A hongkongi sorozat harmadik részét legszívesebben a jelenlegi és jövőbeni budapesti városvezetés figyelmébe ajánlanánk. Bérces László alapos, tanulságos és rendkívül izgalmas dolgozatának harmadik részében a hatékonyság hátterében álló magas szintű szervezettség sokféle összetevőjét veszi sorra. Ebből egy apró, de annál érdekesebb részlet, hogy Honkong városának Budapesttel összehasonlítva nem több száz fős politikai elitje, hanem 750 fős saját várostervezői csapata van...

Bérces László írásának második részében Hongkong vízi- és egyéni közlekedése, a város közmű- és energiaellátása, társadalmi és kulturális tényezőinek számbavétele után érinti a sűrű metropolisz néhány olyan problémáját is, mint a levegő minősége és a zajterhelés. Bérces László két évig építészként dolgozott különböző irodákban Hongkongban, amelyet izgalmas három részes sorozatában az ő speciális építész-kalauzolási technikáján keresztül fedezhetünk fel.

Hongkong az egyik legzsúfoltabb, állandóan nyüzsgő helye a világnak, mégis egy nagyon jól megszervezett város, ami elsősorban ennek köszönheti versenyképességét, gazdagságát. Bérces László építészt sokaknak nem kell bemutatnunk, 2005-ben Budapest Építészeti Nívódíjat nyert, 2000-ben pedig az Év Háza díjazottja volt. 2007-2009 között érett építészként dolgozott két évet Hongkongban, amelyet most az ő speciális építész-kalauzolási technikáján keresztül fedezhetünk fel.

A magasházak kérdése még egyáltalán nem lejátszott meccs Magyarországon, a vitához most Pákozdi Imre korábban nem említett szempontokat vet fel, Meggyesi Tamás és Csáki Tamás gondolatainak bázisán, táj és építészet kontextusában.

Előadás a magasházakról, a Fiatal Urbanisták Tagozatának szervezésében (előzetes e-mail jelentkezéssel!) 2009. november 19-én, csütörtökön.

Tudósítás a tervtanácsi ülésről.

A gyorsan fejlődő országokban a városszövet, a környezeti hatások és az életminőség figyelmen kívül hagyásával sorban épülnek fel a felhőkarcolók. A 2009. évi pályázat célja olyan 21. századi innovatív toronyház-tervek készítése, amelyek a történelmi és társadalmi kontextust ugyanúgy figyelembe veszik, mint a meglévő várost, a humánus arányokat és a környezetet.
regisztrációs határidő: 2009. január 12.
beadási határidő: 2009. január 19.

Vissza-visszatér az – úgy tűnik lassan már – örökös dilemma, nem tudunk tőle szabadulni, mint az „ausztrál bennszülött amikor új bumerángot kapott és a régit nem tudta eldobni, azaz hogy szabad-e Budapesten – megjegyzem a XXI. században – magasházat, „felhőkarcolót” építeni?
Sári István építész-urbanista írása

A Futureal Csoport és az Akron Group üzleti központ építését tervezi Őrmezőn (a Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7 közötti területen). Az épületegyüttes fókuszában egy 150 méter magas felhőkarcoló elképzelése is szerepel, a fejlesztés koncepcióterveinek elkészítésében magyar, osztrák és angol építészirodák vesznek részt. A szerdai sajtófogadáson jártunk.

Kiürítik Nagykanizsa elsőként épült toronyházát, a 11 szintes Bartók Béla utcai épületet, amely már az 1970-es átadása után megsüllyedt és megcsavarodott, felújítására vagy lebontására azonban nincs pénze a városnak.

A kiírók elsősorban arra kíváncsiak, hogy az építészet milyen válaszokat képes adni a magasházakkal sűrűn teleépített városok problémáira: a „vertikális építés” olyan alternatíváit kell kínálniuk, melyek a kontextust, a helyet a maga teljességében kezelik. Regisztációs határidő: 2008. február 19.
Beadási határidő: 2008. február 26.

London főpolgármesterjelöltje, Boris Johnson, ellenzi a város jelenlegi vezetője által javasolt, a külvárosban megépítendő lakótornyok terveit. A londoni építészeti fesztivál igazgatója, Peter Murray szerint azonban a kompakt város ötlete nagyon is pozitív.

Kicsi, dagadt, de a mienk. Sajátos magyar alkuként újabb törpe felhőkarcoló épülhet Angyalföldön. Cserébe a beruházótól sok közcélú feladat elvégzését várják.

Nagy visszhangot keltett London jelentős építészeti beruházásainál az a beterjesztés, amely Nagy-Britannia 24 műemléki helyszíne körül ún. szabályozási védőzónát javasol kialakítani. A zűrzavart fokozandó, a főpolgármester az idei év során felhatalmazást kaphat a "stratégiai jelentőségűnek" tartott építkezésekbe való teljeskörű beavatkozásra.

Miért épít tornyot az ember, mi a torony és a város viszonya, a toronyállítás szimbolikus, szakrális, urbanisztikai, szociológiai, gazdasági öszefüggései?
A Szimplakert és az Országépítő közös rendezvényén Meggyesi Tamás és Vidor Ferenc tart vitaindítót február 28-án.

74 vagy több? Akkor most mekkora is lehet az a felállítandó torony, amit Finta József tervezne a Váci út/Róbert Károly körúti csomóponthoz?