Fenntarthatóság

Fenntartható megközelítések – 2021-es összefoglaló

1/5

Fotó: Gulyás Attila

?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája - fotó: Gulyás Attila
?>
Oszkó, építőtábor, 2016 – zsúptető. Fotó: Medvey Boldizsár
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species látványtervek, 2021 © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
1/5

Fotó: Gulyás Attila

Fenntartható megközelítések – 2021-es összefoglaló
Fenntarthatóság

Fenntartható megközelítések – 2021-es összefoglaló

2021.12.30. 19:02

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Dosszié:

Idén tavasszal elindult az Építészfórum Fenntarthatóság rovata, új keretet adva az oldalon korábban is sokat tárgyalt témakörnek, a környezettudatos építészetnek. Bár még nem telt el egy esztendő, az év vége jó alkalom arra, hogy áttekintsük a rovatban megjelent cikkeken keresztül azt, milyen komplex témáról van szó.

Iparágakra bontva a globális szén-dioxid kibocsájtás közel 40%-a az építőiparból származik, míg lakóhely szerinti eloszlás alapján a kibocsájtás 75%-áért a városok a felelősek, mely számok azt mutatják, hogy szükség van az épített környezet ökológiai lábnyomának csökkentésére. Az ehhez vezető utak sokszor – legjobb szándékuk ellenére is – csak egy részterületére fókuszálnak a helyzetnek, hiszen annak komplexitása miatt szinte képtelenség minden aspektust figyelembe venni. A rovat célja, hogy a maga szerény eszközeivel felületet biztosítson a szakma és a kapcsolódó tudományterületek párbeszédének, előremozdítsa a fentarthatóbb építészet jegyében zajló kezdeményezések közötti diskurzust.

Az elmúlt hónapokban ennek megfelelően több témakörben is megjelentek fontos, sok esetben hiánypótló cikkek, ezeket idézzük most fel újra (a teljesség igénye nélkül).

Fotó: Gulyás Attila
1/5
Fotó: Gulyás Attila

Energiahatékonyság

Az épületállomány energiahtékonnyá tétele kulcskérdés az klímacélok eléréséhez. Az újépítésű épületeknél ez már szinte alapvetésnek számít – persze ezek között is vannak kimagaslóan hatékony megoldások. Fontos kérdés azonban, hogy mit lehet kezdeni a meglévő épületekkel, és milyen „mellékhatásai" lehetnek annak, ha csak erre a problémára koncentrálunk. E kérdéseket járja körül Takács-Sánta András vitaindító cikke és az erre érkezett válaszok (itt, itt és itt); de további szempontok is megjelennek a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Habitat for Humanity, és a Metropolitan Research Institute cikkeiben. Az olyan projektek, mint a RenoPont, az IS-SuSCon, vagy a RetrofitHUB célja pedig, hogy segítsék a lakosságot ezekben a sokszor igen bonyolult kérdésekben.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája - fotó: Gulyás Attila
2/5
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája - fotó: Gulyás Attila

Épületfelújítások

A meglévő épületállomány környezettudatosabbá tétele során nem csak az energiahatékonyságra érdemes odafigyelni, más tényezők is közrejátszanak. Jól illusztrálja ezt Szalay Zsuzsa és Gröller György cikke, akik az életciklus elemzés módszerével egy Kádár-kockán keresztül mutatták be, hogy különböző megoldások milyen eredményekhez vezetnek. Hogy miért lehet érdemes egy meglévő épület felújítását választani új épület megépítése helyett, arra Hartvig Áron Dénes tanulmánya mutat rá közgazdasági szempontból, míg Lányi Erzsébet az ökologikus épületfelújítások építészeti szempontjait összegzi.

Oszkó, építőtábor, 2016 – zsúptető. Fotó: Medvey Boldizsár
3/5
Oszkó, építőtábor, 2016 – zsúptető. Fotó: Medvey Boldizsár

Természetalapú megoldások

A leginkább környezetbarát megoldás talán az lenne, ha nem épülne több új épület, csak a meglévő állománnyal kellene foglalkozni. Ettől azonban még messze vagyunk, épp ezért fontos, hogy az újonnan megvalósuló projektek minél inkább ökologikus módon jöjjenek létre. A természetes alapanyagok és természetalapú építészeti megoldások alkalmazása az egyik legfontosabb módja ennek. Medvey Boldizsár és Bihari Ádám cikkeiből kiderül, hogy a 21. században milyen szerepe lehet a természetes alapanyagoknak, vagy éppen hogyan alkalmazható a vályog. A természet mint inspirációs forrás egész más megközelítésben jelenik meg Bukovszki Viktor és kollégái cikkeiben (itt és itt), valamint Blaumann Edit új biodesign-cikksorozatában is, de ehhez a témakörhöz kapcsolódik Szabó Lilla budapesti klímakirakós sorozatának a városi kék- és zöldinfrastruktúra hatását vizsgáló tanulmánya is.

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species látványtervek, 2021 © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
4/5
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species látványtervek, 2021 © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

Ember és környezet

A fentiekben felsorolt, így vagy úgy, de technológiai alapokon nyugvó építészeti és urbanisztikai eszközökön túl kulcskérdése a fenntarthatóbb épített környezet megteremtésének az, hogy hogyan gondolkodunk ember és környezete relációjáról. Ahogy Balázs Rebeka Dóra cikkében rámutat, a társadalom formálja az építészetet és az építészet formálja a társadalmat egyszerre, ez az oda-vissza hatás pedig az olyan tervezési szemléletmódokban tükröződik, mint a felhasználók szempontjainak figyelembevétele, vagy az adat-alapú tervezés. Szintén ember és környezete egymásrahatásával foglalkozik Lányi Erzsébet és Patkó Csilla cikke, melyben az egészséges ház és az emberi psziché viszonyát tárják fel. Hogy hogyan lehet ember és környezete viszonyáról építészként újszerű megközelítésben gondolkodni, arra a GUBAHÁMORI-val készült interjúnk nyújt betekintést.

E rövid összegzés is jól mutatja, milyen szerteágazó témáról van szó, amikor "fenntartható építészetről" beszélünk – és mindezzel talán csak a felszínét kezdtük el kapargatni mindannak, ahogy a nyakunkon lévő ökológiai válságok (mint a klímaváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése) összefüggenek épített környezetünk helyzetével. Az új évben a felsorolt témákat továbbgörgetve és újabb megközelítéseket bemutatva folytatjuk ennek az egyre aktuálisabbá és égetőbbé váló problémakörnek a feltárását.

Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk