forma a legmeghatározóbb elem a tájalkotásban. Képgalériánk a Kortárs Magyar Tájépítészet című kötetben megjelent tájépítészeti alkotások közül mutat be néhányat.

A placemaking dilemmája: kapcsolatépítés vagy a szakadékok szélesítése?
Mitől lesz egy köztér igazán azoké, akik használják? Képes a tervezés támogatni a közösségeket, vagy épp azt kockáztatja, hogy kizárja őket? A placemaking vajon a városi átalakulás eszköze, vagy inkább a dzsentrifikációé? Az Eutropian szakértője, Jorge Mosquera a placemaking különböző megközelítéseit vizsgálva rávilágít a változás és társadalmi befogadás legfontosabb kihívásaira és lehetőségeire.
Emberek

A Duna mint folyékony köztér – interjú a Város és Folyó Egyesület alapítóival
A Valyo célja egyszerű: szeretnék, ha minél többen használnák a Dunát, a Duna-partot. Sok kis helyi kezdeményezésen, rengeteg nagy projekten, és még annál is több ötleten keresztül igyekeznek bebizonyítani, hogy a város kapcsolódási pont lehet a természethez. Közeli célokról, távoli vízióról és a megvalósítás mindennapjairól beszélgettünk Lohász Cecíliával és Tömör Miklóssal, az egyesület két alapítójával.

”Az anti-ego stratégia egy tervezési stratégia” – A katalán Harquitectes építészeti praxisa
A Sabadellben működő Harquitectes stúdiót 2000-ben alapította David Lorente, Josep Ricart, Xavier Ros és Roger Tudó, akik még évfolyamtársakként ismerkedtek meg a Sant Cugat del Vallès-i építészkaron. Lakóépületeikkel és középületekkel új szemléletet honosítottak meg Katalóniában, mely a fenntarthatósági kérdésekre egy új építészeti nyelven reagált. Tervezői praxisukat Gulyás Bálint mutatja be.

A kockázat, ami megéri – Interjú Xavier Rossal, a Harquitectes egyik alapítójával
"Nem sokat beszélünk az esztétikáról, pláne nem úgy, hogy ez szép, vagy az nem szép. A funkcióról, arányokról, egymásra ható rendszerekről beszélünk, sokkal racionálisabb dolgokról. De ez nem azt jelenti, hogy a szépség nem fontos – nem beszélünk róla, de mindig gondolunk rá. Valami, ami ott van, de mindig mást követünk." Gulyás Bálint interjúja Xavier Rossal, a katalán Harquitectes stúdió egyik alapítójával.
Épülettervek

A pécsváradi városközpont megújulása – Pál Mónika diplomamunkája
A hallgató BSc diplomamunkájában egy kisváros főterét értelmezi újra. A tervezési feladat célja egy új tér kialakítása, amely a városi életet felpezsdítheti.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda terve a Debrecenbe költöző Természettudományi Múzeum új épületére
Márciusban hirdették ki a debreceni Természettudományi Múzeum új épületének megtervezésére kiírt pályázat eredményét. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda ugyan nem került a díjazottak közé, tervük érdekes koncepcióját érdemesnek tartjuk a bemutatásra. Koncepciójuk alapját a lágy cella adja, ezt fogalmazták meg építészeti eszközök által. Pályaművük koncepcióját a szerzők gondolatai által adjuk közre.

Több udvar, kevesebb ház! – A CAN Architects díjazásban nem részesült terve a nagykátai Váci Mihály általános iskola pályázatán
„Nem elég fellobogni, de mindig égni kell!"[1] A CAN Architects elképzelése szerint nagykátai főnixként éled újjá a Váci Mihály Katolikus Általános Iskola alsós tanulóháza. Az építészek víziójában a Tápió-vidék gyermekeit befogadó intézmény organikus pedagógiájával[2], a család-egyház-iskola hármasának hangsúlyozása mentén emelkedhet ki a környék iskolái közül és teremthet fejlődési lehetőséget mintegy 400 tanuló és pedagógusaik számára.
Nézőpontok

A jövő nem a peremen, hanem hálózatban épül – III. rész
Gallyas Luca cikksorozata Budapest és a hozzá tartozó agglomeráció kapcsolatát és lehetőségeit tárja fel. A harmadik és egyben záró részben a magyar főváros helyzetét skandináv, osztrák, svájci, holland, német, amerikai, kanadai és japán példákkal veti össze.

Séta a pécsi posztmodern csodaországban
Pécs a 20. század utolsó évtizedeiben nemcsak kulturális központként, de építészeti műhelyként is úttörő szerepet töltött be, és ez a korszak ma is felfedezésre vár. Az utcaképbe simuló, mégis látványosan másként gondolkodó épületek formailag és gondolatiságukban is messze túlléptek az 1980-as évek szigorúságán, a következő évtizedre pedig a stílus végleg polgárjogot nyert, és sorra születtek a nagyvonalú, néha meghökkentő építészeti megoldások. Képgaléria.

Életjelek nélkül: tíz éves a Sorsok Háza épülete
„Szerény, oldalsó helyzetű állomásépület volt, érdekes módon minden bővítést, átalakítást, korszerűsítést túlélt, s ma is áll a Budapest-Józsefváros felvételi épületeként." – írta Kubinszky Mihály 1983-ban. Állítása azonban sajnálatosan megdőlt, a vasút kivonulása után reménytelenül vár sorsára a volt pályaudvar-épület. Bán Dávid írása.
Fenntarthatóság

Gombhoz a kabátot – Az anyagok újrahasználatán alapuló tervezési módszertan kísérletei oktatásban és praxisban
Barta Fruzsina, Horváth-Farkas Zsófia és Török Bence cikkükben az adaptív újrahasznosítás fogalmának építőanyagokra történő kiterjesztését javasolják, és mint írják, a bontást fel kell váltsa az épületek gondos szétszerelése, hogy a kikerülő anyagok ne hulladéklerakókban végezzék, hanem anyagraktárakban, ahonnan új életet tudnak kapni.

Bánjunk takarékosan az erőforrásokkal
"››Nemépítés? Akkor mi?‹‹ Ezek a kérdések, ha nem is pont ebben a formában, de számos alkalommal fogalmazódnak meg a Bánáti + Hartvig Építész Iroda munkatársaiban. Ezért is szólított meg bennünket azonnal az Építészfórum felhívása" – mondja Hartvig Lajos, az iroda egyik alapítója, vezető tervezője. A témában vele készült interjút közöljük.

Tudatos épületenergetika: Automatizált okosotthon, háztartási energiatárolás
A kényelmi szempontokon túl az otthonok automatizációja energetikai szempontból is számos előnnyel jár, melynek köszönhetően csökkenthető az energiafelhasználás. Az automatizált rendszerek egyúttal a helyben termelt energia optimális felhasználását is elősegítik, ehhez azonban arra is szükség van, hogy ez megfelelő módon legyen tárolva.
Épületek

Vendégház a természetben – Somoskabin
Egy tájba illeszkedő, favázas könnyűszerkezetes vendégház a Bükkben. A kisléptékű épület a természetes anyaghasználattal, egyszerű tömegformálással és a talajt minimálisan érintő alapozással úgy simul a környezetébe, hogy jelenléte alig észlelhető: nem dominál, hanem csendesen követi a táj ritmusát és léptékét.

Lecke fenntarthatóságból – Pelgulinna Gymnasium, Tallinn
A komoly faépítészeti hagyományokkal bíró Észtország legnagyobb faszerkezetű épülete az Arhitekt Must által tervezett tallinni Pelgulinna Állami Gimnázium. A 2023-ban átadott épületet Farkas Zsófia mutatja be.

Összetartó vonalak Zánkán
A munkacsoport.net tavaly nyáron átadott zánkai nyaralója a térségre jellemző nyeregtetős, oromfalas alapformából indul ki, ugyanakkor megjelenik benne a tervezőcsapatra jellemző „girbe-gurba", mégis összetartó vonalvezetés, amely átfutja az építészeti koncepció minden szegletét. Az épületet Gollob Lilla mutatja be.
Design

(The Artist formerly Known as) Prince és a késő modern építészeti örökség
Egy késő modern épület kortárs átalakítása a posztmodern szellemiségében? Kőszeghy Flóra a zágrábi Zonar Hotel felújítását elemezve arra a megállapításra jut, hogy a kortárs építészet nem irányíthatja, csak kifejezheti a szakmától függetlenül zajló kulturális folyamatokat, a digitális korra jellemző kép- és egyre inkább videóközpontú vizuális nyelvezetet.

Az innováció és munkakörnyezet harmóniája – A Magyar Doka Kft. megújult irodája
Az UPPER Design Studio tervei alapján, a dolgozók bevonásával újult meg a Doka zsalutechnikai cég irodája. Az új irodában az arculati elemek nem csak vizuálisan vannak jelen, de a különböző zsaluelemek szerves részei a tereknek.

Így lakott Margarete Schütte-Lihotzky
2022 őszén nyílt meg a bécsi Margarete Schütte-Lihotzky Központ. Az osztrák építésznő 1970 és 2000 között élt a Franzengasse 16. alatt található lakásban, mely restauráció után most az eredetihez hű állapotban látogatható.